Hiába keresi, nincs. Időnkét el-eltűnnek bizonyos gyógyszerek a patikák raktáraiból
Fotó: Jakab Mónika
Akut gyógyszerhiányra hívták fel a figyelmet a krónikus betegek. Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke lapunknak árnyalta a képet, szerinte nem az a gond, hogy sok orvosság nem szerezhető be Romániában, hanem az, hogy különböző termékek minden magyarázat nélkül hónapokra eltűnnek, majd újra megjelennek a piacon, ez pedig esetlegessé, kiszámíthatatlanná teszi az ellátást.
2021. július 20., 19:292021. július 20., 19:29
Az európai országokban megvásárolható gyógyszerek alig fele kapható meg Romániában – hívta fel a figyelmet hétfőn a Krónikus Betegek Szövetsége. A szervezet nyílt levelében úgy fogalmazott, a hazai betegek kénytelenek „külföldről, szatyrokban behozni az orvosságot”, ami nem elég, hogy sokkal drágább az itthoni árakhoz képest, de ilyen módon még állami támogatásban sem részesülnek.
A Krónikus Betegek Szövetsége a probléma gyökerére is rámutatott: mint a nyílt levélben aláhúzták,
Magyarázatuk szerint ennek a hátterében az áll, hogy az Európai Unió tagországai közül Románia fordítja a legkevesebb pénzt az egészségügyre, az uniós szinten legkisebb gyógyszerár politikáját folytatja, ezen felül még ráteszik a gyógyszerekre a clawback adót, ami az orvosságok eladási árának több mint 20 százalékát teszi ki.
Cezar Irimia, a Krónikus Betegek Szövetségének elnöke és Rozalina Lăpădatu alelnök úgy fogalmaz, az egészségügyi rendszer valós reformjára lenne szükség, hogy ezeket a gondokat orvosolni lehessen.
A szövetség a betegek és a kezelőorvosok visszajelzései alapján össze is állított egy listát a hiányzó gyógyszerekről, ezeken legalább 25 termék szerepel. A nyílt levélben arra is kitérnek, hogy évek óta várják, hogy a döntéshozók napirendre tűzzék a hiányzó gyógyszerek problémáját, és megoldják a gyógyszerkrízist.
– húzzák alá a krónikus betegek, akik szerint az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ezek az intézkedések nem eredményezték a várt hatást, hanem épp ellenkezőleg, csak tovább mélyítették a gyógyszerkrízist, és sok hazai beteget létfontosságú kezelés nélkül hagytak.
A nyílt levélben az érintettek továbbá megfogalmazzák, készek minden egyeztetésre, munkacsoportban való részvételre, hogy ezt a válságot megoldják.
Fotó: Jakab Mónika
„Harminc éve nem sikerült megoldani a kiszámítható, folyamatos gyógyszerellátást” – nyilatkozta hasonlóképpen hétfői megkeresésünkre Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke. Felidézte,
„Másfél évig volt hiánycikk az Eurothyrox, a pajzsmirigy-elégtelenség kezelésére használt gyógyszer, egy ideje megoldódott az ellátás. Két-három hónapja a cukorbetegség kezelésében használt Siofor hiopoglikémiás gyógyszer szerezhető be nehezen, de a reumás fájdalmak kezelésében használt egyik tabletta, egy szemcsepp, és egy hormonkészítmény is hiánycikknek számít” – sorolta a gyógyszerész.
Rámutatott, néhány esetben körlevélben értesítik a lerakatok a gyógyszertárakat, ha valamelyik készítmény eltűnik, de gyakori, hogy csak akkor szembesülnek a helyzettel, amikor a betegek kétségbeesetten keresik patikáról patikára járva valamelyik orvosságot. A gyógyszerészek ilyenkor a belső fórumaikon egymást kérdezgetik, hogy raktáron maradt meg valakinek az adott gyógyszerből, hogy segítsenek a betegeken, de ez a megoldás csak néhány hétig működik, amíg minden patikából el nem fogynak a tartalékok. „Ismerjük a krónikus betegeinket, tudjuk, milyen gyógyszerre van szükségük, próbáljuk beszerezni, de tehetetlenek vagyunk, ha az ügynök azt válaszolja, nincs a lerakatban” – húzta alá Szabó Péter. Hozzátette, az orvosokkal is gyakran konzultálnak, de ők is nehezen cserélik le a bevált orvosságot, a gyógyszertárakra, a betegekre bízzák, hogy szerezze be a megfelelő készítményt. Így valóban sok beteg külföldről háromszoros-ötszörös áron szerzi be a szükséges orvosságot.
– osztotta meg velünk tapasztalatait a gyógyszerészkamara elnöke. Emlékeztetett, hogy a Romániában 10 lejért kapható Euthyrox tablettát 250 lejért hozták be külföldről, amikor az országban nem volt elérhető. Szabó Péter szerint a gyártókkal egyeztetve kormányzati szinten kellene megoldást találni, hogy kiszámítható legyen a gyógyszerellátás.
A témában kerestük Vass Leventét, a bukaresti egészségügyi minisztérium államtitkárát, aki későbbre ígért tájékoztatást.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
szóljon hozzá!