Kisegítői állásokat szüntetnek meg Hargita megyében

A tanintézetek vezetősége szerint lassan ellehetetlenül a tevékenységük. Görbe Péter főtanfelügyelő elmondta, a minisztérium rendelete szerint a következő tanévtől 5769 állás lehet a megyében, 206-ot a megyei, míg 5563-at a helyi önkormányzatok finanszíroznak.
A főtanfelügyelő szerint jelenleg 5930 állás van, a megyei önkormányzatnál lévő 206 állás megmarad, a csökkentés pedig a helyi önkormányzatokon keresztül fenntartott állásokat érinti: a jelenlegi 5724 tisztségből 161-et kell megszüntetni. „Nincs mit tenni, le kell faragni ezeket az állásokat, hisz ha nem érkezik pénz, nem lesz miből fizetést adni” – mondta Görbe Péter. A tanfelügyelőség folyamatosan egyeztet az iskolákkal és az önkormányzatokkal arról, hogy hogyan lehet megvalósítani a csökkentést, mit lehet tenni az egyes alkalmazottak, szolgáltatások további biztosítása érdekében. A főtanfelügyelő elmondta, annak alapján döntenek, hogy az országos átlaghoz képest mekkora a személyzet száma az iskolákban a diáklétszámhoz viszonyítva.
A hargitai iskolák közül csak harmincnál felel meg az egy tisztségre jutó diáklétszám az országos átlagnak, így a csökkentés a tanintézetek zömét érinti, emelte ki Görbe. „Az oktatói személyzetnél állunk legközelebb az átlaghoz, az oktatói kisegítő és a nem oktatói kisegítő személyzet létszámát illetően nagy a túllépés, a csökkentés a két utóbbit fogja érinteni” – tudtuk meg. Ezt azt jelenti, hogy főként az adminisztratív, illetve a tanintézetek őrzését, takarítását, karbantartását, fűtését biztosító személyzet körében lehetnek elbocsátások.
Görbe Péter kiemelte, a 161 megszüntetendő állás nem jelenti azt, hogy 161 személyt bocsátanak el. Leginkább azt vizsgálják, hogy fenn kell-e tartani egyes munkakörökben teljes állásokat, vagy félállásban is el lehet látni a feladatot. Az elemzési, egyeztetési folyamatot jövő héten zárják le, akkor tesznek javaslatot a tanintézeteknek, hogy hány állást tartsanak fenn. Elmondta ugyanakkor, hogy amíg nem férnek bele a szaktárca által megadott keretbe, még azokban az iskolákban sem lehet alkalmazásokat végezni, ahol ez megengedett lenne. Az iskolák helyzete egyébként más és más, van tanintézet, ahol egy vagy másfél, de olyan is, ahol húsz állást kell megszüntetni, hívta fel a figyelmet. Példaként elmondta, vannak szakközépiskolák, ahová tizenöt éve kétszer annyi gyermek járt, mint jelenleg, a szerkezeti felépítés viszont nem sokat változott.

„Nem tudom, mi marad”
„Ha ennyit leépítenek, nem tudjuk, mi marad” – összegezte véleményét Póra Fülöp, a Szabad Tanügyi Szakszervezeti Szövetség csíki elnöke. Felidézte, az oktatási tárca évek óta csökkenteni igyekszik a tisztségeket, tavaly is megadtak egy maximális létszámot, amibe bele kellett férni. A szakszervezetis elmondta, a csökkentések ellen tüntetéseket szerveztek, de a minisztérium ennek ellenére folytatja a két-három éve elkezdett folyamatot. Rámutatott, abszurd, hogy például a takarítónőt diáklétszám után lehet alkalmazni, hisz a rendben tartandó felület nagysága számít, nem az, hogy hány diák van az iskolában. Ugyanez a helyzet a kazánfűtő, karbantartó, kapus esetén is, tette hozzá. Úgy vélte, az új rendelet a kis létszámú, de több épületben működő tanintézeteket érinti hátrányosan.

Ellehetetlenítő megszorítások
„Értetlenül állunk az oktatási rendszert ismételten érintő megszorítások előtt, és felháborodva vesszük tudomásul, hogy az újabban elrendelt leépítések miatt lassan ellehetetlenedik a csíkmadarasi Kiss Ferenc Általános Iskola tevékenysége” – fogalmaz az ügyben kiadott közleményében a csíkmadarasi polgármesteri hivatal. A felcsíki község tanintézetének igazgatója múlt héten szembesült azzal, hogy másfél állást meg kell szüntetnie a kisegítő személyzet keretéből. Császár Sándor igazgató szerint esetükben aránytalanul nagy a leépítendő állások száma, lassan fenntarthatatlanná válik az intézmény. „Kazánfűtő és karbantartói munkákra másfél állás van, három épületet kell ellátni. A napköziben szakácsnő, adminisztrátor dolgozik teljes állásban, előbbinek félállásban van egy segítsége. Másfél állásban van egy dada, aki takarítói teendőket is ellát. Nem igazán van, ahonnan leépíteni” – mutat rá a közlemény.  Eszerint értelmetlen külsősökre bízni a takarítást vagy a karbantartást, hisz az sokkal több pénzbe kerülne, és az sem lenne megoldás, ha a napközi konyháját szüntetnék meg, hisz ez akár a napközis tevékenység leállásához vezethetne. Az igazgató szerint legfennebb egy állást tudnak felszámolni, és ezt a tanfelügyelőséggel is megpróbálják elfogadtatni.
Bíró László csíkmadarasi polgármester közleményében úgy véli, hogy az intézkedés a kormány újabb lépése a helyi közösségek gyengítésére. „A polgármesteri hivatalok személyzetének nevetséges bérezése, a hivatalok által végrehajtható beruházási lehetőségek szűkítése, az oktatási hálózat tönkretétele pont azokat az alappilléreket rengeti meg, melyek lehetővé teszik azt a fejlődést, amely jövőt biztosít egy-egy településen. Nem akarunk közösségeink hóhérai lenni! Márpedig az újabb és újabb megszorításokkal erre kényszerítenek bennünket” – mutat rá az elöljáró.