A dél-tiroli, német nyelvű Dolomiten című lapnak ez alkalomból MIDAS-díjjal kitüntetett munkatársa elmondta: erdélyi származásának is köszöni, hogy munkájának középpontja a nemzeti kisebbségek sorsa. Schmidt a Babeº–Bolyai Tudományegyetemen érdeklődött a kétnyelvű feliratok ügyéről, és az állásából emiatt kirúgott két magyar oktató sorsáról.
Balló Áron öröksége
A romániai magyarság európai megismertetését szorgalmazta a MIDAS különdíjával posztumusz kitüntetett Balló Áron is. Neki köszönhetően jött el Kolozsvárra finn-, illetve németországi svéd, spanyolországi katalán és baszk, dél-tiroli német, litvániai lengyel és orosz, felvidéki és romániai magyar, erdélyi szász újságírók sokasága. „Áron mindig arra készült, hogy a romániai magyarságra irányítsa az európai kollégák figyelmét, hogy rólunk a nagyvilág ezáltal is tudomást szerezzen. Remélem, lesz erőnk továbbhaladni ezen az úton” – köszönte meg a konferenciát szervező kolozsvári Szabadság napilap néhai főszerkesztőjének odaítélt MIDAS-különdíjat az elismerést átvevő özvegye, Maksay Katalin. „Ezt nem is szabad abbahagyni, amíg Európában nem lesz a nemzeti kisebbségek sorsát rendező, kötelező érvényű megállapodás” – erősítette meg Margaretha Kopeinig, a bécsi Kurier munkatársa is, aki Habsburg Ottó-díjat vett át az idős hercegtől.
Diszkriminatív megjelölés
Politikai akarat hiányában sem a kisebbségi törvény, sem az állami finanszírozású magyar nyelvű egyetem (új-ra) indításában nincs előrelépés, összegezte a konferencián Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor. A romániai magyarságétól eltérőek a német ajkú lakosság törekvései, összegezte Zeno Pinter. A román kormány nemzetiségi-kapcsolatokért felelős államtitkár-helyettese szerint a közel egymillióról a mai közel 60 ezer főre csökkent romániai német ajkú sváb és szász kisebbség legfeljebb arra törekedhet, hogy a kulturális örökséget, az iskolák révén a nyelvet mentse. Habsburg Ottó szerint a felvázolt állapotok a 20. század rossz békeszerződéseinek következményei. A Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke szerint „a kisebbség szó eleve diszkriminációt hordoz magában, ezért inkább a népek, népcsoportok kifejezést kellene használnunk”.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.