A dél-tiroli, német nyelvű Dolomiten című lapnak ez alkalomból MIDAS-díjjal kitüntetett munkatársa elmondta: erdélyi származásának is köszöni, hogy munkájának középpontja a nemzeti kisebbségek sorsa. Schmidt a Babeº–Bolyai Tudományegyetemen érdeklődött a kétnyelvű feliratok ügyéről, és az állásából emiatt kirúgott két magyar oktató sorsáról.
Balló Áron öröksége
A romániai magyarság európai megismertetését szorgalmazta a MIDAS különdíjával posztumusz kitüntetett Balló Áron is. Neki köszönhetően jött el Kolozsvárra finn-, illetve németországi svéd, spanyolországi katalán és baszk, dél-tiroli német, litvániai lengyel és orosz, felvidéki és romániai magyar, erdélyi szász újságírók sokasága. „Áron mindig arra készült, hogy a romániai magyarságra irányítsa az európai kollégák figyelmét, hogy rólunk a nagyvilág ezáltal is tudomást szerezzen. Remélem, lesz erőnk továbbhaladni ezen az úton” – köszönte meg a konferenciát szervező kolozsvári Szabadság napilap néhai főszerkesztőjének odaítélt MIDAS-különdíjat az elismerést átvevő özvegye, Maksay Katalin. „Ezt nem is szabad abbahagyni, amíg Európában nem lesz a nemzeti kisebbségek sorsát rendező, kötelező érvényű megállapodás” – erősítette meg Margaretha Kopeinig, a bécsi Kurier munkatársa is, aki Habsburg Ottó-díjat vett át az idős hercegtől.
Diszkriminatív megjelölés
Politikai akarat hiányában sem a kisebbségi törvény, sem az állami finanszírozású magyar nyelvű egyetem (új-ra) indításában nincs előrelépés, összegezte a konferencián Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor. A romániai magyarságétól eltérőek a német ajkú lakosság törekvései, összegezte Zeno Pinter. A román kormány nemzetiségi-kapcsolatokért felelős államtitkár-helyettese szerint a közel egymillióról a mai közel 60 ezer főre csökkent romániai német ajkú sváb és szász kisebbség legfeljebb arra törekedhet, hogy a kulturális örökséget, az iskolák révén a nyelvet mentse. Habsburg Ottó szerint a felvázolt állapotok a 20. század rossz békeszerződéseinek következményei. A Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke szerint „a kisebbség szó eleve diszkriminációt hordoz magában, ezért inkább a népek, népcsoportok kifejezést kellene használnunk”.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.