Szakemberek fontosnak tekintik, hogy városon is felelősségteljes döntés legyen az állattartás
Fotó: Pixabay.com
Romániában tartják kedvtelésből a legtöbb állatot európai szinten egy kimutatás szerint, a hazai háztartások több mint felében található valamilyen kedvenc. A Krónika által megszólaltatott szakértők szerint viszont a statisztika félrevezető lehet, mert a vidéki háztartásokban gyakran nem kedvtelésből tartanak kutyát-macskát, hanem házőrzőként, illetve a rágcsálók elleni védekezésként.
2021. augusztus 08., 11:572021. augusztus 08., 11:57
Listavezetőnek számít Románia Európában a háztartásokban kedvtelésből tartott állatok száma tekintetében. Az Európai Állateledel Ipari Szövetség (FEDIAF) legfrissebb, a Ziarul Financiar gazdasági-pénzügyi lap által idézett jelentése szerint
A nem hivatalos összeírás szerint nálunk négymillió kutyát és ugyanennyi macskát tartanak, viszont csak 290 ezer madarat és 90 ezer díszhalat nevelnek kis kedvencként. Ezekkel a számokkal Románia listavezető Európában, kevéssel utána következik Lengyelország és Csehország, ahol a háztartások 41 százalékban tartanak kiskedvencet. A lista végén Norvégia, Ausztria, Svédország és Görögország található, ezekben az országban minden öt-hat háztartásból csak egyben tartanak kedvtelésből állatot, tehát húsz százalék körül mozog az arány.
Köztudott, hogy Romániában vidéken, falvakon szinte valamennyi háztartásban tartanak kutyát és macskát, ezek jelentős részét ellátták azonosító csippel, védőoltással rendelkeznek, tehát szerepelnek a nyilvántartásban, megjelennek a statisztikában. „Holott szigorúan véve nem kedvtelésből tartják őket, hanem például a láncra vert kutyát házőrzőnek” – mutatott rá megkeresésünkre Örsi Csaba állatorvos, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Emlékeztetett, hogy Romániában még 2014-ben életbe lépett a kormányrendelet, amely előírja a kutyák nyilvántartásba vételét, és azonosítócsippel való ellátásukat, ugyanakkor arra kötelezi a keverék kutyák gazdáit, hogy ivartalanítsák az ebeket. Tehát miközben a keverék kutyákat a törvény szerint nem lehet szaporítani, ez mégis megtörténik, viszont kérdés, hogy mi lesz ezeknek az állatoknak a sorsa: aprópénzért eladják, elajándékozzák, vagy a kóbor ebek számát növelik.
Az igazgató hangsúlyozta, ez egy hosszú folyamat, de úgy tapasztalja, hogy jó irányban van elmozdulás. Falvakon szinte minden háztartásban találunk egy-két kutyát, és ugyanannyi macskát, ezek szerepelnek a statisztikában, de nem számítanak kedvtelésből tartott állatnak. Örsi Csaba arra is kitért, hogy városon is felelősségteljes döntés kellene hogy legyen az állattartás.
sétáltassuk, megfelelően tápláljuk, rendszeresen járjunk vele állatorvosi ellenőrzésre.
Ugyanakkor az állat mozgásigényét is fel kell mérni, mert panellakásban szenvedésre van ítélve egy nagy mozgásigényű kutya. „Ezeket a tényezőket mind figyelembe kellene venni, amikor úgy döntünk, kedvtelésből állatot tartunk, de a jó irányba halad a folyamat” – jelentette ki az igazgató.
Ugyancsak pozitív elmozdulásról számolt be lapunknak Manases Sándor kolozsvári állatorvos, hangsúlyozva: ahhoz képest, hogy honnan indult Romániában a kiskedvencek tartása, most viszonylag jól állunk. A szakember a legnagyobb előrelépésnek azt tartja, hogy nagyobb a nyitottság, az elfogadás az ivartalanítás iránt.
– ismertette a Krónikának az állatorvos.
Manases Sándor arra is kitért, hogy az idézett európai statisztika nem egyértelmű, hiszen több elemből tevődik össze. Ha valakinek egy panellakásban van 12 macskája, akkor az megjelenhet úgy is az adatokban, hogy minden lakrészben él egy cica. „Még mindig előfordul, hogy a falvakról a szaporulatot beviszik a városba, és otthagyják az első parkolóban. Ezek a kölykök bekerülnek a menhelyre és a nyilvántartásba, de ez nem azt jelenti, hogy kedvtelésből tartják valahol” – fejtette ki Manases Sándor. Hozzátette, ha az állatok számát elosztották a romániai háztartások számával, az nem mutat valós képet.
A kolozsvári állatorvos szerint Romániában abból a szempontból is árnyalt a kép, hogy sokan fajkutyát, divatkutyát akarnak, státusszimbólumként tekintenek rá, mások társat szeretnének, és szívesen fogadnak örökbe. Felhívta a figyelmet, hogy például Németországban sokan tartanak keverék kutyát, még Romániából is örökbe fogadnak állatot, míg nálunk még mindig sok esetben szempont, hogy például a kutya legyen fehér és rövid szőrű.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
szóljon hozzá!