Hirdetés

Kis települések nagy lehetősége: erdélyi községek polgármesterei a korszerűsítés egyetlen módját látják a Saligny-programban

Ráfér a fejlesztés a vidékre. 2021 és 2028 között bonyolítanák le az Anghel Saligny mérnökről elnevezett, a kormány által elfogadott programot (képünk illusztráció) •  Fotó: Pinti Attila

Ráfér a fejlesztés a vidékre. 2021 és 2028 között bonyolítanák le az Anghel Saligny mérnökről elnevezett, a kormány által elfogadott programot (képünk illusztráció)

Fotó: Pinti Attila

A legtöbb erdélyi magyar polgármester értékeli a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) eddigi két kiírását, ugyanakkor derűlátóan várják a harmadik, immár Anghel Saligny nevét viselő terv meghirdetését. Visszásságok imitt-amott eddig is voltak, de semmiként nem olyan mértékben, mint ahogyan azt a kormánybuktatásra készülő USR–PLUS politikusai leírják. Az elöljárók a Krónikának kifejtették, számukra a kormányprogram jelenti jóformán az egyetlen esélyt jelentősebb pénzösszegek lehívására.

Szucher Ervin

2021. szeptember 10., 14:162021. szeptember 10., 14:16

Eddig is jelentős beruházásokat sikerült megvalósítaniuk a vidéki önkormányzatoknak a helyi fejlesztések országos programja első két kiírásának köszönhetően, a körvonalazódó PNDL 3, azaz az RMDSZ által Anghel Saligny-tervre keresztelt program még nagyobb pályázási lehetőségeket kínál az érdekelteknek. Míg a polgármesterek örülnek, az USR–PLUS pártszövetség vezetői éppen a Saligny-terv miatt döntöttek a kormányból való kilépés mellett, szerintük ugyanis a program pártpreferenciák, a korrupció és a sikkasztás melegágya lehet.

Az immár USR–PLUS-os miniszterek nélküli Cîţu-kabinet által szeptember 3-án elfogadott sürgősségi rendelet értelmében a fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztérium 2021 és 2028 között bonyolítja le a híres mérnökről, a cernavodai vasúti híd tervezőjéről elnevezett programot, amelynek keretösszege 50 milliárd lej.

Hirdetés

A Saligny-terv révén

az alábbi kategóriákhoz tartozó befektetések valósíthatók meg: vízellátó rendszerek és víztisztító telepek; csatornarendszerek és szennyvíztisztító telepek; megyei, helyi, községi, településen belüli közutak, településeket elkerülő terelőutak, hidak, kerékpárutak; földgázelosztó rendszerek, a földgázrendszerhez való csatlakozás.

A fejlesztési minisztérium szerdán bocsátotta közvitára a keretprogram által előírt beruházásokra érvényes költségszabványokat meghatározó jogszabálytervezetet. „Három éve nincs érvényben lévő költségszabvány. Most a minisztérium azt javasolja, az uniós alapokból finanszírozott beruházásokra érvényes költségszabványokat alkalmazzák az Anghel Saligny-keretprogram által előírt, országos finanszírozásból épített beruházásokra is ott, ahol létezik ilyen uniós finanszírozásokra érvényes szabvány” – nyilatkozta Cseke Attila fejlesztési miniszter. Az RMDSZ-es tárcavezető hozzátette:

a Saligny-terv szerint a minisztérium legtöbb 15 nap alatt megszabja a költségszabványokat a fent említett befektetésekre, a gázhálózatot érintő szabványokat pedig – az energiaügyi minisztériummal közösen – 30 nap alatt.

Uniós pályázatok? Labdába sem rúgnak

Senkinek nem áll érdekében a csalás, főként a polgármesternek nem – állítják a lapunk által megszólaltatott elöljárók. Korondi Józsa Erika kisiratosi polgármester szerint azontúl, hogy az utolsó baniig elszámoltak, a munkálatokat és azok kifizetését több állami szerv is ellenőrzi.

Idézet
„Mi például 10 kilométert aszfaltoztunk, holott abból a pénzből húszat is csinálhattunk volna – igaz, lényegesen gyengébb minőségben. Viszont a mi érdekünk, hogy két-három éven belül ne kelljen javításba kezdeni, és ne szidjanak a község lakói”

– hívta fel a figyelmet az Arad megyei, magyar többségű települést irányító RMDSZ-es elöljáró. Ha beindul a Saligny-program, Kisiratoson a gáz bevezetését tűzték ki célul. Ezt azért is tartja fontosnak a polgármester asszony, mert fával vagy pellettel fűteni aligha gazdaságosabb, viszont sokkal bonyolultabb – főként az idősebbek számára. A magyar határtól mindössze néhány kilométerre fekvő település önerőből képtelen lenne erre a beruházásra.

Ebben a helyzetben van a Szatmár megyei Mezőterem is, ahol csak a PNDL-en keresztül szerzett pénzből tudtak volna új óvodát építeni. Hogy ez mégsem jött össze, nem az önkormányzaton, de még csak nem is a kormányon múlott. „Háromszor is meghirdettük a közbeszerzést, nem jelentkezett senki. Időközben annyira megugrottak az árak meg a munkadíjak, hogy nem tudtuk volna biztosítani az önrészt” – vázolta a helyzetet Tar Miklós polgári párti (MPP) elöljáró.

Az észak-erdélyi megye községközpontjában a megtakarított önrészt így inkább a meglévő óvoda korszerűsítésére fordították, lemondva a központi finanszírozásról.

Az első ízben meghirdetett program esetében szerencsésebbek voltak: a szomszédos Genccsel közösen sikerült leaszfaltozni a két települést összekötő 6 kilométeres utat.

Szintén az aszfaltozásra fordít hangsúlyt Málnás is.

A háromszéki község eddig egyetlen pályázatot nyert, amelyből 1,2 kilométeres útszakaszt aszfaltoztatott le. Szotyori Angéla Gizella polgármester a Krónikának elmondta, a továbbiakban is aszfaltra „utaznak”.

Tizenhárom utca korszerűsítésére készült tanulmány, amellyel a PNDL 2 keretében próbálkoztak, azonban pénzhiány miatt a várólistára kerültek. Most a Saligny-terv elindításában bíznak.

Mindhárom polgármester úgy véli egyébként, a kisebb települések számára hatványozottan fontos a program. Egyrészt mert az EU-s pályázatok esetében szinte labdába sem rúgnak, ám ha mégis, képtelenek megelőlegezni nagyobb lélegzetű beruházásokat.

Idézet
„Ahhoz, hogy megelőlegezzük az utólag elszámolható munkálatokat, bankkölcsönt kellene felvennünk. Mire az Uniótól megkapnánk a pénzt, a bank által felszámolt kamat sírba döntene”

– jelentette ki Korondi Józsa Erika. Az önrész előteremtése pedig újabb terhet varrna a kisebb vidéki települések nyakába.

Számos gondot elsimítanának. A települések úthálózata is korszerűsíthető az 50 milliárd lejes program keretében •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Számos gondot elsimítanának. A települések úthálózata is korszerűsíthető az 50 milliárd lejes program keretében

Fotó: Haáz Vince

A megugrott árak hatása

A kivitelezők hiányára és a megugrott építkezési árakra más elöljárók is panaszkodnak. Parajd tavaly megválasztott RMDSZ-es polgármestere, Nyágrus László a felsősófalvi vízhálózat kialakítása körüli bonyodalmakat hozta fel példaként. Mivel a nyertes cég nem tartotta magát a szerződésben foglalt megállapodáshoz, az önkormányzat kénytelen volt felbontani az egyezséget. Az idő teltével az árak rohamosan nőnek, ami a polgármesteri hivatal kasszáját terheli.

A sóvidéki nagyközség elöljárója mégis nagyon jónak tartja az eddig lefutott két fejlesztési programot, mint ahogy komoly reményeket fűz a harmadikhoz is.

A megvalósítások közé a Parajdot Felsősófalvával összekötő két útszakaszon található híd feljavítását, illetve újjáépítését, valamint a békástanyai kis tanintézet rendbetételét sorolja. Tervben a gázhálózat kiépítése, a csatornázás utáni aszfaltozás, és ha még belefér, akár a Békástanyára vezető községi út korszerűsítése is.

A munkaerőhiány és a megugrott árak kerek félmillió lejes többletkiadást róttak a szilágysági Haraklányra. A Zilah melletti, rohamosan fejlődő községben háromszor kellett versenytárgyalást hirdetni a magyargoroszlói óvoda építésére. Ennek dacára

Dobrai Ferenc községgazda jelentős lehetőséget lát a Saligny-programban, amely által az utakat és a szennyvízhálózatot szeretné fejleszteni, ugyanakkor beköttetné a gázt.

A hat falut felölelő Haraklány ugyanis abban a fura helyzetben van, hogy míg a fővezeték a községközponton keresztül halad át, egyetlen háztartás sem csatlakozhatott rá. „Zilah közelsége fejlődésre, beruházásokra, állandó növekedésre »ítéli« Haraklányt. A községben csaknem 280 vállalkozás működik, közülük két gombatenyésztő cég. Mindössze ezek évi tízezer köbméter fát, azaz majdhogynem egy teljes erdőt elhasználnak” – hívta fel a figyelmet Dobrai.

Még akad javítanivaló

Senki nem állítja, hogy az eddig lefutott két vidékfejlesztési program tökéletes lett volna, mint ahogy azt sem, hogy a Saligny-terven nem lehetne csiszolni. Viszont előfordul, hogy az USR–PLUS politikusain kívül a magyar polgármestereknek is fenntartásaik vannak a pénz elosztási kritériumaival kapcsolatosan. Kápolnásfalu ellenzéki községgazdája, Benedek László a mai napig fájlalja, hogy az általa vezetett települést miként ejtették ki a PNDL 1-ből.

A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben mandátumot nyert Benedek azt állítja, a Hargita megyei tanács vezetője politikai szimpátiák alapján osztogatta a pénzt és az információt.

„Borboly Csaba úgy csinált, mintha a sajátjából adná, ezért mi üres marékkal maradtunk. Aztán Bukarestből kioktattak, miként kell pénzhez jutni, és a második kiírásnál már ott mondták meg, hogy ne szerénykedjünk, kérjünk többet” – idézte fel az évekkel ezelőtti kellemetlen tapasztalatát Benedek. A Hargita megyei település a PNDL 2 egyik nyertesének mondhatja magát. Utakat, utcákat térköveztek, ezáltal igyekezve megőrizni a falu rurális jellegét, illetve korszerű, több funkciót betöltő közösségi házat építettek. A rajt előtt álló Saligny-program keretében az elavult szennyvízhálózat cseréjére, a központ rendezési tervére és az orvosi rendelő felújítására pályáznának.

Jánosi Ferenc, a Maros megyei Nagyernye polgármestere sem tartozik azok közé, akik a közpénzosztás tökéletes mechanizmusát látnák a PNDL-ben.

Idézet
„Számomra nagyon zavaros az egész. Nem tudom, milyen kritériumrendszer szerint ítélik oda a pénzeket. Mint ahogyan azt sem értem, mi történt a tabletosztogatási programmal, ami tavaly még oly sürgősnek tűnt, most meg a levegőben lóg”

– adott hangot fenntartásainak az RMDSZ-es elöljáró.

Kelemen Hunor kormányfőhelyettes igyekezett megnyugtatni a kételkedőket. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a Saligny-terv nem a pártoknak és nem a polgármestereknek szól, hanem azoknak a régióknak, amelyeknek szükségük van beruházásokra, és amelyek elnéptelenedését meg kell akadályozni. A kritériumrendszert pedig a fejlesztési tárca igyekszik minél átláthatóbbá tenni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa

Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra
2025. november 20., csütörtök

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára

Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára
2025. november 20., csütörtök

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF

Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca

Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca
2025. november 20., csütörtök

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában

Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában
2025. november 20., csütörtök

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került

Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról

A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról
2025. november 19., szerda

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt

A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt
2025. november 19., szerda

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából

Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából
Hirdetés
Hirdetés