
Ráfér a fejlesztés a vidékre. 2021 és 2028 között bonyolítanák le az Anghel Saligny mérnökről elnevezett, a kormány által elfogadott programot (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
A legtöbb erdélyi magyar polgármester értékeli a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) eddigi két kiírását, ugyanakkor derűlátóan várják a harmadik, immár Anghel Saligny nevét viselő terv meghirdetését. Visszásságok imitt-amott eddig is voltak, de semmiként nem olyan mértékben, mint ahogyan azt a kormánybuktatásra készülő USR–PLUS politikusai leírják. Az elöljárók a Krónikának kifejtették, számukra a kormányprogram jelenti jóformán az egyetlen esélyt jelentősebb pénzösszegek lehívására.
2021. szeptember 10., 14:162021. szeptember 10., 14:16
Eddig is jelentős beruházásokat sikerült megvalósítaniuk a vidéki önkormányzatoknak a helyi fejlesztések országos programja első két kiírásának köszönhetően, a körvonalazódó PNDL 3, azaz az RMDSZ által Anghel Saligny-tervre keresztelt program még nagyobb pályázási lehetőségeket kínál az érdekelteknek. Míg a polgármesterek örülnek, az USR–PLUS pártszövetség vezetői éppen a Saligny-terv miatt döntöttek a kormányból való kilépés mellett, szerintük ugyanis a program pártpreferenciák, a korrupció és a sikkasztás melegágya lehet.
Az immár USR–PLUS-os miniszterek nélküli Cîţu-kabinet által szeptember 3-án elfogadott sürgősségi rendelet értelmében a fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztérium 2021 és 2028 között bonyolítja le a híres mérnökről, a cernavodai vasúti híd tervezőjéről elnevezett programot, amelynek keretösszege 50 milliárd lej.
A Saligny-terv révén
A fejlesztési minisztérium szerdán bocsátotta közvitára a keretprogram által előírt beruházásokra érvényes költségszabványokat meghatározó jogszabálytervezetet. „Három éve nincs érvényben lévő költségszabvány. Most a minisztérium azt javasolja, az uniós alapokból finanszírozott beruházásokra érvényes költségszabványokat alkalmazzák az Anghel Saligny-keretprogram által előírt, országos finanszírozásból épített beruházásokra is ott, ahol létezik ilyen uniós finanszírozásokra érvényes szabvány” – nyilatkozta Cseke Attila fejlesztési miniszter. Az RMDSZ-es tárcavezető hozzátette:
Senkinek nem áll érdekében a csalás, főként a polgármesternek nem – állítják a lapunk által megszólaltatott elöljárók. Korondi Józsa Erika kisiratosi polgármester szerint azontúl, hogy az utolsó baniig elszámoltak, a munkálatokat és azok kifizetését több állami szerv is ellenőrzi.
– hívta fel a figyelmet az Arad megyei, magyar többségű települést irányító RMDSZ-es elöljáró. Ha beindul a Saligny-program, Kisiratoson a gáz bevezetését tűzték ki célul. Ezt azért is tartja fontosnak a polgármester asszony, mert fával vagy pellettel fűteni aligha gazdaságosabb, viszont sokkal bonyolultabb – főként az idősebbek számára. A magyar határtól mindössze néhány kilométerre fekvő település önerőből képtelen lenne erre a beruházásra.
Ebben a helyzetben van a Szatmár megyei Mezőterem is, ahol csak a PNDL-en keresztül szerzett pénzből tudtak volna új óvodát építeni. Hogy ez mégsem jött össze, nem az önkormányzaton, de még csak nem is a kormányon múlott. „Háromszor is meghirdettük a közbeszerzést, nem jelentkezett senki. Időközben annyira megugrottak az árak meg a munkadíjak, hogy nem tudtuk volna biztosítani az önrészt” – vázolta a helyzetet Tar Miklós polgári párti (MPP) elöljáró.
Az első ízben meghirdetett program esetében szerencsésebbek voltak: a szomszédos Genccsel közösen sikerült leaszfaltozni a két települést összekötő 6 kilométeres utat.
Szintén az aszfaltozásra fordít hangsúlyt Málnás is.
Tizenhárom utca korszerűsítésére készült tanulmány, amellyel a PNDL 2 keretében próbálkoztak, azonban pénzhiány miatt a várólistára kerültek. Most a Saligny-terv elindításában bíznak.
Mindhárom polgármester úgy véli egyébként, a kisebb települések számára hatványozottan fontos a program. Egyrészt mert az EU-s pályázatok esetében szinte labdába sem rúgnak, ám ha mégis, képtelenek megelőlegezni nagyobb lélegzetű beruházásokat.
– jelentette ki Korondi Józsa Erika. Az önrész előteremtése pedig újabb terhet varrna a kisebb vidéki települések nyakába.
Számos gondot elsimítanának. A települések úthálózata is korszerűsíthető az 50 milliárd lejes program keretében
Fotó: Haáz Vince
A kivitelezők hiányára és a megugrott építkezési árakra más elöljárók is panaszkodnak. Parajd tavaly megválasztott RMDSZ-es polgármestere, Nyágrus László a felsősófalvi vízhálózat kialakítása körüli bonyodalmakat hozta fel példaként. Mivel a nyertes cég nem tartotta magát a szerződésben foglalt megállapodáshoz, az önkormányzat kénytelen volt felbontani az egyezséget. Az idő teltével az árak rohamosan nőnek, ami a polgármesteri hivatal kasszáját terheli.
A megvalósítások közé a Parajdot Felsősófalvával összekötő két útszakaszon található híd feljavítását, illetve újjáépítését, valamint a békástanyai kis tanintézet rendbetételét sorolja. Tervben a gázhálózat kiépítése, a csatornázás utáni aszfaltozás, és ha még belefér, akár a Békástanyára vezető községi út korszerűsítése is.
A munkaerőhiány és a megugrott árak kerek félmillió lejes többletkiadást róttak a szilágysági Haraklányra. A Zilah melletti, rohamosan fejlődő községben háromszor kellett versenytárgyalást hirdetni a magyargoroszlói óvoda építésére. Ennek dacára
A hat falut felölelő Haraklány ugyanis abban a fura helyzetben van, hogy míg a fővezeték a községközponton keresztül halad át, egyetlen háztartás sem csatlakozhatott rá. „Zilah közelsége fejlődésre, beruházásokra, állandó növekedésre »ítéli« Haraklányt. A községben csaknem 280 vállalkozás működik, közülük két gombatenyésztő cég. Mindössze ezek évi tízezer köbméter fát, azaz majdhogynem egy teljes erdőt elhasználnak” – hívta fel a figyelmet Dobrai.
Senki nem állítja, hogy az eddig lefutott két vidékfejlesztési program tökéletes lett volna, mint ahogy azt sem, hogy a Saligny-terven nem lehetne csiszolni. Viszont előfordul, hogy az USR–PLUS politikusain kívül a magyar polgármestereknek is fenntartásaik vannak a pénz elosztási kritériumaival kapcsolatosan. Kápolnásfalu ellenzéki községgazdája, Benedek László a mai napig fájlalja, hogy az általa vezetett települést miként ejtették ki a PNDL 1-ből.
„Borboly Csaba úgy csinált, mintha a sajátjából adná, ezért mi üres marékkal maradtunk. Aztán Bukarestből kioktattak, miként kell pénzhez jutni, és a második kiírásnál már ott mondták meg, hogy ne szerénykedjünk, kérjünk többet” – idézte fel az évekkel ezelőtti kellemetlen tapasztalatát Benedek. A Hargita megyei település a PNDL 2 egyik nyertesének mondhatja magát. Utakat, utcákat térköveztek, ezáltal igyekezve megőrizni a falu rurális jellegét, illetve korszerű, több funkciót betöltő közösségi házat építettek. A rajt előtt álló Saligny-program keretében az elavult szennyvízhálózat cseréjére, a központ rendezési tervére és az orvosi rendelő felújítására pályáznának.
Jánosi Ferenc, a Maros megyei Nagyernye polgármestere sem tartozik azok közé, akik a közpénzosztás tökéletes mechanizmusát látnák a PNDL-ben.
– adott hangot fenntartásainak az RMDSZ-es elöljáró.
Kelemen Hunor kormányfőhelyettes igyekezett megnyugtatni a kételkedőket. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a Saligny-terv nem a pártoknak és nem a polgármestereknek szól, hanem azoknak a régióknak, amelyeknek szükségük van beruházásokra, és amelyek elnéptelenedését meg kell akadályozni. A kritériumrendszert pedig a fejlesztési tárca igyekszik minél átláthatóbbá tenni.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
szóljon hozzá!