Kirekesztő multikulti

Ugyanakkor a voksoláskor nem számlálták össze a tartózkodókat, így nem lehet tudni, hogy a mintegy száz jelenlevő közül hányan nem kívántak véleményt nyilvánítani. Miközben a rektori hivatal közleménye szerint a javaslat ellen mindössze kilencen szavaztak, mellette pedig a román és a német vonal, a judaisztikai kar valamennyi képviselője, valamint a magyar vonalat képviselők többsége, a Krónika értesülései szerint a szankciót tulajdonképpen három magyar egyetemi tanár támogatta. A BBTE vezetősége szerint a munkaszerződés felbontását az indokolja, hogy a két oktató „folyamatosan hazug információkat terjeszt az egyetemről és Romániáról, etnikumok közötti ellenségeskedést szít, az Európai Unió értékrendje ellen bujtogat”. Sőt azt is Hantzék szemére vetik, hogy „becsületsértő módon\" javíthatatlan nacionalistáknak nevezték az egyetem néhány oktatóját, ugyanakkor – szélsőségesekre jellemzően – „fizikai agressziót” is alkalmaztak a BBTE javai ellen, amit jelenleg a rendőrség vizsgál.
A BBTE rektora azt követően folyamodott az adjunktusok eltávolításához, hogy a múlt héten Hantz Péter az egyetem több épületében elhelyezett mintegy 30 magyar feliratot. A termek, irodák elnevezésének magyar nyelvű megfelelőjével, vagy a „Dohányozni tilos” szöveggel ellátott táblákat azonban néhány órán belül az egyetem vezetősége eltávolíttatta, és a „magyar szélsőségesség megnyilvánulásának” nevezte az akciót. Sőt a rektori hivatal a rendőrségen is feljelentette a táblákat elhelyező oktatót; Raluca Seucan, a kolozsvári kapitányság szóvivője lapunknak megerősítette: a rendőrség a panasz nyomán közrendháborítással és rongálás gyanújával indított vizsgálatot Hantz Péter ügyében.
A BBTE 117 tagú szenátusának 20 magyar tagja van, rajtuk kívül tíz diákszenátor is képviseli a magyar tagozatot. A Krónika megtudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegyetemhez tartozó református és római-katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője kérdésünkre megerősítette támogató voksát. „Az intézkedést adminisztratív lépésnek tekintem, amelyhez nem kapcsolódik a magyar feliratok ügye. Nem is értem, miért volt szükség a szenátus támogatására” – magyarázta döntését Buzogány Dezső.

A teológiai professzor kifejtette: nem szavazta volna meg a rektori javaslatot, ha az intézkedés a magyar feliratok ellen irányult volna. „Biztosan nem az ellen történt, mert ez esetben a karunkon lévő magyar feliratokat évekkel ezelőtt el kellett volna távolítaniuk. Ez a mai napig nem történt meg, és biztos vagyok benne, hogy a következőkben sem kerül rá sor” – magyarázta lapunknak Buzogány Dezső, aki egyéni kezdeményezésnek tekinti két kollégája korábbi akcióját, amelyhez nem szerezték meg a magyar tagozat testületi támogatását. Hozzátette: a lépésük kiváltotta reakció várható volt, amellyel szerinte bizonyosan ők is számoltak. Marton József, a Római Katolikus Hittudományi Kar dékánja megkeresésünkre ingerülten válaszolt, „bolondságnak” minősítette a szenátusi voksát firtató kérdésünket, majd „Nem szavaztam meg!” felkiáltással lecsapta a telefonkagylót. Szamosközi István, a pszichológiai kar dékánhelyettese a Krónika megkeresésére visszahívást kért, később azonban már nem válaszolt a hívásunkra.

„Kriptokommunista beidegződések”

„Váratlanul ért bennünket az egyetem rektorának napirend előtti javaslata, ugyanis véleményünket előzetesen nem kérték ki” – tájékoztatta lapunkat Nagy László. A rektorhelyettes közölte, nem értenek egyet az oktatók menesztésével, mivel a lépés nem vezet jóra a magyar nyelvű feliratok kérdésében, ám árt az oktatási intézmény megítélésének. A rektorhelyettes hozzátette: írásban készülnek tiltakozni az egyetem vezetőségénél a menesztés ellen. Kifogásolják a menesztésükről szóló döntés procedúráját az érintettek is, mivel ügyüket tudomásuk szerint előbb az etikai bizottságnak kellett volna kivizsgálnia, majd a munkatörvénykönyv alapján alkalmazni a büntetéseket. „A vezetőség halmozza a bakikat, kirúgásunk egyszerűen butaság. Ellenben nem csodálkozom, hiszen a szenátus tagjainak többsége kriptokommunista beidegződésű. Eltávolításunk dacára folytatjuk az önálló Bolyai-egyetem visszaállítását célzó harcunkat, amelynek kifejezetten jót tett a szenátus döntése” – állapította meg Hantz Péter. Határozottan elítélte a két oktató eltávolítását Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának vezetője, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke. „Képtelenség szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolni a BKB tagjait, amikor mindössze az egyetem egy, már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni, és az uralkodó tarthatatlan helyzetre akartak rávilágítani” – szögezte le Tabajdi, felszólítva a BBTE szenátusát: vegye vissza Hantzot és Kovácsot. Különben Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke tegnap közölte: ha az egyetem szenátusa nem semmisíti meg döntését, a szervezet tiltakozó akcióba fog.

Magyar állásfoglalás felirat-ügyben

Eközben a BBTE magyar tagozatának képviselői tegnap állásfoglalást közöltek a magyar feliratozás ügyében. Emlékeztetnek: az egyetem igazgatótanácsának 2005 októberében született, a BBTE helyiségeinek feliratozásáról rendelkező határozata nyomán a karok elkészítették valamennyi tanterem és iroda feliratának listáját, amelyet a magyar nyelvű általános nyelvészeti tanszék szakértői ellenőriztek. „A feliratozásnak 2006. január 10-ig kellett volna befejeződnie, ám az egyetem vezetősége halogatja ennek végrehajtását” – áll a Salat Levente rektorhelyettes által aláírt dokumentumban. A magyar oktatók szerint a feliratozást célzó, a megszokottól eltérő akciók felelőssége személyesen azoké, akik ezekben részt vesznek, de a halogatások következményeinek felelőssége az egyetem vezetőségéé. „Egyes oktatók egyéni tüntető kezdeményezése, mellyel egy sok éve halogatott problémát akarnak megoldani, nem igazolhatja az egyetemi határozatok érvényesítésének további elnapolását” – szerepel a dokumentumban, amely felkéri az Akadémiai Tanácsot és a rektori értekezletet: vessenek véget azoknak az értelmezéseknek, miszerint a többnyelvű feliratok problémája és a magyar tagozat autonómiájának kérdései ellentétesek volnának az egyetem vezetőségének a minőség javítását célzó igyekezetével.