„Kíméletből” diszkriminálna a Maros megyei főtanfelügyelő

A szóbeli utasítás felháborodást váltott ki a tanárok körében, de nem örültek a tanulók és szüleik sem, akik akkor, amikor gyermekük számára az anyanyelvű oktatást választották, tudatában voltak annak, hogy azok heti négy órával többet töltenek az iskolában.

A főtanfelügyelői ukáz ellenére Maros megye legnagyobb magyar iskolájából nem száműzik a második idegen nyelvet és nem is csoportosítják át valamelyik választható tantárgy helyébe – döntött a Bolyai Farkas Gimnázium vezetősége. Bálint István igazgató szerint mindaddig, amíg a diákoknak 2016-tól érettségizniük kell a két idegen nyelvből, és a jövőjük forog kockán, esztelenség lenne a 2013/14-es tanév közepén egyszerűen csak lemondani az egyik nyelv oktatásáról.

„Nem hiába mondják azt, hogy ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy. Ezt mind a gyerekek, mind a szülők nagyon jól tudják, ezért is ragaszkodnak mindkét idegen nyelv tanításához. A jelenlegi órarend valóban megterhelőbb a magyar diákok számára, de az esélyegyenlőség megteremtéséről nem mondhatunk le” – nyilatkozta a Krónikának Bálint István, hozzátéve, hogy egy újabb, karcsúbb kerettanterv kidolgozása a kisebbségi tanulók számára rendezné a helyzetet.

Az intézményvezető hangsúlyozta: a Bolyai gimnázium nem vétett a törvény ellen, hiszen betartotta a kerettantervet. Megítélése szerint az órarend lefaragásához más megoldást kellene keresni. Szerinte bizonyos tantárgyakból – legyen az akár anyanyelv, román nyelv, matematika vagy informatika – kevesebb óra is elegendő lenne, ehhez viszont a tantárgyprogramot is karcsúsítani kellene, következésképpen az új tankönyveket is ehhez kellene igazítani. „Az az igazság, hogy a romániai iskolai rendszerben nagyon sok a fölösleges ismeretanyag, amit a rendszer a diákba próbál préselni” – vélekedett Bálint.

Nem rendelte el a második idegen nyelv kiiktatását Csíki Zsolt, a marosvásárhelyi Szász Albert Sportgimnázium igazgatója sem. Mint lapunknak elmondta, a kérdés tisztázása végett a minisztériumhoz fordul.

Költségcsökkentés – csak ősztől

Az ország másik két megyéjében, ahol számos magyar tagozat működik, Hargitában és Kovásznában is készülnek a költségek lefaragására, azonban egészen más módszerekhez kívánnak folyamodni. Mind Bartolf Hedvig hargitai, mind Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő elismeri, hogy a normatív finanszírozás 2013-ban nem volt elegendő a fizetésalapra, mindkét megye 13–15 millió lejes költségvetés-kiegészítésre szorult.

„Spórolni kell, ezzel egyetértek. Éppen ezért, ahol nem volt muszáj, nem hosszabbítottuk meg nyugdíjas kisegítő személyzet szerződését, mintegy húsz állást szabadítva fel” – vázolta a Csíkszeredában talált megoldásokat Bartolf Hedvig.

Némettanárként a Hargita megyei főtanfelügyelő viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy az állam az idegen nyelv oktatásán próbáljon takarékoskodni.Szerinte azon túl, hogy két idegen nyelv ismerete uniós elvárás, illetve a 2016-ban érettségizők már mindkettőből vizsgára jelentkeznek, azt is figyelembe kell venni, hogy az angolt ma már szinte mindenki beszéli, és csak az érvényesül a munkaerőpiacon és az életben, aki egy második európai nyelvet is ismer.

Sepsiszentgyörgyön is egészen más megoldásokat keresnek a kiadások csökkentésére. Keresztély Irma a Krónikának elmondta, a tanfelügyelőségnek a helyi önkormányzatokkal és iskolaigazgatókkal közösen kell megtalálnia a kiutat.

„Minden iskolát összevontunk, amit csak lehetett, főleg falun, de további megoldásokat kell keresnünk. Tudatában vagyunk annak, hogy ha a tanév kellős közepén nem nyúlunk az órarendhez, szeptembertől annál szigorúbb megszorításokat kell eszközölnünk, ám mégis amondója vagyok, hogy menet közben nem szabad változtatni” – nyilatkozta a Kovászna megyei főtanfelügyelő.

Someşan: a diákok érdekét néztük

Ezzel szemben Maros megyei kollégája, Ştefan Someşan a költségcsökkentési szigort csak utolsó érvként hozza fel az idegennyelv-órák kiiktatásában. „Nem mondom, hogy a takarékosság nem fontos, de itt egészen másról van szó: a tanuló szellemi és fizikai kapacitásáról. Nem kötelezhetjük arra, hogy a maximális kötelező óraszámnál is többet töltsön az iskolában, hisz amúgy is túlterhelt” – fejtette ki lapunknak a főtanfelügyelő.

Someşan elhárította azt a vádat, miszerint a második idegen nyelv oktatásától megfosztott magyar gyerekeket hátrányos megkülönböztetés érné. Szerinte akkor beszélhetnénk diszkriminációról, ha a magyar vagy német tagozatos diákok órarendjét a jelenleginél is jobban terhelnék. A főtanfelügyelő szerint a nyelvóra kiiktatása vagy átcsoportosítása a választható tantárgyak közé nem saját találmánya, hanem a 2009/3410-es számú miniszteri rendelet életbeültetése. Szerinte egyes iskolaigazgatók csak azért terhelik az órarendet, hogy bizonyos kollégáiknak kikerekedjen az óraszámuk.

Someşan helyettese, a magyar nyelvű oktatásért felelős Illés Ildikó szerint az igazság valahol középen van. Egyrészt a magyar gyerekek tanterve valóban nagyon megterhelő, másrészt ő is azt vallja, a játék szabályain nem illik menet közben változtatni.

„Egy tanár, akinek heti tizennyolc órája van, sír, mert fáradt, de akkor mit szóljon a diák, akit akár ennek a duplájával terhelnek?! Mindezen változtatni kell, de nem hinném, hogy most, év közben” – fejtette ki lapunknak a főtanfelügyelő-helyettes.

Ştefan Someşan szerint azonban igenis indokolt a dolgok helyreállítása, még akkor is, ha az iskolai év kellős közepén történik. „Ha valaki egy törvénytelenségbe kezd, és a hatóságok rájönnek, akkor hagyják, hogy vigye véghez a tervét, vagy azonnal beavatkoznak?” – tette fel a költői kérdést a főtanfelügyelő. Kérdésünkre, hogy mit tehet azon igazgatók ellen, akik nem tartják be a szóbeli utasítást, Someşan kijelentette, hogy megbüntetheti, vagy akár le is válthatja azokat. A Bolyai gimnázium élén álló Bálint Istvánt pedig egyenesen negatív példaként hozta fel, mint olyant, aki „általában fittyet hány a törvényekre”.

Minisztériumi álláspont a játékszabályokról

Ştefan Someşan szóbeli utasítása nyomán a Bolyai Farkas Gimnázium vezetősége a szaktárcához fordult magyarázatért. Bár mind a Maros megyei főtanfelügyelő, mind helyettese azt állítják, hogy a minisztériumi válasz nem lényegre törő és különbözőképpen értelmezhető, megkeresésünkre Király András államtitkár leszögezte, hogy a második idegen nyelv oktatása ugyan nem kötelező, de az csakis az iskolára tartozik, hogy kiiktatja vagy sem.

Ez olyan döntés – magyarázta a kisebbségi oktatásért felelős illetékes –, amit nem a főtanfelügyelőnek, de még nem is az igazgatónak kell meghoznia, hanem az osztályközösségek konzultálása nyomán a tanintézet vezetőtestületének. „Nem lehet a gyereket reggeltől estig az iskolában tartani. De menet közben sem szabad változtatni a szabályokon” – szögezte le a Krónikának az államtitkár.

RMPSZ: minket is megillet a második idegen nyelv

Lapunk a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) álláspontjára is kíváncsi volt. Horváth Gabriella, a szakmai testület Maros megyei elnöke logikusnak tartja, hogy 2014-ben minden egyes diák két idegen nyelvet tanuljon. „Én már ezelőtt harminc évvel, reál osztályban két idegen nyelvet tanultam; miért kellene manapság megfosztani a kisebbségi diákokat ettől a lehetőségtől?” – tette fel a költői kérdést az RMPSZ megyei elöljárója.

A pedagógusszövetség minden egyes iskolavezetőt arra bíztat, hogy hivatkozzon a minisztériumi levélre, és ne iktassa ki az órarendből a második idegen nyelv oktatását. „Ez minket is megillet, úgy, ahogy a választható tantárgyak is. Különben hátrányos megkülönböztetésben részesülnénk” – vélekedett Horváth Gabriella.

Az RMPSZ országos elnöksége egyébként még december közepén arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy a kerettanterv alkalmazása diszkriminatív a kisebbségi oktatásban résztvevő diákok esetében, hiszen veszélyezteti a második idegen nyelv tanítását, valamint a választható tantárgyak bevezetését.