
„Nem volt még polgármester, aki ne rúgott volna bele a művészekbe. Úgy látszik, hogy ez a tisztség ezzel jár, nem lehetsz igazi városvezető, ha nem nehezíted meg az alkotók sorsát” – fakadt ki a Krónikának Radu Târnoveanu, a Képzőművészek Egyesülete (UAP) nagyváradi kirendeltségének ügyintézője, miután kiderült, hogy a helyi önkormányzat ki akarja „lakoltatni” a galériájukat a Főutcáról (Republicii).
2015. január 22., 20:022015. január 22., 20:02
A sajtóban megjelent hírek alapján a városvezetés ezt a sétálóutcai ingatlant akarja felajánlani cserébe a Darvas–LaRoche ház magánszemélyek által birtokolt lakrészéért, hogy annak helyén – uniós támogatásból – megvalósulhasson a már korábban eltervezett kulturális központ és múzeum.
A művészek megoldást sürgetnek
„Tavaly augusztus elején kérvényeztük a bérleti szerződés meghosszabbítását. Két-három nap múlva az önkormányzat jelezte, hogy a kérést iktatták, és az illetékes bizottság kivizsgálja azt. Azóta viszont semmi hírt nem kaptunk tőlük, pedig a szerződés szeptemberben lejárt. Azt is csak különböző pletykákból és nem hivatalos forrásokból tudtuk meg, hogy el akarnak minket költöztetni, és még az a verzió is szárnyra kapott, hogy terem nélkül maradunk” – magyarázta Târnoveanu, hozzátéve, hogy az önkormányzatnak a korábbi megegyezésük ellenére sem áll szándékában együttműködni velük.
Ő elfogadhatatlannak tartja a „száműzetést”, ugyanakkor megoldást sürget, mert a jelenlegi bizonytalanság ellehetetleníti a tevékenységüket. Rámutatott, hogy hatályon lévő bérleti szerződés hiányában az elmúlt év végén nem tudta kiküldeni a meghívókat a művészeknek. Emlékeztetett arra, hogy kiállítóhelységüknek eddig már legalább 5-6 székhelye volt, az alkotóközösségeket rögzítő 2003-as kormányrendelet alapján azonban már a Főutca a hivatalos cím. Emiatt szerinte a városvezetés megszegi a törvényt, ha onnan elküldi őket.
Nem tetszenek az alternatívák
Az önkormányzat égisze alá tartozó ingatlankezelő ügynökség kedden fogadja meghallgatásra a művészeket, Târnoveanu pedig úgy tudja, hogy a Szigligeti Színház épülete mögötti, korábban a Nagy Románia Párt (PRM) székházaként szolgáló üzlethelyiséget ajánlja majd fel számukra. Ezt azonban nem tartják a célra alkalmasnak, hiszen ott még a korábban működő szuvenír- és népművészeti tárgyakat értékesítő vállalkozások is rendre csődbe mentek.
„A jelenlegi helyszín sem tökéletes, de legalább ismert. A galériánk legtöbb vásárlója ugyanis váradi, vagy néhány magyarországi látogató, de azok is többnyire a helyiek vendégei. A turistákra nem alapozhatsz, azok csecsebecsét keresnek” – vallja Târnoveanu. Hozzátette, a Darvas-háznál és a volt PRM-székháznál is rosszabb helyszínnek tartja a váradi önkormányzat által használatba kapott és felújítás alatt álló Kossuth utcai neológ zsinagógát, hiszen személyesen Koppelman Félix, a váradi zsidó hitközség vezetője szögezte le, hogy ott semmilyen kultikus, vallási jellegű vagy esetleg obszcén témájú munkát nem lehet majd kiállítani.
„A galériánk egyik részlegén kizárólag ikonok vannak, és erre a kereslet is nagy” – magyarázta a művészek képviselője. Szerinte a zsinagógába költöztetés kirekesztené az alkotók egy részét, továbbá közvetve ugyan, de cenzúrázná a képzőművészeket. Mint megtudtuk, a művészek kizárólag a sétálóutcát tartják elfogadható helyszínnek, ugyanakkor arra még rábólintatnának, hogy tárlataikat máshol rendezzék be, amennyiben a Főutcán üzlethelyiséget kapnak.
„Barátságos úton szeretnénk megegyezni az önkormányzattal, mi csak annyit akarunk, hogy túléljünk, és fenn tudjuk tartani a tevékenységünket. Egyesületünk több mint ötszáz tagot számlál, de most félnek, mert attól tartanak, hogy precedens születik Nagyváradon, hiszen a művészeti galériák mindenhol máshol kiemelt helyszínen vannak” – szögezte le a megszűnés veszélye által fenyegetett művészeti galéria ügyintézője.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!