
Kolozsvár rendszerváltás utáni történetében először kapott piros-fehér-zöld dekorációt a belvárosi Deák Ferenc (Eroilor) utca
Fotó: Rostás Szabolcs
Kihelyezték a magyar felirattal és nemzeti színekkel ellátott utcai dekorációkat a március 15-ei nemzeti ünnep közeledtével a kincses városban.
2024. március 14., 13:432024. március 14., 13:43
2024. március 14., 16:142024. március 14., 16:14
A minden második lámpatestre, a román és uniós zászlók helyére kifüggesztett kis méretű molinók két nyelven, magyarul és románul hirdetik: „Minden magyar ünnepe”. A zászlócskák a Bocskai teret a Főtérrel összekötő Deák Ferenc (Eroilor) utcában kaptak helyet csütörtökön. Az RMDSZ kincses városi elöljárói történelmi pillanatként könyvelik el, hogy a villanyoszlopokon három napon át március 15-ei tematikájú díszítést tekinthetnek meg a járókelők, és hogy a központi utca „ünnepi pompát öltött”.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Azt üzeni: Itt van magyar közösség és kész részt vállalni a történelmére való emlékezés mellett a közös jövőtervezésben is, amely a békés együttélésről és a kölcsönös tiszteletről kell szóljon” – posztolta közösségi oldalán a júniusi helyhatósági választáson újabb alpolgármesteri mandátumra pályázó RMDSZ-es elöljáró.
Ugyanezzel a szöveggel üdvözölte a Kolozsváron legutóbb 80 esztendeje látható hasonló magyar dekorációt Csoma Botond parlamenti képviselő is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke egyébként az elmúlt napokban telefonon keresztül is ünnepelni hívja a kolozsvári magyarokat, a hívás során automatikusan lejátszott hangfelvételen a politikus többek között azzal a felhívással „toborozza” a március 15-ei programokra az embereket, hogy „Győzzenek a magyarok!”
Magyar felirat Iuliu Hossu, a vértanú görögkatolikus püspök szobra mellett a kincses városban
Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ több belvárosi épület és Szamos-híd esetében kérte a kolozsvári, valamint a Kolozs megyei önkormányzattól, hogy a magyar nemzeti ünnepen piros-fehér-zöld díszkivilágítást kapjanak. Antal Géza, az alakulat megyei szervezetének ügyvezető elnöke a hét elején úgy nyilatkozott, hogy a polgármesteri hivatal a Diákművelődési Ház esetében jóváhagyta a kérést, a többi építmény ugyanis nem rendelkezik megfelelő technikai felszereléssel.
Kolozsváron a hagyományos felvonulás idén is a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet elől indul március 15-én, pénteken 14 órakor, majd a Deák Ferenc utcán keresztül ér a Főtérre, ahol a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelet lesz. A központi ünnepség a Főtéren folytatódik, az ünnepi beszédek után népviseletbe öltözött kétszáz fiatal tart bemutatót, és a Kolozsvári Magyar Gyermekkórus koncertezik. Az ünneplők Petőfi Sándor egykori szálláshelyét, a Biasini Szállót is megkoszorúzzák.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az ünnepi műsort a Diákművelődési Házban rendezik Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében. Fellép a Tokos Zenekar és a Bekecs Néptáncszínház, vendégelőadók Vajas Evelin és Marosán Csaba. A központi rendezvényt egész héten át tartó kulturális és ifjúsági programok kísérik, a többi között Pilvax-kvíz és forradalmi táncház várja a fiatalokat, és a kolozsvári diákság Mátyás király szülőházánál is megemlékezést tart.

Rendhagyó módon piros-fehér-zöld díszkivilágítással és ünnepi utcai dekorációval készülnek a március 15-i nemzeti ünnepre Kolozsváron. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter részt vesz a nagyváradi és sepsiszentgyörgyi ünnepségen.
Kolozsvár 286 ezer lakosával Románia második legnagyobb városa. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a magyar közösség létszáma 33 ezer, és nagyjából 50 ezer személy nem vallott nemzetiségéről. A rendszerváltás után, Gheorghe Funar polgármestersége idején a városban tilos volt a magyar jelképek használata, és csak a 2000-es évek közepétől – civil és jogi nyomásra – sikerült elmozdulni a többnyelvűség irányába. Erdély fővárosában jogerős bírósági döntés révén sikerült kihelyeztetni 2017-ben a háromnyelvű – a város román, magyar és német nevét tartalmazó – helységnévtáblákat, melyek mellé egy, a település római kori eredetére emlékeztető, latin nyelvű tábla is került. Az önkormányzati rendezvényeken – például a karácsonyi vásáron – évek óta vita tárgya a magyar nyelvű feliratok kihelyezése, arra pedig, hogy a március 15-i nemzeti ünnepen magyar feliratokkal köszöntsék a magyar közösségét, évtizedek óta nem volt példa.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!