Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A közlekedésügyi miniszter által 2018-ra ígért 160 kilométer autópályának az optimista becslések szerint is csak mintegy felét adhatják át idén ténylegesen a forgalomnak.
2018. január 04., 17:192018. január 04., 17:19
2018. január 04., 17:232018. január 04., 17:23
Felix Stroe közlekedésügyi miniszter sokéves rekordot döntene meg 2018-ban az infrastrukturális beruházások terén, szakértői számítások szerint azonban a tárcavezető által ígért autópálya-kilométereknek az optimista előrejelzések alapján is csak mintegy fele valósulhat meg.
– azaz a kivitelezés alatt álló 186 kilométer mintegy 80 százalékát –, ez már csak azért is nehezen hihető, mert 2012, illetve 2013 volt az utolsó év, amikor az átadott kilométerek hossza meghaladta a 100-at. Az Economica.net gazdasági hírportál által összesített adatok alapján azonban kevés esély mutatkozik arra, hogy 83–84 kilométernél többet meg tudnak nyitni idén a forgalom előtt.
A gyalui híd befejezésével ugyanakkor végre használhatóvá válhat 2018-ban az észak-erdélyi (A3-as) autópálya Gyalu és Magyarnádas közötti, 8,7 kilométeres szakasza, ami már tavaly elkészült, csakhogy gyakorlatilag a semmiben ért véget.
A közúti infrastruktúrát felügyelő országos társaság (CNAIR) korábban azt közölte, hogy a híd idén augusztusig elkészül. Az átkelő kivitelezése egyébként azóta bizonytalan, amióta a kormány szerződést bontott az amerikai Bechtel vállalattal, amelyre 2004-ben rábízták a teljes észak-erdélyi autópálya megépítését.
hamarosan elvileg autópályán lehet majd közlekedni Nyárádtő és Marosugra (10,1 kilométer), valamint Marosugra és Radnót (3,6 kilométer) között. Megnyithatják továbbá az észak-erdélyi sztráda dél-romániai folytatásaként tervezett pálya Bukaresttől Ploieşti-ig tartó 6,5 kilométeres szakaszát is. Az Economica.net ugyanakkor arról értesült, hogy idén átadhatják a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Lugos–Déva szakaszának 2-es (4,03 kilométer) és 4-es (22 kilométer) jelzésű részét is.
A portál által hivatkozott források ezzel szemben nem túl bizakodóak, ami a Lugos és Déva közötti sztráda 3-as jelzésű, 21 kilométeres szakaszát illeti, amelyet ugyan 80 százalékban megépítettek, a kivitelezővel, a spanyol Comsa vállalattal azonban állítólag problémák adódtak, és akár szerződésbontásra is sor kerülhet. Az Economica.net arra is felhívta a figyelmet, hogy
A CNAIR egyébként nemrég arról is beszámolt, hogy 2017-ben 212 kilométer országutat korszerűsítettek, illetve tettek biztonságosabbá. Felújították például a Petrozsény és a Gorj megyei Rovinari közötti, 66-os jelzésű utat, ezzel jóval gyorsabbá vált a közlekedés Erdély és Olténia között. Megújult a Nagybánya és Máramarossziget közötti országút is, az országos társaság tájékoztatása szerint ugyanakkor sokat haladtak a Déva–Nagyvárad-szakasz modernizálásával is. Ezenkívül kivitelezés alatt áll többek között a Brassót, Marosvásárhelyt és Szatmárnémetit elkerülő terelőút.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!