Ki megy Brüsszelbe?

A fórumon Tőkés László úgy vélekedett: a román államfő leváltását célzó referendum kudarca nyomán annyira meggyengült az RMDSZ, hogy veszélyezteti az erdélyi magyarság európai parlamenti képviseletét. Hozzátette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, ám az RMDSZ elnökének az elmúlt időszakban tett kijelentései ellenére a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg hivatalosan az ügyben. A Maros-parti város Nemzeti Színházának nagytermében tartott szombati rendezvényt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak hívta össze a nemzeti összefogás és a közérdekű megoldáskeresés céljából. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki a több mint háromszáz résztvevőt köszöntő beszédében Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája.

Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az EMNT elnöke felszólalásában elsőként a napokban elhunyt Domokos Gézára emlékezett, hangsúlyozva az RMDSZ alapítójának megkérdőjelezhetetlen érdemeit. „Alapítója és alapító elnöke volt az RMDSZ-nek, és az ő idejében nagyfokú pluralizmus jellemezte a szövetséget” – emlékezett a politikus-közíróra Tőkés, kitérve a Domokos elnöksége idején elszalasztott lehetőségekre is, az autonómiavitákra, valamint azok eredménytelenségére. A jelenkor politikai aktualitásaira áttérve Tőkés hangsúlyozta, az erdélyi magyar közösség abból a Romániából szeretne eljutni Európába, ahol korlátozni próbálják az anyanyelvhasználatot, kidobják állásából a magyar feliratot követelő egyetemi tanárokat, illetve ahol az államelnök arról beszél, hogy a kisebbségek helyzete megoldott. „Abba az Európába, ahol végképp elfelejthetjük számbeli kisebbségi voltunkat. Ahol nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha valaki magyar vagy római katolikus, református, evangélikus, unitárius, baptista. Európa egyenrangú polgáraivá és többségévé kívánunk válni itt, Romániában – jelentette ki a fórumon az EMNT elnöke. – Összefogásunk tétje az erdélyi magyarság európai képviseletével foglalható össze. Erdélyi történelmünk Trianon utáni korszakának előzmény nélküli lehetősége, hogy Románia uniós csatlakozása nyomán európai képviselethez juthatna magyarságunk, és közvetlen módon képviselheti nemzeti közösségünk érdekeit Brüsszelben. Fontos kihangsúlyoznom, hogy európai parlamenti képviselőnk nem csupán Románia képviselője lesz, hanem kifejezetten erdélyi magyarságunk képviseletét is hivatott lesz vállalni. Ehhez a sikerhez valóban összefogásra van szükség” – szögezte le Tőkés László. Az RMDSZ-t bírálva hozzátette, összefogást nem lehet úgy megvalósítani, hogy közben a Nagy-Románia és a Konzervatív Párttal, valamint a korrupció eltussolásában érdekeltekkel szövetkezik a Markó Béla vezette alakulat, és úgy sem, hogy a szavazóurnákhoz járuló magyarok 60–70 százaléka nem szavaz a szövetségre. „Vissza kell nyernünk, meg kell nyernünk magyar honfitársaink bizalmát. A referendum politikája miatt hitelét vesztett RMDSZ annyira meggyengült, hogy veszélyezteti erdélyi magyarságunk európai parlamenti jelenlétét. Ha az RMDSZ jelöltlistájára annyian fognak szavazni, mint a referendumon, akkor elképzelhető, hogy egyáltalán nem lehet szó a közösség brüsszeli képviseletéről” – fogalmazott Tőkés.

Szűk politikai mozgástér

A vásárhelyi fórumon részt vevő, az RMDSZ-szel szemben álló szervezetek vezetői közölték: noha a polgári erők nem tudták megnyerni az RMDSZ-t egy közös, nemzeti lista felállítására, és a tavasszal folytatott egyeztetések sem jártak sikerrel, továbbra sem zárkóznak el a tárgyalások elől. Tőkés László még azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az RMDSZ felülbírálja eddigi tartózkodását, és támogatja jelölését. A püspök a rendezvényt követő sajtótájékoztatón is leszögezte: az őt támogató civil szervezetek hivatottak dönteni arról, hogy függetlenként indul a megmérettetésen, vagy esetleg közös listán vesz részt. Emlékeztetve arra, miszerint őt független jelöltként támogatták a választáson való induláshoz szükséges közel 140 ezer aláírással, rámutatott: nagyon szűk a politikai mozgástere. Fodor Imre SZNT-elnök elmondta, a közös listaállításra vonatkozóan mindaddig csak hipotézisszerű fejtegetések léteznek, amíg az RMDSZ valamilyen konkrét ajánlattal elő nem hozakodik a független jelölt számára.

A fórum többi vezérszónoka úgy vélekedett: nem Tőkést kellene felvenni az RMDSZ jelöltlistájának egyik befutóhelyére, hanem a szövetségnek kellene támogatnia a református püspököt – akár az RMDSZ-lista visszavonásával is. Többen úgy vélekedtek, hogy a püspöknek akkor is esélye lesz mandátumot szerezni az Európai Parlamentben, ha az RMDSZ mégsem támogatná. Szász Jenő MPSZ-elnök azt tartotta a legfontosabb kérdésnek, hogy az erdélyi magyarságnak legyen EP-képviselője, és hogy pontosan ki legyen az a személy. „Az RMDSZ problémája nem a mi problémánk, nekünk az a fontos, hogy legyen EP-képviselőnk. A püspök úr meg fogja kapni a leadott szavazatok több mint három százalékát” – fogalmazott Székelyudvarhely polgármestere. Szász szerint miután az Európai Parlamentnek 700 képviselője van, nincs nagy jelentősége annak, hogy az erdélyi magyarságot egy vagy két személy képviseli, csupán az nem mindegy, hogy ki lesz ez a személy. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök szerint Tőkésnek kétszer nagyobb esélye van az őszi választásokon, mint az RMDSZ jelöltjeinek. A független jelölt kampányfőnöke ezért azt javasolta, hogy az őszi megmérettetésen az RMDSZ támogassa Tőkés László indulását, akár azon az áron is, hogy a Markó Béla vezette alakulat vonja vissza saját jelöltlistáját. Szilágyi szerint az RMDSZ listáját kompromittálta, hogy büntetőjogi eljárás folyik a lista első helyét elfoglaló, tisztségéből az államfő által felfüggesztett Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter ellen.

A referendumtól a szekus lelkészekig

A marosvásárhelyi fórumon elhangzott az is, hogy ezekben a napokban a Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen is megkezdi belső autonómia-referenduma megrendezését. Fodor Imre SZNT-elnök elmondta, a szeptemberig tartó népszavazás során a szervezők szerint 40 ezer embert kívánnak megkérdezni arról, támogatják-e a Székelyföld területi önrendelkezését. Továbbá elhangzott az is, hogy a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzéséhez szükséges 25 ezer aláírásból eddig 33 ezret sikerült összegyűjteni, ám még mindig hátravan a Bukarestből és két, többségében románok lakta megyéből szükséges támogató aláírások beszerzése.

Különben a rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993„94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában.