A kisajátítási folyamat egy évet vesz igénybe, ezt követően kezdhetik el a munkálatokat, amelyek a becslések szerint három évig tartanak, és 60 millió euróba kerülnek majd. A repülőtér modernizálásának teljes költségei elérik a százmillió eurót, az új terminál építésének költségeivel együtt.
A korábbi tervek szerint a jelenlegi 2100 méter hosszú pályát akarták három kilométeresre növelni. A reptér jelenlegi terminálja ugyanis már túl kicsinek bizonyult az ugrásszerűen megnövekedett utasforgalomnak. Azonban miután a finn Nokia cég bejelentette, hogy Nemeszsukra épít gyárat, és jelentősen igénybe veszi a repülőteret, a megyei tanács új kifutópálya építése mellett döntött. Ehhez azonban hat kilométeren a Szamost is el kell terelniük, ugyanakkor a Torda felől érkező kerülőút tervein is kisebb változtatást kellett végrehajtani.
A tanácsosok azt is kikötötték, hogy a megye minél hamarabb rendezze a reptér közelében épült ingatlanok helyzetét. Az elmúlt évek alatt épült, tíz magas épület veszélyezteti a kolozsvári reptér fejlesztési tervét, mivel alig 500 méterre helyezkednek el a tervezett kifutópálya város felőli végétől. Szakértők szerint ez akadályozhatja a gépeket a fel-, illetve leszállásban. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott: „ilyen közel a reptérhez nem lenne szabad építkezni”. Érthetetlennek tartja, hogy az Országos Repülési Hatóság jóváhagyása nélkül miként kaphatták meg a tulajdonosok az építkezési engedélyt. „Meg kell állapítani, kinek a mulasztása, hogy az építkezési engedélyt kiállító helyi önkormányzat nem igényelt engedélyt az Országos Repülési Hatóságtól” – vélekedett Kerekes. Valószínűnek tartja, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy az érintett ingatlanokat lebonthassák. Az alelnök hozzátette: amennyiben a bíróság úgy dönt, kártérítést nyújtanak a tulajdonosoknak. „A kifutópályát akár így is megépíthetjük, azonban kétséges, hogy a repülőtársaságok használnák azt a gépek közlekedését veszélyeztető, többemeletes ingatlanok miatt” – magyarázta Kerekes.
Novembertől épül a vidombáki reptér
A Brassó melletti, vidombáki repülőtér építését novemberben kezdik el, összesen több mint 70 millió eurós beruházással. A becslések szerint a munkálatok legkevesebb két évig, legtöbb két és fél évig tartanak majd. A repülőtér iránt a Lufthansa, az Austrian Airlines, illetve a KLM légitársaságok mutattak érdeklődést. Az egyetlen akadályt az építkezés útjában egy 200 hektáros terület tulajdonjoga képezi: a Burgonyatermesztési Kutatóállomás tulajdonából az ingatlannak a Brassó Megyei Tanács birtokába kell kerülnie. Ennek érdekében Aristotel Căncescu megyei tanácselnök és Iancu Vespasian, a reptér építési munkálatait felügyelő bizottság elnöke tárgyalásokba kezdtek a mezőgazdasági minisztérium képviselőivel.
F. N.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.