A nyári szünidőben sok diák pincérkedéssel tesz szert zsebpénzre
Fotó: Jakab Mónika
A tanulmányaik mellett munkát vállaló diákok aránya Romániában a legkisebb uniós szinten. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint nálunk sem a cégek, sem a fiatalok, de még a szülők sem támogatják a diákmunkát vagy a gyakornoki állás betöltését. A diákokat leginkább a pénz, ritkábban a tapasztalatszerzés motiválja, ám a nyaralás, táborok, fesztiválok mellett ritkán marad idejük arra, hogy munkát vállaljanak.
2022. szeptember 01., 14:162022. szeptember 01., 14:16
Az Európai Unió (EU) országaiban formális oktatásban részt vevő 15–29 éves fiatalok 23 százalékának volt tavaly hivatalosan munkája, és 3 százalékuk keresett állást, hogy munkába álljon – derül ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának hétfőn közzétett adataiból.
Ez a mutató Hollandiában volt a legmagasabb, a tanulmányaik mellett a diákok 70 százaléka dolgozott, ezt Dánia (49 százalék) és Németország (42 százalék) követte a sorban. A rangsor másik végén Románia áll, mindössze 2 százalékkal, Szlovákia 4 százalékkal, valamint Magyarország és Bulgária egyenként 5-5 százalékkal. A tanulás mellett álláskeresők aránya Svédországban volt a legmagasabb – 14 százalék –, miközben Romániában, Csehországban, Magyarországon és Horvátországban 1 százalék alatt volt ez az arány.
Vannak tagállamok, amelyekben a fiatalok már tanulmányaik idején munkába állnak, részmunkaidős, hétvégi vagy diákmunkát vállalnak. Az egyes országok helyzetét e tekintetben oktatási rendszerük mellett olyan más tényezők befolyásolják, mint például a munkaerő-piaci sajátosságok vagy bizonyos kulturális jellemzők.
Fotó: Pál Árpád
Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója a Krónikának elmondta, nálunk egyelőre sem a fiatalok, sem a cégek, de még a szülők sem érdekeltek abban, hogy a diákok, egyetemisták a tanulmányaik végeztével párhuzamosan munkát is vállaljanak, ezt a hazai jogszabályok sem ösztönzik.
A szakember kifejtette, a nyári munka iránt elenyésző az érdeklődés, viszont növekszik azok száma, akik egyetemi éveik alatt részmunkaidőben, gyakornokként a szakmájukban dolgoznak. Ez utóbbi hátterében az áll, hogy hatalmas a képzett munkaerőhiány, a vállalatok vadásznak a szakemberek után, az egyetemen is keresik a tehetséges fiatalokat, már első vagy másodéven alkalmazzák őket azzal a feltétellel, hogy a tanulmányaik befejezése után is ott maradnak.
– mutatott rá az igazgató. Hozzátette, idén Bihar megyében tucatnyi cég alkalmazott diákokat, ilyen esetben a munkaerő-elhelyező ügynökség minden fiatal alkalmazott után havi 250 lejes támogatást nyújt a munkaadónak. A tapasztalat szerint a diákok általában ott vállalnak nyári munkát, ahol a szüleik dolgoznak, és segíteni tudják őket. Másrészt a kelet-közép-európai társadalmakra inkább jellemző, hogy a szülők jobban féltik, óvják a gyerekeiket, még táborba is nehezebben engedik el őket.
„Míg Nyugat-Európában nagyságrendekkel magasabb a fiatal turisták száma, és fontosnak tartják önállóságra nevelni a fiatalokat, nálunk a szülők nem támogatják azt, hogy a fiatalok magukra utazgassanak, vagy munkát vállaljanak” – részletezte az igazgató.
Romániában ugyanakkor kétféle munkaszerződés létezik – meghatározott és meghatározatlan idejű – ezzel szemben például Olaszországban 23 típus van, tehát sokkal rugalmasabbak a törvényes keretek. A szakértő hasznosnak tartja, hogy a fiatalok vállaljanak nyári munkát, hiszen ezáltal elsajátítják a munkakultúrát, megszokják a csapatmunkát, a kötött programot.
A cégeknek is érdemes lenne nyitni ezen a téren, hiszen lehet, hogy ezzel gyakorlatilag nem nyernek, viszont segítik, hogy felkészültek legyenek a munkaerőpiacra kilépő fiatalok. Sok cégvezető azért zárkózik el, hogy diákokat, egyetemistákat alkalmazzon, mert mire betanítja őket, már odébbállnak, ám ha ezt bevállalják, segítik a fiatalokat, hogy olyan kompetenciákra tegyenek szert, amelyekkel később jobban teljesíthetnek a munkájukban – szögezte le Békési Csaba.
Fotó: Pál Árpád
A lapunk által megszólaltatott középiskolás diákok többsége azért vállal nyári munkát, hogy a keresetével kiegészítse a zsebpénzét, így tudjon magának egy-egy fesztiválbelépőt vásárolni. Az egyetemisták esetében is fontos szempont a honorárium, viszont a szakmai tapasztalat szerzése is motiválja őket, ezért nehezebben vállalnak szakképzetleneknek meghirdetett, rosszul fizetett idénymunkát.
A többség azonban azért nem vállal munkát, mert a különböző tevékenységei miatt nem ér rá, vagy mert nem talál. A 16 éves Zsófi elmondta, tervezte ugyan, hogy a nyári vakációban elmegy néhány hétre felszolgálónak egy bárba, de erre végül mégsem került sor, mert zenei táborokba jelentkezett, közbejött a családi nyaralás, egy fesztiválra is szeretett volna elmenni, és senki nem alkalmazta megszakításokkal.
Ábel a szülei cégénél segített, minimálbért kapott, fizikai munkát végzett, esetében az egyenleg pozitív, a cégük munkájába is betekintést nyert, és pénze is volt a nyári költekezésekre. Bence egyetemista, ő a szakmájában dolgozik, hangosítást és fénytechnikát biztosító cégnél részmunkaidős alkalmazott, őt a tapasztalatszerzés motiválta a munkába álláskor.
Mint mondta, utólag nem tudja eldönteni, hogy pénzért vállalt volna-e más munkát, de szerencsésnek tartja magát, hogy így alakultak a körülmények: pénzt is keres, és tapasztalatra, kapcsolatokra is szert tesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!