A nyári szünidőben sok diák pincérkedéssel tesz szert zsebpénzre
Fotó: Jakab Mónika
A tanulmányaik mellett munkát vállaló diákok aránya Romániában a legkisebb uniós szinten. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint nálunk sem a cégek, sem a fiatalok, de még a szülők sem támogatják a diákmunkát vagy a gyakornoki állás betöltését. A diákokat leginkább a pénz, ritkábban a tapasztalatszerzés motiválja, ám a nyaralás, táborok, fesztiválok mellett ritkán marad idejük arra, hogy munkát vállaljanak.
2022. szeptember 01., 14:162022. szeptember 01., 14:16
Az Európai Unió (EU) országaiban formális oktatásban részt vevő 15–29 éves fiatalok 23 százalékának volt tavaly hivatalosan munkája, és 3 százalékuk keresett állást, hogy munkába álljon – derül ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának hétfőn közzétett adataiból.
Ez a mutató Hollandiában volt a legmagasabb, a tanulmányaik mellett a diákok 70 százaléka dolgozott, ezt Dánia (49 százalék) és Németország (42 százalék) követte a sorban. A rangsor másik végén Románia áll, mindössze 2 százalékkal, Szlovákia 4 százalékkal, valamint Magyarország és Bulgária egyenként 5-5 százalékkal. A tanulás mellett álláskeresők aránya Svédországban volt a legmagasabb – 14 százalék –, miközben Romániában, Csehországban, Magyarországon és Horvátországban 1 százalék alatt volt ez az arány.
Vannak tagállamok, amelyekben a fiatalok már tanulmányaik idején munkába állnak, részmunkaidős, hétvégi vagy diákmunkát vállalnak. Az egyes országok helyzetét e tekintetben oktatási rendszerük mellett olyan más tényezők befolyásolják, mint például a munkaerő-piaci sajátosságok vagy bizonyos kulturális jellemzők.
Fotó: Pál Árpád
Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója a Krónikának elmondta, nálunk egyelőre sem a fiatalok, sem a cégek, de még a szülők sem érdekeltek abban, hogy a diákok, egyetemisták a tanulmányaik végeztével párhuzamosan munkát is vállaljanak, ezt a hazai jogszabályok sem ösztönzik.
A szakember kifejtette, a nyári munka iránt elenyésző az érdeklődés, viszont növekszik azok száma, akik egyetemi éveik alatt részmunkaidőben, gyakornokként a szakmájukban dolgoznak. Ez utóbbi hátterében az áll, hogy hatalmas a képzett munkaerőhiány, a vállalatok vadásznak a szakemberek után, az egyetemen is keresik a tehetséges fiatalokat, már első vagy másodéven alkalmazzák őket azzal a feltétellel, hogy a tanulmányaik befejezése után is ott maradnak.
– mutatott rá az igazgató. Hozzátette, idén Bihar megyében tucatnyi cég alkalmazott diákokat, ilyen esetben a munkaerő-elhelyező ügynökség minden fiatal alkalmazott után havi 250 lejes támogatást nyújt a munkaadónak. A tapasztalat szerint a diákok általában ott vállalnak nyári munkát, ahol a szüleik dolgoznak, és segíteni tudják őket. Másrészt a kelet-közép-európai társadalmakra inkább jellemző, hogy a szülők jobban féltik, óvják a gyerekeiket, még táborba is nehezebben engedik el őket.
„Míg Nyugat-Európában nagyságrendekkel magasabb a fiatal turisták száma, és fontosnak tartják önállóságra nevelni a fiatalokat, nálunk a szülők nem támogatják azt, hogy a fiatalok magukra utazgassanak, vagy munkát vállaljanak” – részletezte az igazgató.
Romániában ugyanakkor kétféle munkaszerződés létezik – meghatározott és meghatározatlan idejű – ezzel szemben például Olaszországban 23 típus van, tehát sokkal rugalmasabbak a törvényes keretek. A szakértő hasznosnak tartja, hogy a fiatalok vállaljanak nyári munkát, hiszen ezáltal elsajátítják a munkakultúrát, megszokják a csapatmunkát, a kötött programot.
A cégeknek is érdemes lenne nyitni ezen a téren, hiszen lehet, hogy ezzel gyakorlatilag nem nyernek, viszont segítik, hogy felkészültek legyenek a munkaerőpiacra kilépő fiatalok. Sok cégvezető azért zárkózik el, hogy diákokat, egyetemistákat alkalmazzon, mert mire betanítja őket, már odébbállnak, ám ha ezt bevállalják, segítik a fiatalokat, hogy olyan kompetenciákra tegyenek szert, amelyekkel később jobban teljesíthetnek a munkájukban – szögezte le Békési Csaba.
Fotó: Pál Árpád
A lapunk által megszólaltatott középiskolás diákok többsége azért vállal nyári munkát, hogy a keresetével kiegészítse a zsebpénzét, így tudjon magának egy-egy fesztiválbelépőt vásárolni. Az egyetemisták esetében is fontos szempont a honorárium, viszont a szakmai tapasztalat szerzése is motiválja őket, ezért nehezebben vállalnak szakképzetleneknek meghirdetett, rosszul fizetett idénymunkát.
A többség azonban azért nem vállal munkát, mert a különböző tevékenységei miatt nem ér rá, vagy mert nem talál. A 16 éves Zsófi elmondta, tervezte ugyan, hogy a nyári vakációban elmegy néhány hétre felszolgálónak egy bárba, de erre végül mégsem került sor, mert zenei táborokba jelentkezett, közbejött a családi nyaralás, egy fesztiválra is szeretett volna elmenni, és senki nem alkalmazta megszakításokkal.
Ábel a szülei cégénél segített, minimálbért kapott, fizikai munkát végzett, esetében az egyenleg pozitív, a cégük munkájába is betekintést nyert, és pénze is volt a nyári költekezésekre. Bence egyetemista, ő a szakmájában dolgozik, hangosítást és fénytechnikát biztosító cégnél részmunkaidős alkalmazott, őt a tapasztalatszerzés motiválta a munkába álláskor.
Mint mondta, utólag nem tudja eldönteni, hogy pénzért vállalt volna-e más munkát, de szerencsésnek tartja magát, hogy így alakultak a körülmények: pénzt is keres, és tapasztalatra, kapcsolatokra is szert tesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt tíz évben példátlan mértékű fejlesztések valósultak meg az erdélyi református egyházban a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Kolumbán Vilmos József püspök szerint a beruházások messze túlmutatnak az épületek felújításán.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!