
Fotó: koh.hu
Évi 200 millió forintot (mintegy 2,8 millió lej) szán a magyar kormány a határon túli műemlék épületek felújítására, a döntés a Magyar Közlönyben is megjelent, számolt be a Napi Gazdaság.
2015. augusztus 23., 20:112015. augusztus 23., 20:11
Bajnai Zsolt, a Parlament államtitkári kabinetjének kommunikációs vezetője a lapnak elmondta, hogy a támogatásra azért van szükség, mert az érintett emlékek jelentős hányada siralmas állapotban van. Beszámolója szerint a felújításra váró műemlékeket még nem jelölték ki, a támogatásra pályázni kell, illetve egyéni kérelmet is be lehet nyújtani, amelyről egy bíráló bizottság dönt majd.
A magyar állam által vállalt 200 milliós költségen túl számos más forrás fordítható az örökség megóvására, ilyen a Bethlen Gábor Alap, amely a nemzetiségi kisebbségeket támogatja, a nemzetpolitika és az egyházi terület határon túli segélyei, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központban biztosított tartalékok.
Ezek a támogatások – a műemlékek eltérő állapotától függően – tetőfelújításra, vízelvezetésre, szigetelésre, freskórekonstrukcióra, azonnali restaurálásra fordíthatók. A program valamennyi határon túli területre kiterjed, Ausztria kivételével, amelynek gazdasági viszonyai nem indokolják a magyarországi szerepvállalást.
A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ egyébként februárban jelentette be, hogy több erdélyi templom restaurálási munkálatait is támogatja idén. Határon túli örökségvédelmi programja keretében a központ harmincegymillió forintos (443 ezer lej) állami forrást fordít elsősorban kutatásokra, dokumentációs és értékfelmérő munkákra.
A programban az intézmény tudományos munkatársai olyan feladatokat végeznek el, amelyek eredményeire alapozva célzottan és felelősséggel lehet nagyobb beruházásokat tervezni, emellett kisebb értékmentő beavatkozásokra is sor kerül, részletezte a projektet bemutató budapesti sajtótájékoztatón Győr Attila, a központ tudományos és gyűjteményi főosztályának vezetője.
Mint mondta, a program célja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei megismerjék a határon túli magyar műemlékeket, és fel is keressék azokat. A Teleki László Alapítvánnyal közös feladat az alapítvány által megkezdett munkák folytatása a halmágyi, oltszakadáti evangélikus templomokban és a borbereki, kismuzsalyi (Kárpátalja) és marosszentimrei református templomokban, a Forster-központ saját szervezésű programjában pedig a siteri református templom, a darlaci evangélikus templom, a nyárádszentlászlói unitárius templom, a körösbányai ferences templom és a türkösi római katolikus templom bizonyos részeinek sürgősségi konzerválását, egyes elemeinek restaurálását végzi el.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!