A háromnyelvű helységnévtábláktól a magyar online ügyintézésig: hogyan változik a kétnyelvűség Kolozsváron?

A tanácsos szerint Kolozsváron az elmúlt években számos kisebb-nagyobb előrelépés történt a magyar nyelv láthatóbbá és természetesebbé tételében. Ezek között vannak szimbolikus jelentőségű ügyek, de olyan gyakorlati lépések is, amelyek a mindennapi életet könnyítik meg a magyar közösség számára. Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese

A politikus példaként említette, hogy ma már a Kolozsvári Napok – vagyis a város román rendezvénysorozata – kommunikációjában is megjelenik a magyar nyelv, és a programsorozatnak magyar nyelvű tájékoztatása, programfüzete is készül.

Mint mondta, ezek első látásra apró dolgoknak tűnhetnek, de nagyon sokat számítanak azoknak az idősebb embereknek vagy nehezebben románul beszélő családoknak, akik számára egy hivatalos dokumentum vagy tájékoztató értelmezése komoly nehézséget jelenthet.

A politikus szerint ezek az aprónak tűnő ügyek valójában az otthonosságérzetet erősítik, és azt üzenik a magyar közösségnek, hogy a város kulturális tereiben is természetes helye van a magyar nyelvnek.

A megyei tanácsos emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években több szimbolikus jelentőségű ügyben is sikerült előrelépni. Ezek közé sorolta a 2017-ben kihelyezett háromnyelvű helységnévtáblákat, amelyek magyarul, románul és németül is jelzik Kolozsvár nevét a város bejáratainál. Szintén fontos eredményként említette:

• a Biasini szálló kétnyelvű emléktábláját,
• valamint azt, hogy 2022-ben – Rácz Béla Gergely helyi tanácsos kezdeményezésére – sikerült eltávolítani a Mátyás-szoborcsoportot sértő feliratot.

Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese szerint ezek az ügyek túlmutatnak önmagukon: azt jelzik, hogy a magyar közösség jelenlétének láthatósága és tisztelete fokozatosan természetesebbé válik a városban.

„Az együttélés alapfeltétele a kölcsönös tisztelet”

Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese szerint a magyar nyelvhasználat kérdése nemcsak a feliratokról, honlapokról vagy formanyomtatványokról szól, hanem arról is, hogyan viszonyul egymáshoz a város különböző közössége a mindennapokban.

„Az együttélés alapfeltétele lenne a kölcsönös tisztelet” – fogalmazott a tanácsos, aki szerint ezen a téren ugyan lassan, de érzékelhető előrelépés történt Kolozsváron.

„Ezek apró előrelépések, amelyek jó irányba mutatnak” – mondta, hozzátéve: ma már szerinte társadalmi szinten is nagyobb az érzékenység az ilyen ügyek iránt, és a város egyre inkább úgy érzi, hogy az etnikai alapú agresszió nem fér bele a közösségi normákba.

korábban írtuk

Alapfokú ítélet született a magyar CFR-szurkolót üveggel fejbe dobó U-drukker ügyében

Két év 10 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és kártérítés megfizetésére ítélte a kolozsvári bíróság a Kolozsvári U labdarúgó-csapatának szurkolóját, aki tavaly március végén üveggel fejbe dobott egy magyar CFR-szurkolót.

Ugyanakkor szerinte továbbra is léteznek verbális atrocitások, főleg focimeccsek vagy nagyobb rendezvények után, amikor magyarul beszélő embereket érnek beszólások vagy sértések. Úgy látja, az elmúlt két év politikai kampányai és a szélsőségesebb hangok megerősödése valamelyest vissza is hozott ezekből a reflexekből.

„Ha helyén kezeljük ezeket, és nem adunk nekik túl nagy hangot, akkor szerintem nem tudnak tovább fennmaradni” – fogalmazott, hangsúlyozva: fontos, hogy a társadalom és a politikai szereplők egyaránt következetesen elítéljék az ilyen megnyilvánulásokat.

A tanácsos szerint ugyanakkor az is fontos üzenet, hogy a magyar nyelv egyre több helyen jelenik meg természetes módon a városban.

Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese szerint ezek a gesztusok túlmutatnak önmagukon: azt erősítik, hogy a magyar közösség jelenléte természetes része Kolozsvár életének.

A cél: ne kelljen szorongani egy hivatal ajtajában

Bár az elmúlt években sok minden változott, a mindennapi ügyintézés terén továbbra is jelentősek a hiányosságok. Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese szerint az igazi cél az lenne, hogy bárki bármilyen intézménybe gond nélkül bemehessen, és anyanyelvén intézhesse az ügyeit.
A politikus személyes tapasztalatairól is beszélt. Mint mondta, vidéki környezetből érkezve neki magának is nehézséget jelentett a román nyelv magabiztos használata, és sokáig komoly stresszt okozott számára a román nyelvű hivatalos ügyintézés.

„Az ember fejben összerakja előre, hogy mit akar mondani, mégis ott van benne a szorongás” – fogalmazott. Hozzátette:

Szerinte éppen ezért van komoly társadalmi igény a magyar nyelvű ügyintézésre, különösen az egyaránt az idősebb és fiatalabb generáció részéről. Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar nyelvű ügyintézés támogatása nem jelentheti azt, hogy az erdélyi magyar közösségnek ne kellene jól megtanulnia románul.

„Ez nem zárja ki, hogy nekünk erdélyi magyar fiataloknak jól kell tudnunk románul. Ez alapfeltétele annak, hogy itthon boldoguljunk” – mondta.

Magyar menü a Ghișeul Unic platformon – „ez hatalmas előrelépés lenne”

A beszélgetés egyik központi témája a Kolozs Megyei Tanács online ügyintézési platformja, a Ghișeul Unic volt. A rendszer jelenleg román nyelven működik, de a megyei tanácsos szerint ígéret van arra, hogy júniustól magyar felülete is lesz.

– részletezte, hozzátéve, hogy szerinte ez különösen fontos a civil és ifjúsági szervezetek számára, amelyek rendszeresen pályáznak a megyei kulturális és ifjúsági alapokhoz. Bár a pályázatokat továbbra is románul kell majd megírni, már az is sokat segítene, ha az útmutatók és a rendszer kezelése magyarul is elérhető lenne.

Mint mondta, kérték, hogy a magyar felület mögött legyen emberi ellenőrzés is, mert az AI fordításai gyakran pontatlanok vagy nyelvileg természetellenesek.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban egyébként alapvetően optimista. Úgy véli, az AI hosszú távon sokat segíthet a kétnyelvű ügyintézésben, sőt akár az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben magyarul benyújtott dokumentumokat automatikusan fordítson le a rendszer románra. Ugyanakkor hangsúlyozta: ezek még inkább jövőbeli lehetőségek, és a technológiával szemben továbbra is kritikusan kell viszonyulni.

„Miért ne lehetne magyar ügyfélszolgálat?”

A beszélgetés során felmerült a telefonos ügyintézés kérdése is, amely sokak számára még az élő ügyintézésnél is nehezebb.

„Ez egy nagyon jó javaslat” – mondta, hozzátéve: a jövőben ezt szeretné is felvetni városi és megyei szinten.

A tanácsos emlékeztetett arra is, hogy az RMDSZ az elmúlt időszakban elindította a negyedfelelősi rendszert, amelynek lényege, hogy különböző városrészekhez vagy térségekhez kapcsolódóan magyar tanácsosok segítenek a lakosoknak eligazodni a helyi ügyekben és hivatalos problémákban.

Kétnyelvűség, többnyelvűség a turizmusban

A magyar nyelvhasználat kérdése a turizmus területén is egyre hangsúlyosabban jelenik meg Kolozsváron és Kolozs megyében.

Ilyen például a városházához tartozó Visit Cluj platform, de a megyei turisztikai oldalak egy része is többnyelvű felülettel működik. A tanácsos ugyanakkor megjegyezte: bár ezek a rendszerek többnyire már magyarul is használhatók, sok esetben még mindig vannak olyan almenük vagy fülecskék, amelyek fordításra várnak, így a teljes kétnyelvűség itt sem valósult még meg teljesen.
A politikus szerint ugyanakkor fontos előrelépés, hogy ma már egy magyar turista vagy látogató jóval könnyebben talál információt Kolozsvárról és a környező településekről, mint néhány évvel ezelőtt.

Pozitív példaként említette a válaszúti Bánffy-kastélyt, amely szerinte az egyik legsikeresebb modellje annak, hogyan lehet természetesen és működőképesen jelen a kétnyelvűség egy turisztikai intézményben. A kastélyban ugyanis van magyar nyelvű tárlatvezetés, magyarul beszélő alkalmazott, és a látogatók magyar nyelven is segítséget kérhetnek. Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese megjegyezte: bár előfordulhat, hogy egy adott időpontban éppen nincs bent a magyar kolléga – például hétvégi beosztások vagy szabadnapok miatt –, alapvetően mégis egy olyan helyről van szó, ahol tudatosan figyeltek arra, hogy a magyar látogatók is otthonosan mozoghassanak.

korábban írtuk

Látogatók kedvence lett, most turisztikai díjra esélyes a patinásan felújított válaszúti Bánffy-kastély

Népszerű turisztikai célpont a válaszúti Bánffy-kastély, amely idén az Év Úti Célja verseny jelöltjei közé került. Szalma Anna-Mária idegenvezetővel a kastély múltjáról, felújításáról és mai kulturális szerepéről beszélgettünk.

Külön kitért a kastély mellett létrehozott vidékfelfedező központra is, amelyet szintén fontos előrelépésnek nevezett. Az intézmény a környék, illetve az úgynevezett Kéklepke vidéke településeit mutatja be, és a kiállítás anyagait eleve többnyelvűre tervezték. A feliratok és ismertetők magyarul és románul is olvashatók, de bizonyos részek cigány nyelven is megjelennek, így a központ szerinte a valódi többnyelvűség egyik jó helyi példájává vált.

„A Bánffy családról románul beszélni azért kellően furcsa lenne” – jegyezte meg a beszélgetés során, hozzátéve: az ott dolgozó magyar kolléga nemcsak egyszerű ügyfélszolgálatot lát el, hanem magyar és román nyelven egyaránt tart tárlatvezetéseket, fogad diákcsoportokat és segíti a látogatókat.

Szerinte ez nemcsak a turizmus, hanem általában az egész megye egyik fontos problémája, amelyen a következő időszakban mindenképp dolgozni kell.

Úgy véli, a magyar nyelvű turisztikai tájékoztatás és a kétnyelvűség akkor válik igazán működőképessé, ha nemcsak az információ lesz elérhető magyarul, hanem a rendszer egésze – a közlekedéstől a helyszíni eligazításig – valóban könnyebbé és természetesebbé teszi az itt élő vagy ide látogató magyarok számára a tájékozódást.