
Fotó: Farkas Csaba Tamás
Az 1989 előtti évek szlogenje volt az, hogy Romániában nincs nemzetiségi probléma, a mostani nagyváradi helyzet is kicsit ahhoz hasonlítható – szögezte le kedden a Krónika megkeresésére Pásztor Sándor, a Körös-parti város képviselő-testülete RMDSZ-es frakciójának vezetője.
Pásztort azt követően faggattuk, hogy a diszkriminációellenes tanács (CNCD) a kétnyelvűség hiánya miatt több pontban is elmarasztalta a váradi önkormányzatot, ám Ilie Bolojan polgármester kedden délelőtt úgy nyilatkozott, szerinte minden rendben van a helyi önkormányzati szolgáltatások kétnyelvűségével kapcsolatban.
A nemzeti liberális párti (PNL) elöljáró ezt keddi sajtótájékoztatóján jelentette ki a Krónika kérdésére, s egyúttal cáfolta, hogy értesült a CNCD döntéséről. „Én ilyesmiről nem tudok” – jelentette ki Bolojan, aki többek között épp az önkormányzati szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó terveit vázolta Mircea Mălan és Ovidiu Mureşan alpolgármester társaságában.
Utóbbi úgy fogalmazott, hogy a lakosok elégedettségét célozzák meg 2014-ben. A városvezető csupán az ügyintézés átláthatóságára és annak felgyorsítására összpontosít, szerinte ugyanis szóban mindenkinek biztosítják az anyanyelv használatát, szükség esetén pedig írásban is figyelembe veszik az erre vonatkozó előírásokat.
Mint arról beszámoltunk, Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnökének tájékoztatása szerint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi vezetőjének, Molnár Csongornak a beadványát kivizsgálva arra figyelmeztették a polgármesteri hivatalt, hogy az utcanévtáblákon magyar nyelven is tüntesse fel a megjelöléseket (utca, park, piac vagy híd), biztosítson magyar formanyomtatványokat, továbbá közölje fordításban is a tanácsülések időpontjait, helyét, napirendjét és határozatait, illetve az önkormányzat közérdekű közleményeit.
A költségvetés- és személyzethiánnyal magyarázkodó hivatalnak három hónap áll a rendelkezésére, hogy a helyzetet orvosolja, vagy legalább elkezdjen azon változtatni, különben bírságra számíthat a CNCD részéről, hiszen már 2001 óta kötelező lett volna alkalmazni a vonatkozó törvényt.
„Egy toleráns városvezetés egész Nagyvárad érdeke. Ha a 26 százalékos magyarságot figyelmen kívül hagyják, akkor a rendszerben hiba lesz” – mutatott rá Pásztor Sándor, emlékeztetve arra, hogy amióta az RMDSZ ellenzékbe került, a kétharmados többség semmibe vette mind a korábbi, utcanevekre vonatkozó megegyezésüket, mind az önkormányzati szolgáltatásokra 2012 előtt alkalmazott kétnyelvűségi rendszert.
Szerinte Bolojan kijelentését egyszerű megcáfolni, hiszen valószínűsíti, hogy ha ma valaki bemegy a hivatalba, és ott magyarul próbál beszélni a hivatalnokkal, az semmit nem fog érteni. Az RMDSZ-es tanácsos pártja kormányra lépésétől helyi szintű előrelépést is remél, valószínűnek tartja, hogy a váradi helyzet hamarosan változni fog. „Nem adjuk fel” – szögezte le.
Amint arról már több ízben is írtunk, a nagyváradi önkormányzat az EMI kezdeményezésére még 2006 augusztusában döntött az utcanévtáblák kétnyelvűsítése mellett, igaz, akkor is mindössze annyit sikerült elérni, hogy a táblákon megjelenjen a román megnevezés mellett az utca, tér és sugárút felirat is, azt viszont már nem sikerült átvinnie a testületen az RMDSZ-es frakciónak, hogy minden olyan elnevezést magyarul lehessen feltüntetni, amely lefordítható magyar nyelvre.
Bár már akkor el kellett volna kezdeni a táblacserét, erre a mai napig nem került sor. 2010-ben az RMDSZ elkészíttette a fordításokat is – mint ismeretes, előbb hibáktól hemzsegett a lajstrom, Piros-tó utca szerepelt például a Gyilkos-tó helyett, végül javították –, majd arra buzdította a magyarokat, hogy helyezzenek ki ilyen táblákat. Ez sem hozott azonban áttörést.
Sok váradinak nem is tetszenek egyébként a tükörfordítások, hiszen a város szinte valamennyi utcájának más neve volt, mint a ma használatos, a magyarok többsége pedig a mindennapokban is a régi elnevezést használja.
Történt már kezdeményezés az irányban is, hogy a régi elnevezések alternatív táblákon kikerülhessenek a közterekre, de a román többségű városvezetés erről hallani sem akar. Sőt tavaly az Őssiben található Bajor Andor utca lakosainak a kérésére Veteranilorra változtatták az utca nevét, az ott élők ugyanis beadványban jelezték, hogy sem Bajor, sem más magyar személyiségről elnevezett utcában nem kívánnak élni.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
szóljon hozzá!