
A szórványkezdeményezés részeként Bethlenszentmiklós (Sânmiclăuș) magyar elnevezése is felkerülhet a helységnévtáblára
Fotó: Jövőnk a Szórványban Egyesület
A Jövőnk a Szórványban Egyesület és a szépmezői RMDSZ tanácsosai nemrég közösen kezdeményezték, hogy Bethlenszentmiklós (Sânmiclăuș) és Szépmező (Șona) neve a község és a hozzá tartozó települések valamennyi bejáratánál magyar nyelven is szerepeljen. Bodoczi Annamária, az egyesület elnöke a Krónika érdeklődésére célkitűzésükről, a helyi örökség láthatóbbá tételéről, a szórványban végzett munka valódi értelméről beszélt.
2026. április 11., 09:012026. április 11., 09:01
A kétnyelvű helységnévtáblák kérdése időről-időre napirendre kerül a romániai, részben magyar nemzetiségűek által lakott településeken, legtöbbször a megrongált magyar felirat miatt nyújtanak be panaszt, de tavaly például olyan is előfordult, hogy kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település addig kétnyelvű helységnévtábláját. A héten ugyanakkor a magyar felirat és a sokszínűség megjelenítését tűzték ki célul Fehér megyében, ahol a Jövőnk a Szórványban Egyesület és a szépmezői RMDSZ tanácsosai közösen kezdeményezték, hogy
Bodoczi Annamária kiemelte: léteznek azok a törvényi előírások, amelyek biztosítják a kisebbségi nyelvhasználatot
Fotó: Gönczy Tamás
Bodoczi Annamária, az egyesület elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, számukra ez a kezdeményezés túlmutat a táblák kérdésén: arról szól, hogy a szórványban élő magyar közösségek mennyire tudják megélni és láthatóvá tenni identitásukat a mindennapokban.
Fontos kiemelni, hogy az RMDSZ munkájának köszönhetően a jogi keret egyértelmű: léteznek azok a törvényi előírások, amelyek biztosítják a kisebbségi nyelvhasználatot. Ugyanakkor a gyakorlatban ezek alkalmazása nem mindenhol valósul meg maradéktalanul, ezért van szükség arra, hogy ezek az ügyek helyi szinten is napirenden maradjanak” – magyarázta.
Bethlenszentmiklósi Bethlen-kastély ismertetője. A kezdeményezők szeretnék, ha a műemlékek ismertetőtábláin is méltó helyet kapna a magyar nyelv
Fotó: Jövőnk a Szórványban Egyesület
A 2021-es népszámlálás adatai szerint
Bodoczi Annamária szerint történeti szempontból fontos megemlíteni, hogy a térségben korábban szász (német) közösség is élt, amely azonban napjainkra szinte teljesen eltűnt: a legutóbbi népszámlálás mindössze 10 német nemzetiségű lakost rögzít a községben. Rámutatott, összességében Szépmező község egy többnemzetiségű térség, ahol a közösségek sokszínűsége ma is erőt adhat, és alapot teremthet a közös jövőhöz.
Bethlenszentmiklóson az elmúlt években tudatos közösségépítő munka zajlott
Fotó: Jövőnk a Szórványban Egyesület
Az egyesület vezetője arra is kitért, hogy a kezdeményezés nemcsak a helységnévtáblákra vonatkozik, hanem a közintézmények felirataira és a helyi örökség láthatóbbá tételére is: a községben található két műemlék templom, a Bethlen-kastély, valamint a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó intézmények esetében is indokolt lenne a magyar nyelv megjelenítése. „Bízunk abban, hogy a helyi hatóságokkal együttműködve sikerül előrelépni. A polgármester korábban jelezte nyitottságát a kérdés iránt, és reméljük, hogy a közelgő költségvetési vita során sikerül elkülöníteni a szükséges forrásokat a kétnyelvű feliratok megvalósítására.
Ugyanakkor fontos számunkra azt is hangsúlyozni, hogy ezek a kezdeményezések nem önmagukban jelennek meg. Bethlenszentmiklóson az elmúlt években egy tudatos közösségépítő munka zajlott, amely a magyar kormány, az RMDSZ és a Communitas Alapítvány sok éves támogatására építve megerősítette a helyi közösséget” – hangsúlyozta a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok ötletgazdája, főszervezője.

Minden korosztályt megszólító, színes programokkal szervezik meg szeptember 5−6-án a Bethlenszentmiklósi Magyar Napokat. A negyedízben tartandó hiánypótló rendezvényről, annak identitáserősítő szerepéről Bodoczi Annamária főszervező beszélt a Krónikának.
Hozzátette, ma már olyan közösségről beszélhetünk, amely nemcsak támogatásra szorul, hanem saját erejéből is képes szervezni, építkezni és kezdeményezni, és ahol a színpadot is egyre inkább a helyi értékek töltik meg – miközben néhány évvel ezelőtt még alig voltak ilyen jellegű kezdeményezések. „Ez számunkra a szórványban végzett munka valódi értelme: nem kirakat, hanem következetes, hosszú távú építkezés, amelynek kézzelfogható eredményei vannak. Éppen ezért tartjuk fontosnak azt is, hogy a szórvány kérdése ne csak akkor kerüljön a figyelem középpontjába, amikor egy-egy település neve éppen aktuális politikai utalásokra ad lehetőséget, hanem folyamatos, felelős jelenlét és munka kísérje.
A szórvány nem alkalmi téma, hanem folyamatos felelősség. És amikor egy közösség eljut arra a pontra, hogy ezt nyíltan és természetesen képviselje, az már önmagában is egy fontos eredmény” – világított rá a Jövőnk a Szórványban Egyesület elnöke.
A kétnyelvű feliratok bevezetése annak az egyértelmű jelzése lenne, hogy a magyar nyelv szerves része a település mindennapjainak
Fotó: Jövőnk a Szórványban Egyesület
A Kis-Küküllő partján fekvő Bethlenszentmiklóson egyébként 2022-től szerveznek magyar napokat, ugyanekkor avatták fel a Magyar Házat is. A rendezvénysorozat és az intézmény egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy közösségi élményt nyújtson, erősítse az identitást és irányt mutasson a fiatalabb nemzedéknek is, hogy bátrabban vállalják magyarságunkat a szórványban.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!