Két nemzetközi elismerés, egy kérdés: elbírja-e a Székelyföld a saját turisztikai sikerét?

mint az egyetlen megyéről, amely Romániát képviseli ebben a mezőnyben. Ennek nyilvánvalóan van marketingértéke” – fejtette ki Horváth Alpár. Mint mondta, félreértés volna ugyanakkor azt hinni, hogy a „zöld desztináció” cím az egész megye fenntartható fejlődését jelenti, Hargita megye a kultúra és örökség tematikában mutatott fel olyan jó gyakorlatot, amely a legmagasabb pontszámot érte el.

korábban írtuk

Nem szabad takarékoskodni a marketinggel – Horváth Alpár egyetemi oktató Parajd és a térség turizmusának jövőjéről (2.)

Miután nagy mértékben megcsappant Parajd és a térség idegenforgalma a tavaly májusi bányakatasztrófa után, sok kérdés merül fel a térség turizmusának tovább éltetésével kapcsolatban.

Székelyföld: Ezer székely leány és a Székely Termék

A sikertényezők között a Székely Termék védjegy mellett a hagyományok megelevenítését emlegetik. Utóbbira példa az Ezer Székely Leány Napja, amelynek története az 1930-as évekig nyúlik vissza. Akkoriban Domokos Pál Péter kutató a modernizációs hatások ellentételezéseként és a kisebbségi sorsba került székely-magyarság identitáserősítése jegyében kezdte el a népviselet átmentését. A rendszerváltás után, de főleg a 2000-es években ezt értelmezte újra a mostani generáció.

a saját adottságokból kiindulva olyan üzeneteket fogalmaz meg, amelyek a turistákat és a helyieket is megszólítják. Arra a kérdésre, meg lehet-e húzni a székelyföldi gasztronómia határait, Horváth Alpár azt felelte: ő nem körvonalakat, hanem hálózatokat lát. A narancslepkéről (Colias myrmidone) elnevezett Myrmidone-minősítés lényege, hogy a Visit Harghita séfekkel és gasztronómiai influencerekkel egyeztetve megállapodott: legyen a kínálatban néhány hagyományos vagy akár háztáji étel.

Narancslepke a bejárat mellett, keretbe helyezni a fesztiválokat

Az első pályázati körben már 59 étterem és kisebb gasztropont csatlakozott. Ezek az online felületeiken vagy a bejáratnál feltüntetik a logót. „Nem az a kérdés, hogy hány narancslepkés egy étterem, hanem az, hogy egyáltalán beszállt egy ilyen történetbe. Ez igazából egy kulturális projekt a turizmus területén” – fejtette ki az oktató. Mint mondta, abban bízik, hogy az éttermek differenciálni fognak: a hagyományos recepteket új tálalással is lehet kínálni, hiszen a cél nem csupán a jóllakatás, hanem a komplex élmény.

Fel kell ébreszteni az igényt, hogy többet járjunk étterembe, és legyünk kíváncsiak az éttermek szezonális ajánlataira” – fejtette ki Horváth Alpár. Az éttermek szerinte nem a tömeges vendégjárás reményében szálltak be, hanem azért, mert a folyamat megújulást és versenyt indít el. Tartósan az az étterem tud vendéget vonzani, amelyik kommunikál a piaccal.

Csak turistákra építeni illúzió

A szakember szerint a kevésbé fizetőképes, illetve a fizetőképes, de kevésbé igényes kereslet nem feltétlenül reagál majd tömegesen a kampányra. „Az ágazat akkor tud növekedni, ha a helyi fogyasztóréteg is növekedőben van. Kimondottan turistákra alapozni ezzel a kampánnyal szerintem illúziókeltés volna. De ezt a szervezők nagyon is tudják” – fejtette ki. Horváth Alpár szerint a lényeg az, hogy a megye láthatósága Románián belül is erősödött, a román központi sajtóban is rengeteg tartalom jelenik meg róla.

Föltettük a kérdést, hogy a népszerűséggel a túlturizmus veszélye fölmerül-e vajon – például a Gyilkos-tó vagy a Szent Anna-tó esetében. Idén azonban ezeket a helyszíneket nem fenyegette a túlturizmus veszélye.

Nem hiszem, hogy Hargita megyének mostanában túlturizmusos terheléssel kellene bajlódnia” – fejtette ki. Hozzátette, rendre viszont szükség van: nem lehet akárhol parkolni, és sok helyen gond az illemhelyek kérdése. A két hónapos szezonra összpontosuló keresletet drágább szezonális árakkal és akciókkal valamennyire az elő- és utószezonra lehet terelni. Pusztán árakkal azonban nem lehet szűrni.

de úgy viselkedik, hogy nem kérünk belőle. Kevés turista is tud nagy kárt okozni” – mondta a szakember.

Horváth Alpár rámutat: meglátása szerint a gyakran változó „felső szinttel” (azaz kormányzati, minisztériumi szinttel) nincs értelme foglalkozni, megyei szinttől lefelé azonban rajtunk múlik, mennyire tudjuk „odatenni a csontot”.

A piacot nem érdekli, kinek van igaza

„A turisztikai piacot nem érdekli, hogy a Madarasi Hargitán kinek van igaza (erre vonatkozó cikkünk itt olvasható). Az érdekli, hogy működik-e a sípálya: ha működik, lesz foglalás a panzióban, ha nem, akkor nem lesz. Ezeket a konfliktusokat nem fogja más helyettünk lemenedzselni” – fejtette ki a szakember.

Hozzátette, ilyen esetben közvetítő szerepet a megyei tanács vállalhatna, a szakma azonban nem mindig fogadja el a politikusok ajánlásait.

Horváth Alpár szerint hosszú távú, érdekalapú „kényszerházasságra” van szükség, mert az a menedzsment, amely csak egyeseknek jó, nem működik. Meg kell keresni a legkisebb közös többszöröst.

„Igazságot nem fogunk tudni tenni sem a madarasi sípálya ügyében, sem a tervezett Drakula parkos beruházás kapcsán. De hogy vitákra szükség van, az nyilvánvaló, és ezekben józan érveket kell ütköztetni, nem indulatokat” – fogalmazott.

Belőlük is volt egy jó kis csapat a kovásznai konferencián” – fejtette ki. Mint mondta, a vállalkozók gyakorlatiasabb, duális szakoktatást szeretnének, ehhez azonban nekik is energiát kell fektetniük a betanításba.

„Arra a fiatalságra, amelyik nem akar érettségizni vagy nem akarja megtanulni a szakmát, rövid távon nemigen tudunk számítani. Az sem megoldás viszont, hogy ezt szó nélkül hagyjuk” – mondta Horváth Alpár. Szerinte társadalmi vitára, karrier-tanácsadásra és a fiatalokhoz korban közel álló sikeres példákra van szükség.

„Megfelelő, önkéntes szabályok és megfelelő szervezeti kultúra kialakításával van remény arra, hogy egy versenyképes turizmushoz jó minőségű munkaerőt tudjunk kitermelni. Akár tetszik, akár nem, előbb-utóbb mindenki szembesülni fog azzal, hogy vagy a mesterséges intelligenciával végeztetünk munkákat, vagy ázsiai munkaerőt alkalmazunk, miközben a mi fiataljaink továbbra is nyugaton keresik a boldogulásukat” – fejtette ki a szakember.

A jövő szakembereinek utánpótlásáról az oktató elmondta, a gyergyószentmiklósi tagozaton tudatos jövőtervezésre ösztönzik a hallgatókat. Szakmai fórumokra viszik és munkáltatókkal hozzák össze őket, a nyári gyakorlaton pedig kipróbálhatják magukat. Nem pincérnek vagy szakácsnak készülnek, arra a szakiskolásokat kell felkészíteni. Olyan kreatív szakemberek lesznek, akik földrajzi és terepi ismereteikből utazási csomagokat és fejlesztési terveket tudnak kidolgozni és megvalósítani.