Cabernet sauvignon a ménesi borvidékről
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad-Hegyalja történelmi borvidékének fellendítését és népszerűsítését tűzte ki célul a megyei önkormányzat, a stratégia gyakorlatba ültetését a helyi önkormányzatokkal és borászatokkal közösen képzeli el. Ennek érdekében 2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánította, és költségvetési forrásokat fog elkülöníteni a jellegzetes termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
2026. november 11., 14:092026. november 11., 14:09
Arad-Hegyalja legismertebb bortermelő vidéke Ménes, ahonnan a középkorban a magyar királyi udvarba is szállítottak vörösbort. A térség „zászlóshajója” a kadarka, de híres a magyarádi mustos fehér és az szintén őshonos furmint is. Ezek nemzetközileg is elismert márkanevek, mégis a romániai és az európai piacon nem foglal el olyan előkelő helyet a borvidék, mint amire történelmi öröksége feljogosítaná.
Az Arad megyei önkormányzat a helyi borászatok és a borturizmus fellendítését tűzte ki célul, a 2027-es esztendőt a hegyaljai bor évének nyilvánítva. Ennek mibenlétét és a tervezett programokat kedd délelőtt ismertették a megyei múzeum szépművészeti részlegén, a hegyaljai települések önkormányzati vezetői és a borászatok képviselői egy részének jelenlétében.
Iustin Cionca megyei tanácselnök elmondta, hogy miként Menyháza – a megyei egyetlen országos jelentőségű üdülőtelepe – vagy „a nyugat tengerpartajként” emlegetett gyoroki bányató esetében a megyei tanács pénzügyi és humánerőforrásokat összpontosított a népszerűsítésükre, jövőre a ménes-magyarádi borvidékre fogják koncentrálni az infrastrukturális fejlesztések egy részét, a turisták figyelmének felkeltését a borászatok, valamint a hegyaljai történelmi és természeti örökség iránt.
Sergiu Bîlcea alelnök, Iustin Cionca elnök és Andó András ismertette a megyei tanács elképzeléseit
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A tervezett rendezvények között jövő júniusban egy „borászati csúcstalálkozót” szerveznek nemzetközi szaktekintélyek részvételével, emellett termelői és hivatásos versenyeket, illetve borfesztiválokat is szerveznek. A kezdeményezés megvalósítására egyesületet hoznak létre a hegyaljai települések és a borászatok.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
A kezdeményezés keretében 59 rendezvényt és programot szerveznek, hogy minél több turistát vonzzanak a hagyományos szőlőtermő vidékre, ugyanakkor javítják az infrastruktúrát a borvidéken. Jövőre például felavatják a Szabadhely és Gyorok közötti kerékpárutat.
– nyilatkozta a Krónikának a rendezvényen Andó András, a megyei tanács kommunikációs igazgatója, aki szerint a 25 nagyobb borászatból legalább húszan pozitívan fogadták a kezdeményezést. Andó szerint a jövőben nem a versengés, hanem az együttműködés és a kölcsönös ajánlás kell legyen a meghatározó szemlélet Hegyalján.
A kezdeményezésbe az Arad megyei éttermeket is bevonják, mert bár vannak olyan vendéglátóhelyek, amelyek tartanak Arad környéki borokat, szeretnék, ha bővülne ezek köre és gazdagodna a kínálatuk.
Az Aradtól alig 30 kilométerre keletre, az alföld és a Zaránd-hegység találkozásánál fekvő Ménes a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidéke volt évszázadokon át, egyben Arad-Hegyalja központja. Már 1023-tól jegyzik a borvidéket, amikor Gizella királyné „nyolc kapa szőlőt ajándékozott a Makrai-szőlődombokról a bakonybéli apátságnak, az ehhez szükséges szőlőmunkásokkal együtt.” (A középkorban Makra-hegynek nevezték a mai Arad-hegyalját, jelenleg a Borosjenő melletti Apatalke román neve, Mocrea emlékeztet erre – szerk. megj.)
Az alföld és a dombság találkozásánál fekszik a borvidék
Fotó: Arad Megyei Tourinfo
Az 1830-as években a párizsi borversenyről a vörösborok kategóriában a Kárpát-medencéből csak a ménesi kadarka hozott aranyérmet.
A szőlőterületek visszaszorulása az elmúlt évtizedekre tehető:
A borvidék legismertebb alakja Balla Géza, aki 42 éve tevékenykedik Hegyalján – kezdetben az állami gazdaságban, a rendszerváltás után viszont saját ópálosi pincészetében: öt hektárral kezdte, ma pedig már 148 hektárt művel meg.
Balla Géza Kárpát-medencei hírű szaktekintély, Magyarországon több rangos elismerést is kapott, ezek közül kiemelkedik Az év bortermelője (2018) és A nemzet gazdásza díj (2025). Utóbbi kapcsán idén február 1-jén jelent meg interjú a Krónikán Balla Gézával, aki többek között azt nyilatkozta, hogy
Balla Géza szerint van két-három több mint százhektáros terület, de nagyon sok a kisebb területen gazdálkodók száma: 10-15 hektáros, vagy annál is kisebb családi vállalkozások.
Balla Géza nemzetközi szaktekintély
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Szerinte a rendszerváltás utáni visszaszolgáltatást nem kísérte kellő szakmai felkészítés, így sokan, akik hirtelen szőlősgazdaként „ébredtek”, nem tudták megfelelő minőségben termeszteni és szüretelni szőlőt, nem beszélve arról, hogy nem értettek a borkészítés fortélyaihoz, így sokan gyorsan megszabadultak a területektől vagy parlagon hagyták azokat, akik pedig mégis megpróbálkoztak bort előállítani, nem adtak a minőségre és a palackozásra, ezért rövid időn belül felhagytak vele.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyáron egy karibi hajókirándulás videója miatt került a hírekbe a 60 ezer eurós udvarhelyi Erasmus+-projekt, most egy meg sem történt Zoom-megbeszélésről közzétett kép miatt került elő újra az ügy.
Hetek óta a december elsejétől érkező új hulladékszállítási rendszer a legforróbb téma Hargita megyében: szomszédok között, a közösségi médiában is sokan adnak hangot felháborodásuknak.
A parajdi sóbánya 60 alkalmazottját elbocsátják novemberben – közölte kedden a Hargita Megyei Munkaerő Ügynökség.
Mintegy kétezer méternyi rézkábelt loptak el egy épülő fogarasi napelemparkból, majd a vezetékek műanyag burkolatát elégetve a fémet egy helyi hulladékgyűjtő telepen értékesítették. A rendőrség három, 15 és 18 év közötti fiatalt gyanúsít a lopással.
Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus.
Akár bizalmatlansági indítvánnyal és alkotmánybírósági beadvánnyal is megakadályozná az RMDSZ a közigazgatási reformot, ha a kormány a helyi közösségek akarata és az etnikai szempontok figyelembevétele nélkül vonná össze a településeket.
Fejeket követel Doru Dăncuș nagybányai polgármester, miután kiderült: korrupció miatt elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett elődje egy iskolába látogatott, ahol szerinte imázskampányt folytatott.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!