Hirdetés

Két megye „szomját oltja” az erdélyi gigaprojekt: 350 milliós EU-támogatásból biztosítják Kolozs és Szilágy megye vízellátását

Megengedhetik maguknak. Kolozs megye mellett a Szilágyságot is a Tárnica-tóból látják el jó minőségű ivóvízzel •  Fotó: Barabás Ákos

Megengedhetik maguknak. Kolozs megye mellett a Szilágyságot is a Tárnica-tóból látják el jó minőségű ivóvízzel

Fotó: Barabás Ákos

Erdély legnagyobb uniós beruházása valósulhat meg a következő öt évben: Szilágy és Kolozs megye 750 ezer lakosa jut minőségi ivóvízhez, miután 235 településen építik ki vagy korszerűsítik a víz- és szennyvízhálózatot. A 350 millió eurós vissza nem térítendő támogatásra régóta szükség van, állítják az illetékesek.

Pap Melinda

2019. szeptember 04., 14:572019. szeptember 04., 14:57

2019. szeptember 05., 12:402019. szeptember 05., 12:40

Erdélyi szinten mindenképp, de országos viszonylatban is az egyik legnagyobb uniós fejlesztésre írta alá a finanszírozási szerződést a bukaresti kormánnyal az Európai Unió. Brüsszel pénteken bólintott rá arra, hogy mintegy 350 millió euró vissza nem térítendő támogatást nyújtson Szilágy és Kolozs megye víz- és csatornahálózatának kiépítésére, korszerűsítésére.

Az óriásprojekt kivitelezése öt év, ennek köszönhetőn 235 településen mintegy 750 ezer lakos jutna jó minőségű, ellenőrzött ivóvízhez.

A Tárnica-tó látja el a Szilágyságot is

„Szilágy megye számára nagyon fontos ez a projekt, mivel az utóbbi 4-5 évben elapadtak a kutak, és víz­problémák jelentkeztek” – nyilatkozta a Krónikának Szilágyi Róbert, a Szilágy megyei önkormányzat alelnöke a projekt kapcsán. Az RMDSZ-es elöljáró szerint a megye egyetlen víztározója, a varsolci nem tud elég jó minőségű ivóvizet biztosítani, az ottani víz hosszas tisztítást, kezelést igényel.

Hirdetés

A szomszédos Kolozs megyét és Kolozsvárt ellátó Tárnica-tóban ellenben kiváló minőségű a víz, így a projekt keretében a szilágyságiaknak is innen szállítanák a megyehatáron keresztül az ivóvizet. A gyalui víztározóból Bánffyhunyadon, Váralmáson keresztül jutna el a fővezeték Zilahra.

Az áfával együtt 422 millió eurós befektetés 85 százalékát – 352 millió eurót – az Európai Unió állja, 13 százalék – 45 millió euró – az állami költségvetésből érkezik, míg 2 százalékot – 7 millió eurót – a helyi önkormányzatok biztosítanak. Újabb 69 millió eurót a rendszergazda Szamos vízgazdálkodási vállalat nyújt a beruházás egyik fő haszonélvezőjeként.

Szilágy megyében – amely 1,35 millió euróval száll be a projektbe – 1090 kilométer vízhálózatot építenek ki, és 120 kilométernyit újítanak fel, míg a 2000-nél több lakossal rendelkező településeken a szennyvízelvezetést is megoldják:

308 kilométer új szennyvízcsatornát fektetnek le, és újabb 70 kilométernyit cserélnek ki. Szilágyi Róbert, a megyei önkormányzat alelnöke szerint a beruházás ezzel távolról sem ér véget, 99 új víztározó egységet, víztisztító állomást és derítőtelepet is építenek – utóbbiból hármat fel is újítanak –, illetve 72 új szivattyútelep is létesül, illetve 3-at felújítanak.

Gigaberuházás, 32 tender

Szilágyi Róbert elmondta, az óriásberuházást szakaszokra bontották, így ennek keretében 32 közbeszerzési eljárást írnak ki, ebből 26 kivitelezésre, 4 szolgáltatásra és 2 beszállításra vonatkozik. A tenderek egy részének július végén le is járt a határideje, például a vezetékes víz biztosítására Zilah–Szilágysomlyó–Szilágycseh útvonalon két cég jelentkezett. Akárcsak a szilágysomlyói vagy a szilágycsehi víz- és csatornahálózat kiépítésére, bővítésére. Szamosudvarhely és Náprád között szintén a beruházás első szakaszában épülhet ki a vízhálózat és Zsibó víz- és csatornahálózatát is első körben korszerűsítik, bővítik.

A megyei tanács alelnöke elmondta, a pályázat feltétele volt, hogy a vezetékes vizet csak 50-nél, míg a szennyvízelvezetést 2000-nél nagyobb lélekszámú településeken oldhatják meg, így azokon a településeken, melyek nem felelnek meg a feltételeknek, kormányzati pénzből próbálták megoldani. A magyarlakta községek közül Kraszna, Varsolc, Krasznahorvát, Szilágyperecsen, M­agyarkecel, Krasznahídvég, Somlyó­újlak, Sarmaság, Kémer, Kárásztelek, Szilágybagos, Ipp, Szilágy­nagyfalu, Márkaszék kap új vagy felújított vízhálózatot, míg Zilahon, Szilágysomlyón, Szilágycsehen, Zsibón és Sarmaságon a szennyvízvezeték is megújul, bővül.

Összesen 3500 kilométernyi vízvezetéket, illetve 1500 kilométernyi szennyvízcsatornát fektetnek le.

Szilágyi Róbert szerint a közbeszerzési eljárások decemberre járnak le, és amennyiben nem lesznek óvások, és az időjárás is megfelel, a jövő év elején elkezdődhet a tulajdonképpeni munka.

Várhatóan a jövő év elején kezdődhetnek a munkálatok a Kolozs és Szilágy megye vízellátását biztosító óriásprojekt keretében (képünk illusztráció) •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Várhatóan a jövő év elején kezdődhetnek a munkálatok a Kolozs és Szilágy megye vízellátását biztosító óriásprojekt keretében (képünk illusztráció)

Fotó: Veres Nándor

Nagy segítség Kolozs megyében is

Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke lapunktól értesült arról, hogy a több hónapos várakozás után Brüsszel is aláírta a finanszírozási szerződést; szavai szerint a két önkormányzat és a kormány már egy éve vár erre. „Nagyon jó hír, hogy végre aláírták” – értékelte a Krónikának az RMDSZ-es politikus, aki szerint még a várakozási idő alatt elindították az engedélyezési folyamatot.

A projekt elsősorban Szilágy megye számára fontos, értékelte a Kolozs megyei alelnök, rámutatva: a Tárnica-tó vize sokkal jobb minőségű, mint a varsolci, és nemcsak Kolozsvárt képes ellátni, a két megye lakosságának is bőven elegendő.

Vákár István szerint a projekt legfontosabb része a fővezeték eljuttatása Szilágy megyébe.

A gyalui gyűjtőtótól Kolozs megyében Désig van elvezetve a víz, de ebben a térségben újratervezésre lesz szükség, mivel a tervezőcég eredetileg egy szintén uniós projekt keretében felújítandó út mentére rajzolta a vezetéket, ahonnan el kell költöztetni. Az alelnök szerint az óriási projekt része lesz a Szamos vízgazdálkodási vállalat kolozsvári, Odobești utcai tározójának a korszerűsítése is, ahonnan a kincses város lakossága kapja az ivóvizet.

Kolozs megye jelenleg 60–70 százalékban van ellátva vezetékes vízzel, mondta a megyei alelnök, aki szerint a projekt megvalósulásával az arány 90 százalékra nő. „Mindenhova nem fog eljutni, hiszen minden hegyoldalra nem tudjuk felvinni, de nagy segítség, mivel tiszta, ellenőrzött minőségű vizet biztosítunk a lakosságnak, melyből mindennap mintát vesznek” – értékelte lapunknak Vákár István.

Legalább 90 százalékosra növelnék a lefedettséget Háromszéken

Több mint százmillió eurót fordítanak a következő tíz évben Háromszéken az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésére. A Kovászna megyei önkormányzattól származó információk szerint jelenleg a háromszéki települések mintegy 55 százalékában van vezetékes víz és csatornázás, ezt az arányt 2030-ig szeretnék 90–95 százalékra feltornázni. Ez nemcsak egy álom, teszünk is érte – szögezte le Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.

A megyei önkormányzat megnyert egy 12 millió lejes pályázatot – ebből a pénzből módosítják a Kovászna megyei ivóvíz- és csatornarendszer mestertervét, és ez alapján pályázhatnak az Európai Unió nagyberuházásokat támogató forrásaira a rendszer bővítése érdekében. A projekt Kovászna megye valamennyi közigazgatási egységét érinteni fogja. Az országos szinten megpályázott uniós támogatásokat leosztják a megyék között, hogy Románia tartani tudja vállalását, miszerint bővíti az ivóvíz- és szennyvízhálózatát, tehát a pályázat gyakorlatilag nyertesnek számít.

Tamás Sándor emlékeztetett, az elmúlt években már közel 100 millió eurót fordítottak az ivóvíz- és csatornarendszer fejlesztésére. Ennek keretén belül négy városban, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Bodzafordulón korszerűsítettek, viszont a városokhoz tartozó falvakat a projekt nem érintette, így ezt a következő években kell pótolni. A Kovászna Megyei Tanács ugyanakkor 2,2 millió lejes tőkeemeléssel támogatja a szolgáltatót, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Közművek Rt.-t, a társtulajdonos sepsiszentgyörgyi önkormányzat pedig további egymillió lejjel járult hozzá a tőkeemeléshez. Ezzel elősegítik a befejezéshez közeledő projekt lezárását, hiszen drágultak az alapanyagok, növekedtek a bérköltségek, emiatt pedig a szolgáltató és a pályázatkivitelező vállalat kritikus helyzetbe került. Jelenleg a Közművek Rt. hét községben és négy városban szolgáltat. (Bíró Blanka)

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 23., hétfő

Álvevő intézi a futárszolgálatot, eltűnik a pénz: új csalási mechanizmusra figyelmeztet a rendőrség

Új csalási módszerre hívja fel a figyelmet a Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának közleménye. Az álvevő csalók ezúttal a csomagküldő szolgáltatásokat vették célba.

Álvevő intézi a futárszolgálatot, eltűnik a pénz: új csalási mechanizmusra figyelmeztet a rendőrség
Hirdetés
2026. február 23., hétfő

Elszabadult kutyák támadtak rá egy fiúra Maros megyében, őrizetbe vették a gazdát

Súlyos sérüléseket okoztak Nyárádtőn egy ház udvaráról elszabadult kutyák, amikor megtámadtak egy 13 éves fiút, aki az állatok tulajdonosának lakóháza mögötti területen, egy mezőn tartózkodott. Az incidens következtében a kiskorút kórházba szállították.

Elszabadult kutyák támadtak rá egy fiúra Maros megyében, őrizetbe vették a gazdát
2026. február 23., hétfő

Tavasziasra fordul az időjárás: a sokéves átlagnál melegebb napok következnek

A következő két hétben a hegyvidék kivételével az ország nagy részén többnyire fagypont fölötti nappali hőmérsékleti értékek várhatók, csapadékra február utolsó napjaiban és március elején van kilátás.

Tavasziasra fordul az időjárás: a sokéves átlagnál melegebb napok következnek
2026. február 23., hétfő

Felújítják a Franyó Zoltán-emlékházat, és irodalmi fesztivál színhelyévé alakítják

A néhai írót és műfordítót 1970-ben Herder-díjjal tüntették ki, temesvári házát halálakor az írószövetségre hagyományozta végrendeletileg.

Felújítják a Franyó Zoltán-emlékházat, és irodalmi fesztivál színhelyévé alakítják
Hirdetés
2026. február 23., hétfő

Vasútfejlesztés Erdélyben: aláássák a nemzetgazdaságot?

Durván kitámadta a legfontosabbnak tartott erdélyi vasútfejlesztési munkálatok kivitelezőit a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely sürgős miniszteri beavatkozást követel „a nemzetgazdaság aláásása” miatt.

Vasútfejlesztés Erdélyben: aláássák a nemzetgazdaságot?
2026. február 23., hétfő

Elhalasztották Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatását

A szakadó eső ellenére nagyjából kétszázan gyűltek össze hétfő reggel 10 órakor, a bírósági végrehajtó által küldött kilakoltatási felszólításban szereplő végső időpontban a nagyváradi premontrei templom előtt.

Elhalasztották Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatását
2026. február 22., vasárnap

Sűrűn csengett a telefon az elmúlt 24 órában a hegyimentőknél

Az elmúlt 24 órában 127 segélykérés érkezett a Salvamont hegyimentőihez, akik összesen 133 bajba jutott turistán segítettek, közülük 40-et kórházba is szállítottak — a legtöbb riasztást a sinaiai és brassói egységek kapták.

Sűrűn csengett a telefon az elmúlt 24 órában a hegyimentőknél
Hirdetés
2026. február 21., szombat

Marosvásárhelyi kórház is csatlakozik a szívhalál-megelőző hálózathoz

A marosvásárhelyi és craiovai megyei sürgősségi klinikai kórház az országos hirtelen szívhalál megelőző program új központja lett. A bővítés növeli az intervenciós kapacitást, csökkenti az áthelyezéseket, és életet menthet a magas kockázatú betegeknél.

Marosvásárhelyi kórház is csatlakozik a szívhalál-megelőző hálózathoz
2026. február 21., szombat

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?
2026. február 21., szombat

Bűnügyi nyomozás indult a Kolozs megyei bölényfarmon történt tömeges állatpusztulás ügyében

A gyanú megalapozottságát vizsgáló, in rem eljárás indult Kolozs megyei récekeresztúri bölényfarm ügyében, miután a közelmúltban több mint 200 elpusztult állat tetemére bukkantak. A hatóságok súlyos állat- és környezetvédelmi visszaéléseket vizsgálnak.

Bűnügyi nyomozás indult a Kolozs megyei bölényfarmon történt tömeges állatpusztulás ügyében
Hirdetés
Hirdetés