Székelyföld történetének háromkötetesre tervezett kiadásán dolgozik egy erdélyi és magyarországi történészekből álló csoport.
2013. július 14., 18:412013. július 14., 18:41
2013. július 14., 18:472013. július 14., 18:47
A várhatóan 2014 végére megjelenő könyv megírására a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal kérte fel tavaly márciusban az Egyed Ákos kolozsvári akadémikus vezette történészcsoportot. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester az MTI-nek elmondta: már 2009-ben, a székelyföldi önkormányzati vezetők Sólyom László akkori magyar köztársasági elnöknél tett látogatásakor támogatást kért a könyv megírásához, tavaly pedig azokba a magyar tudományos intézményekbe látogatott el, amelyek e munkát segíthetik.
Az őskort és a középkort Kordé Zoltán és Benkő Elek írja, az erdélyi fejedelemség korszakát Oborny Teréz és Balogh Judit dolgozza fel, a 18–19. század történetét Pál Judittal osztják meg, a legújabb korral pedig Oláh Sándor és Novák Csaba Zoltán foglalkozik – magyarázta Egyed Ákos. \"Azokat a szerzőket részesítettük előnyben, akik már bizonyítottak a székelység történetének kutatásában\" – mutatott rá az akadémikus. Hozzátette, egy novemberre tervezett székelyudvarhelyi konferencián összegzik az eddig elvégzett munkát, hogy 2014-ben már csak az írásra, egymás bírálatára, és a kiegészítésekre összpontosíthassanak.
\"Igényes munkát végzünk, amely nemcsak a szakmának, hanem egy szélesebb olvasóközönségnek is szól\" – fejtette ki Egyed, akinek elmondása szerint az 1980-as években kiadott háromkötetes Erdély történetét tekintik modellnek. A történészcsoport vezetője azt is elmondta: azt próbálják tetten érni, hogy milyen tényezők nyomán maradt fenn a székelység az ősi szállásterületen, és mivel gazdagította az egyetemes magyar történelmet. Egyed Ákos úgy vélte, a székelység története \"színesíti, itt-ott kiegészíti\" a magyarság történetét.
Mint kiderült, sok újdonság lesz a könyvben, de nem kell arra számítani, hogy a munka alapjaiban forgatja fel a székelységgel kapcsolatos eddigi tudásanyagot. A népcsoport eredetével kapcsolatban a könyv összefoglalja a különböző elméleteket, így a magyarsághoz csatlakozott nép, a magyar származás és a hun eredet elméletét. Egyed újdonságként említette, hogy a korábbi nézetektől eltérően ma úgy látják, a székelység szervezett telepítés eredményeként érkezett mai szállásterületére. Arra a kérdésre, hogy ki telepíthette le a székelyeket, a székelyföldi templomok freskói által tanúsított Szent László-kultuszt említette. \"Meg kell fontolni, hogy vajon nem Szent László idején történt-e a megtelepedés\" – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!