Készül a háromkötetes Székelyföld-történet

A várhatóan 2014 végére megjelenő könyv megírására a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal kérte fel tavaly márciusban az Egyed Ákos kolozsvári akadémikus vezette történészcsoportot. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester az MTI-nek elmondta: már 2009-ben, a székelyföldi önkormányzati vezetők Sólyom László akkori magyar köztársasági elnöknél tett látogatásakor támogatást kért a könyv megírásához, tavaly pedig azokba a magyar tudományos intézményekbe látogatott el, amelyek e munkát segíthetik.

Az őskort és a középkort Kordé Zoltán és Benkő Elek írja, az erdélyi fejedelemség korszakát Oborny Teréz és Balogh Judit dolgozza fel, a 18–19. század történetét Pál Judittal osztják meg, a legújabb korral pedig Oláh Sándor és Novák Csaba Zoltán foglalkozik – magyarázta Egyed Ákos. \"Azokat a szerzőket részesítettük előnyben, akik már bizonyítottak a székelység történetének kutatásában\" – mutatott rá az akadémikus. Hozzátette, egy novemberre tervezett székelyudvarhelyi konferencián összegzik az eddig elvégzett munkát, hogy 2014-ben már csak az írásra, egymás bírálatára, és a kiegészítésekre összpontosíthassanak.

\"Igényes munkát végzünk, amely nemcsak a szakmának, hanem egy szélesebb olvasóközönségnek is szól\" – fejtette ki Egyed, akinek elmondása szerint az 1980-as években kiadott háromkötetes Erdély történetét tekintik modellnek. A történészcsoport vezetője azt is elmondta: azt próbálják tetten érni, hogy milyen tényezők nyomán maradt fenn a székelység az ősi szállásterületen, és mivel gazdagította az egyetemes magyar történelmet. Egyed Ákos úgy vélte, a székelység története \"színesíti, itt-ott kiegészíti\" a magyarság történetét.

Mint kiderült, sok újdonság lesz a könyvben, de nem kell arra számítani, hogy a munka alapjaiban forgatja fel a székelységgel kapcsolatos eddigi tudásanyagot. A népcsoport eredetével kapcsolatban a könyv összefoglalja a különböző elméleteket, így a magyarsághoz csatlakozott nép, a magyar származás és a hun eredet elméletét. Egyed újdonságként említette, hogy a korábbi nézetektől eltérően ma úgy látják, a székelység szervezett telepítés eredményeként érkezett mai szállásterületére. Arra a kérdésre, hogy ki telepíthette le a székelyeket, a székelyföldi templomok freskói által tanúsított Szent László-kultuszt említette. \"Meg kell fontolni, hogy vajon nem Szent László idején történt-e a megtelepedés\" – fogalmazott.