Székelyföld történetének háromkötetesre tervezett kiadásán dolgozik egy erdélyi és magyarországi történészekből álló csoport.
2013. július 14., 18:412013. július 14., 18:41
2013. július 14., 18:472013. július 14., 18:47
A várhatóan 2014 végére megjelenő könyv megírására a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal kérte fel tavaly márciusban az Egyed Ákos kolozsvári akadémikus vezette történészcsoportot. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester az MTI-nek elmondta: már 2009-ben, a székelyföldi önkormányzati vezetők Sólyom László akkori magyar köztársasági elnöknél tett látogatásakor támogatást kért a könyv megírásához, tavaly pedig azokba a magyar tudományos intézményekbe látogatott el, amelyek e munkát segíthetik.
Az őskort és a középkort Kordé Zoltán és Benkő Elek írja, az erdélyi fejedelemség korszakát Oborny Teréz és Balogh Judit dolgozza fel, a 18–19. század történetét Pál Judittal osztják meg, a legújabb korral pedig Oláh Sándor és Novák Csaba Zoltán foglalkozik – magyarázta Egyed Ákos. \"Azokat a szerzőket részesítettük előnyben, akik már bizonyítottak a székelység történetének kutatásában\" – mutatott rá az akadémikus. Hozzátette, egy novemberre tervezett székelyudvarhelyi konferencián összegzik az eddig elvégzett munkát, hogy 2014-ben már csak az írásra, egymás bírálatára, és a kiegészítésekre összpontosíthassanak.
\"Igényes munkát végzünk, amely nemcsak a szakmának, hanem egy szélesebb olvasóközönségnek is szól\" – fejtette ki Egyed, akinek elmondása szerint az 1980-as években kiadott háromkötetes Erdély történetét tekintik modellnek. A történészcsoport vezetője azt is elmondta: azt próbálják tetten érni, hogy milyen tényezők nyomán maradt fenn a székelység az ősi szállásterületen, és mivel gazdagította az egyetemes magyar történelmet. Egyed Ákos úgy vélte, a székelység története \"színesíti, itt-ott kiegészíti\" a magyarság történetét.
Mint kiderült, sok újdonság lesz a könyvben, de nem kell arra számítani, hogy a munka alapjaiban forgatja fel a székelységgel kapcsolatos eddigi tudásanyagot. A népcsoport eredetével kapcsolatban a könyv összefoglalja a különböző elméleteket, így a magyarsághoz csatlakozott nép, a magyar származás és a hun eredet elméletét. Egyed újdonságként említette, hogy a korábbi nézetektől eltérően ma úgy látják, a székelység szervezett telepítés eredményeként érkezett mai szállásterületére. Arra a kérdésre, hogy ki telepíthette le a székelyeket, a székelyföldi templomok freskói által tanúsított Szent László-kultuszt említette. \"Meg kell fontolni, hogy vajon nem Szent László idején történt-e a megtelepedés\" – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!