
Decemberig megépítik a barcarozsnyói várhoz tervezett siklót: a 165 méter hosszú, 94 méter szintkülönbségű felvonó egyszerre 30 személyt tud befogadni, óránként pedig 12 alkalommal szállítja a turistákat a vár bejáratához.
2014. szeptember 18., 16:002014. szeptember 18., 16:00
A beruházás értéke 10 millió lej, az összeg felét európai uniós finanszírozásból biztosították, a másik felét pedig a helyi önkormányzat saját költségvetésből állja. Az építkezést vezető illetékesek elmondása szerint a kivitelezés nem egyszerű, a sziklás terep miatt ugyanis csak maunálisan, robbanószerkezetek használata nélkül tudják kialakítani a liftes berendezést.
A siklóba a városközpontban található művelődési ház közelében kell majd beszállni, a vár bejáratánál pedig gyönyörű kilátást nyújtó sétálóösvényt alakítanak ki. Adrian Veştea polgármester rámutatott: a projektet a tervek szerint a téli ünnepek körül fejezik be – elmondása szerint a Télapó lesz az első, aki használhatja a siklót. Becslések szerint a felvonó akár 20 százalékkal több turistát is vonzhat majd a környékre.
Barcarozsnyó Brassótól 15 kilométerre, a Vidombák patak partján, a Törcsvári-szoros bejáratánál fekszik. A település fölött meredek sziklákon épült középkori vár, Erdély legnagyobb parasztvára a régi Rozsnyó község mentsvára volt – veszély esetén az egész község idemenekülhetett. Mai formájában a város szász lakossága építette ki a 15. században. Falai átlagosan öt méteres vastagságúak.
Néhány éve a vár támfala többször is leomlott, a helyi önkormányzat akkor azt az olasz céget hibáztatta, amelyik 2000 és 2007 között koncessziós szerződés alapján adminisztrálta a várat. A polgármester szerint a várat felújító cég tönkretette a fal természetes alátámasztását, illegális munkálatokat végzett büntetlenül, és kárt okozott a közeli evangélikus kápolnában is. Ennek nyomán 2010-ben megkezdték a vár restaurálását, a falak megerősítését és a tetőzet újraépítését ugyancsak európai uniós támogatásból valósították meg.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!