
Decemberig megépítik a barcarozsnyói várhoz tervezett siklót: a 165 méter hosszú, 94 méter szintkülönbségű felvonó egyszerre 30 személyt tud befogadni, óránként pedig 12 alkalommal szállítja a turistákat a vár bejáratához.
2014. szeptember 18., 16:002014. szeptember 18., 16:00
A beruházás értéke 10 millió lej, az összeg felét európai uniós finanszírozásból biztosították, a másik felét pedig a helyi önkormányzat saját költségvetésből állja. Az építkezést vezető illetékesek elmondása szerint a kivitelezés nem egyszerű, a sziklás terep miatt ugyanis csak maunálisan, robbanószerkezetek használata nélkül tudják kialakítani a liftes berendezést.
A siklóba a városközpontban található művelődési ház közelében kell majd beszállni, a vár bejáratánál pedig gyönyörű kilátást nyújtó sétálóösvényt alakítanak ki. Adrian Veştea polgármester rámutatott: a projektet a tervek szerint a téli ünnepek körül fejezik be – elmondása szerint a Télapó lesz az első, aki használhatja a siklót. Becslések szerint a felvonó akár 20 százalékkal több turistát is vonzhat majd a környékre.
Barcarozsnyó Brassótól 15 kilométerre, a Vidombák patak partján, a Törcsvári-szoros bejáratánál fekszik. A település fölött meredek sziklákon épült középkori vár, Erdély legnagyobb parasztvára a régi Rozsnyó község mentsvára volt – veszély esetén az egész község idemenekülhetett. Mai formájában a város szász lakossága építette ki a 15. században. Falai átlagosan öt méteres vastagságúak.
Néhány éve a vár támfala többször is leomlott, a helyi önkormányzat akkor azt az olasz céget hibáztatta, amelyik 2000 és 2007 között koncessziós szerződés alapján adminisztrálta a várat. A polgármester szerint a várat felújító cég tönkretette a fal természetes alátámasztását, illegális munkálatokat végzett büntetlenül, és kárt okozott a közeli evangélikus kápolnában is. Ennek nyomán 2010-ben megkezdték a vár restaurálását, a falak megerősítését és a tetőzet újraépítését ugyancsak európai uniós támogatásból valósították meg.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
szóljon hozzá!