Fotó: Veres Nándor
Bár a meghosszabbított határidő is régen lejárt, a kutyák mikrocsippel történő egyedi azonosítását továbbra sem sikerült befejezni Romániában – hívta fel a figyelmet Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője.
2015. december 28., 20:552015. december 28., 20:55
2015. december 28., 21:102015. december 28., 21:10
Mint mondta, hatalmas kockázatot jelent, hogy a törvény szerint ezeket az ebeket veszettség ellen sem olthatják be az állatorvosok, holott épp a december és február közötti időszakban zajlik az ingyenes oltáskampány. „A kutyatulajdonosok felelőssége, hogy a kutyákat megjelöltessék, majd beoltassák, hiszen elsősorban közvetlen környezetüket, családjukat, szomszédaikat sodorják veszélybe, ha a veszett állat megmar valakit” – magyarázta Sikó Barabási Sándor.
Emlékeztetett, hogy a mikrocsipezést 2015. január elsejéig kellett volna befejezni, a határidőt később március 31-éig meghosszabbították, ennek ellenére a becslések szerint országos szinten alig 50 százalékot ér el a megjelölt ebek száma, falvakon pedig ennél sokkal rosszabb a helyzet. „Vidéken szinte minden portán van házőrző, ám halogatják, hogy beültessék a csipet, pedig mindössze 25–30 lejbe kerül a procedúra. Ez nem olyan nagy összeg, van, aki valóban nem tudja előteremteni, ám sokan egyszerűen nem mérlegelik, hogy mekkora veszélyt rejt, ha a kutya nincs beoltva” – mutatott rá a szakember.
Az ország néhány megyéjében alapítványi pénzekből, külföldi segítséggel megvásárolták a csipeket, és ilyen támogatással 80, sőt helyenként közel 100 százalékban sikerült megjelölni és beoltani a kutyákat. Kovászna megye országos szinten a lista végére került: eddig a mintegy 35 ezer kutya 40 százalékát csipezték be. Az illetékes hatóságok keresik a megoldásokat, hiszen az azonosított kutyákkal meg lehetne szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a gazdák büntetlenül kitehetik az utcára a megunt ebeket. Másrészt, ha valakit azonosítatlan vagy beoltatlan kutya mar meg, több mint 500 lejbe kerül a kórházi kezelése, a veszettség elleni oltóanyag pedig az egész országban hiánycikk.
Felmerült, hogy a Kovászna megyei önkormányzat vásárolja meg a csipeket, így átvállalva a gazdáktól a költségek felét, ám a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy közpénzt fordítsanak erre a célra. „Nem lesz más megoldás, tavasszal kénytelenek leszünk minden gazdát megbírságolni, aki nem tartja be a törvényt” – szögezte le Sikó Barabási Sándor. Az állatvédők is támogatják a csipezést, hiszen amint Forró Béla, a kézdivásárhelyi Székely Kutyaklub elnöke korábban kifejtette, könynyebb lenne az állatkínzás bizonyítása, ám attól is tartanak, hogy falvakon inkább elcsapják a kutyát, mintsem fizessék a megjelölés, az oltás költségeit.
A csip egyébként nagyjából akkora, mint egy rizsszem, és a beültetése látszólag alig különbözik egy egyszerű védőoltás beadásától. A szerkezetet a nyak bal oldalán, a bőr alá helyezik. A rendelkezés hatalmas előrelépés a kóbor kutyák problémájának megoldása terén is az állatvédők szerint, hiszen a csip segítségével néhány perc alatt fellelhető a kutya gazdája, ha az adatokat pontosan bevezették a központi adatbázisba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csempészetből származó, mintegy 5,2 millió lej értékű ékszereket értékesíthetett Románia-szerte egy 45 éves Brassó megyei férfi, aki a gyanú szerint egy futárszolgálat alkalmazottait is megvesztegette.
Előre, együtt – ezekkel a szavakkal osztotta meg szerdán búcsúvideóját Dominic Fritz, Temesvár polgármestere, aki a neki dedikált törvénynek köszönhetően szeptember utolsó napján elveszíti mandátumát.
Egy 24 éves fiatalember különös módját választotta annak, hogy megszabaduljon egy számára kellemetlenné vált helyzettől: azért hívta a 112-es segélyhívó számot, hogy a kiérkező rendőrök egy másik településre szállítsák. Végül súlyos bírságot kapott.
Szerda reggel több helyen fagypont alá csökkent a hőmérséklet Hargita megyében, a legalacsonyabb értéket Csíkszeredában mérték, ahol reggel 6 és 7 óra között –3,7 Celsius-fok volt.
Különleges dokumentum- és történeti értékű leletre bukkantak a nagyszebeni Tanácstorony restaurálási munkálatai során: egy időkapszulára, amelyet a műemlékbe rejtettek, és amely olyan állapotban maradt fenn, hogy szakszerű beavatkozást igényel.
Cseke Attila fejlesztési és középítkezési miniszter sajtótanácsosa a Krónikának elmondta: országszerte 115 új bölcsőde készült már el, de a helyi önkormányzattok feladata és felelőssége a működési feltételek megteremtése.
Egyhangúlag elutasította a szelistyei helyi tanács a Mineral Proiect Invest (MPI) kérését, hogy a vállalat koncesszióba vehessen egy tízhektáros önkormányzati területet a tervezett magnéziumfeldolgozó üzem számára.
Románia első vasúti kerékpárútja a Mezőségen, Maros megyében jött létre egy több mint 100 éves, ma már használaton kívüli keskeny nyomtávú vasút nyomvonalán.
Két stratégiai projekten keresztül is támogatja a romániai gázinfrastruktúra korszerűsítését az EU, ráadásul az egyik erdélyi: a marosvásárhelyi Depomureș, míg a másik projekt a dél-romániai Dâmbovița megyei Bilciurești-ben található gáztároló bővítése.
Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya – egyben a fiatal nő édesanyja – a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!