2011. április 22., 07:572011. április 22., 07:57
„A keresztúti ájtatosságot végezve szembesülünk saját megpróbáltatásainkkal, saját nehézségeinkkel, saját szenvedéseinkkel, és az Üdvözítő szenvedését szemlélve, látva az ő lelki erejét, mindannyian erőt meríthetünk a saját keresztünk hordozásához” – hangsúlyozta beszédében Szilágyi Lőrinc örmény katolikus plébános, mielőtt áldását adta a keresztúti ájtatosságra összegyűlt hívekre.
A nagyszámú fiatal kedvéért azt is részletezte, hogy az örmény keresztúti ájtatosságnak kettővel több stációja van, mint a római katolikusnak. Ugyanis külön stációja van annak a momentumnak, amikor Jézus visszavonul a Getszemáni-kertbe, de külön stációja van annak a jelenetnek is, amikor Júdás csókkal árulja el mesterét. A papi áldás után az egybegyűltek előbb megemlékeztek a 20. század eleji örmény genocídiumról, amelynek történelmi vonatkozásait Csergő Tibor történész, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója ismertette. „Az örménység genocídiumáról azért kell megemlékeznünk, mert egy népirtásnak soha nincsenek nyertesei” – fogalmazott a történész kifejtve, hogy áldozatként vagy elkövetőként, de akár passzív szemlélőként is bárki részese lehet egy ilyen eseménynek. Április 24-én a világ bármely táján élő örménység arra a mészárlásra emlékezik, amelyet az Ifjú Törökök vezette kormány rendelt el 1915–22 között. Ebben az időszakban több mint másfél millió örményt végeztek ki, és több millióan kényszerültek arra, hogy szülőföldjüket elhagyva más országokban keressenek menedéket.
A ma már mindössze háromszáz főre tehető gyergyói örmények ősei a 17. század elején Moldván keresztül érkeztek be Erdélybe, tehát az ő jelenlétük nem hozható összefüggésbe a genocídiummal. Abban az időszakban Erdélyt olyan stabilitás jellemezte, amely kedvezett a főként kereskedéssel foglalkozó, az őshazából a török–tatár dúlások miatt menekülni kényszerülő örménységnek. 1668-ban I. Apafi Mihály fejedelem hivatalosan is szentesítette az örmények erdélyi státusát, akik a későbbiek során iskolákat, templomokat, céheket alapítottak, és jelentősen hozzájárultak Erdély gazdasági-társadalmi fejlődéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!