Amint a szervezõk megfogalmazták, a rendezvény fõ célja az erdélyi magyarság szolidaritásának és politikai egységének a felmutatása. Ezért a megyei szervezet ügyvezetõ elnöke két héttel ezelõtt körlevélben figyelmeztette erre a Maros megyei községek polgármestereit és alpolgármestereit. Szabó Árpád október 30-án írott, 223-as számmal iktatott levele leszögezi, hogy „Maros megye mintegy 800 küldöttel/résztvevõvel kell hogy képviseltesse magát\". Az ügyvezetõ elnök szerint „alapvetõen fontos, hogy településekre lebontott pontos listák készüljenek azokról, akik részt vesznek a kampányzáró rendezvényen\". Kettõs célú körlevél Szabó Árpád nem tartja utasító hangvételûnek a körlevelet. A Krónika által megkeresett ügyvezetõ elnök elõbb a sportcsarnok véges befogadóképességével magyarázta felhívását. „Ezt a termet csupán a vásárhelyi közönség is képes lenne megtölteni, de nem az a célunk, hogy a tömeg fele kint rekedjen. Ezért Maros megyének mindössze nyolcszáz hely jut, amit településenként úgy kell elosztanunk, hogy senki ne sértõdjék meg\" – magyarázta Szabó. Amikor felvetettük, hogy a levélbõl nem az olvasható ki, hogy a megye „mindössze nyolcszáz hellyel\" rendelkezik, hanem az, hogy „mintegy nyolcszáz küldöttel/résztvevõvel kell hogy képviseltesse magát\", az ügyvezetõ elnök más magyarázattal szolgált. „Valójában az a célunk, hogy mutassuk meg, Erdélyben igenis létezik egy erõs magyarság, melyre a román pártok is felnézhetnek\" – mondta. A Szabó Árpád által igényelt lista elkészítése és november 7-éig való leadása Szepessy László szerint azért volt fontos, hogy a szervezõk idõben tájékoztassák a közlekedésügyi rendõrséget arról, hány nagybusz, kisbusz és személygépkocsi érkezik a sportcsarnok térségébe. Amint Szepessynek megemlítettük, hogy a körlevél nem a gépjármûvekrõl kér elõzetes információt, hanem „azokról, akik részt vesznek a kampányzáró rendezvényen\", az elnöki hivatal igazgatója ingerülten kérdõre vonta a Krónikát, hogy miként juthatott egy belsõ körlevél birtokába. „Honnan van neked ilyen leveled? Te hol vagy polgármester, a temetõ melletti településen, ahova házat építettél?!\" – kiabálta a telefonba Markó Béla tanácsosa. Természetesnek vélt felhívás A szövetség legtöbb polgármestere nem lát semmi kivetnivalót a felszólításban. „Számomra ez nem ukáz, mert a megyei szervezetnél nekem nincsenek fõnökeim, és csak a Fennvaló parancsol. Viszont elmegyek, ott leszek, és viszem magammal azokat is, akik úgy érzik, hogy RMDSZ-es tisztségviselõként kötelességük ott lenni\" – szögezte le Vízi József. Marosszentgyörgy alpolgármestere hozzátette, hogy õ román zászlót is visz magával, amit kész átadni Traian Bãsescunak, hogy „lengesse, ha eljön, ahogy a tévében megígérte\". Az államfõ a Realitatea Tv-ben szerdán este említette meg, hogy amenynyiben hívják, az RMDSZ kampányzáró rendezvényére is hajlandó eljönni. Az ötlettel néhány héttel ezelõtt a szövetség ügyvezetõ alelnöke, Borbély László miniszter rukkolt elõ, kiváltva ezzel felettese, Markó Béla nemtetszését. „Az emberek szívesen jönnek\" – fejtette ki Simon István kerelõszentpáli polgármester, miután kerületi RMDSZ-elnökként két autóbusznyira való jelentkezõt írt össze községébõl és a környék kisvárosából, faluiból. „Voltak olyanok is, akik nem fértek be a keretbe, õket tanácsos kollégáim hozzák be Vásárhelyre saját autóikkal\" – tette hozzá. Karácsony Károly, Nyárádgálfalva polgármestere is kevésnek tartotta a község számára leosztott 15 helyet. Mint mondta, az RMDSZ listája szerint három faluból kellett volna összegyûjtenie az embereket, holott a községet hét település alkotja. „Én mindenkinek szóltam, hogy sértõdés ne essék, mert tudom, hogy sokakat érdekel a rendezvény\" – nyilatkozta lapunknak Karácsony. A nyárádgálfalvi elöljáró viszont úgy tudja, hogy a jelenlét nem kötelezõ, a megyei vezetõség mindössze azt javasolta, hogy „jó lenne eljönni\". Nem mindenkinek tetszik, mégis eljön „Én eddig is szívesen eljártam az RMDSZ rendezvényeire, mozgósítottam a tanácsosaimat, szomszédaimat, családtagjaimat, nem volt szükségem efféle felszólításokra. Ennek a levélnek a tartalma viszont a ’89 elõtti hangulatot idézi fel, amikor az elvtársak minden megnyilvánulására biztosítani kellett a tapsoló tömeget. Akkor is listákat állítottak össze, és kötelezték az embereket, hogy megjelenjenek a rendezvényen, most is azt teszik\" – háborgott egy neve elhallgatását kérõ Maros megyei polgármester. Mint mondta, õ azzal is tisztában van, hogy „valaki majd úgy is beárulja\", de ez nem gátolhatja meg abban, hogy hangot adjon véleményének. Kérdésünkre, hogy miért nem vállalja neve felfedését, az elöljáró a községet érintõ bosszút hozta fel mentségül. „Nem attól tartok, hogy engem kicsinálnak, mert függetlenként is megnyerhetem a választásokat. Sokkal jobban bántana, ha a település elesne azoktól a pénzforrásoktból, melyeket az RMDSZ vezetõi már jó ideje megígértek\" – magyarázta a polgármester. Marosvásárhely jelenlegi alpolgármestere és polgármester-jelöltje a Krónikától értesült a levél tartalmáról. Csegzi Sándor úgy vélte, hogy azért nem jutott el hozzá Szabó Árpád felhívása, mert az kimondottan a községi települések elöljáróihoz szól. Szerinte a felszólítás tartalma és hangneme bizonyos észrevételekre és kommentárokra ad lehetõséget, de ezeket a választások utáni idõszakban kell megvitatni. „Az egy dolog, hogy miként reagálnék egy ilyenszerû felszólításra. Most viszont az a fontos, hogy minél több magyar szavazót megmozgassunk, aki majd november 25-én az urnák elé járul\" – vélekedett Csegzi Sándor. A „szervezetlenség\" hátrányai Az utóbbi idõszakban több ízben is kiderült, amennyiben az RMDSZ-nek nem sikerül beszervezett közönséggel megtöltenie a nézõteret, kellemetlen meglepetéseknek teszi ki magát. Két évvel ezelõtt a marosvásárhelyi ligeti stadionban az RMDSZ által meghívott Omega együttes fellépése elõtt hurrogták le és fütyülték ki Markó Béla szövetségi elnököt. A tulipános zászlók lengetése mellett hiába hallatszott minden második mondat után viharos taps a fõtribünbõl, a lelátó többi részébõl és a küzdõtérrõl Markó Béla beszédét folyamatos bekiáltások, füttykoncert és hurrogás zavarta meg. Hasonlóan járt két héttel ezelõtt Frunda György is, aki a zsúfolásig telt vásárhelyi sportcsarnok közönségéhez szólt. Rúzsa Magdi fellépése elõtt Frunda igyekezett tömören és humorosan fogalmazni, de a közönség egy része, még mielõtt megszólalt volna, hurrogásba kezdett.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.