Kellő szigorral megállítható a sertéspestis: az állategészségügyi hatóság kemény intézkedésekkel harcol a vírus terjedése ellen

Szatmár, Bihar, Brăila, Konstanca, Galac és Ialomiţa megyében házisertés-állományokban és vaddisznónál egyaránt, Szilágy megyében csak vaddisznótetemekben észlelték. A legnagyobb góc két Tulcea megyei disznófarmon alakult ki, ahol eddig mintegy 44 ezer sertést pusztítottak el.

Országszerte 78 ezer sertést kellett elaltatni, és elégetni. A rendszerváltás óta ez a legsúlyosabb válsága a hazai sertéságazatnak, de szakemberek szerint a szigorú állategészségügyi előírások betartatásával elejét lehet venni a kór terjedésének.

Drasztikus intézkedések

A betegség terjedésének főbb okait és a megelőzés lehetőségeit a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság igazgató-állatorvosával Sikó Barabási Sándorral járjuk körül, aki úgy fogalmaz, a betegség fő terjesztője az ember. A sertésállomány többségének elhullását okozó vírus ugyan nem veszélyes az emberre, de

ha olyan portára vagy farmra kerül, ahol sertéseket hizlalnak, vagy malacokat nevelnek.

Az 1928-ban, Kenyában felfedezett betegség származási helyéről, Afrikáról kapta a nevét, és a kereskedelemmel hozták be Európába és az amerikai kontinensre. Az ötvenes években Portugálián, Spanyolországon és Franciaországon söpört végig, hatalmas veszteségeket okozva, de néhány év kitartó munkával Nyugat-Európában sikerült felszámolni.

Igaz, ennek ára volt, hiszen vannak nyugat-európai országok, ahol már évtizedek óta megtiltották a háztáji disznótartást, így a sertéstenyésztés és -hizlalás csak az állategészségügyi előírásokat szigorúan betartó farmokon lehetséges. A háromszéki állatorvos szerint ilyen drasztikus intézkedés bevezetésére Romániában nem kell számítani, de a húsok és hústermékek és az élő állatok szállítására vonatkozó szigorú előírásokat nálunk is be kell tartani.

– fogalmaz a szakember. Vannak gazdák, akik levágják a beteggyanús állatokat, mielőtt erről a helyi állatorvos tudomást szerezne, és a piaci árnál olcsóbban adják el a településen, nem törődve azzal, hogy ez mekkora kockázattal jár.

Bizottság állapítja meg az elhullt, illetve megsemmisített sertések piaci értékét, amit kormányzati forrásból kifizetnek a gazdáknak. A kártalanítást jelentősen megkönnyíti, ha a sertésállomány fülszámozva van, tehát nyilvántartásba vette az állategészségügyi hatóság helyi képviselője, az állatorvos.

Nehezen felismerhető betegség

Ha egy országban nem tartják be a szigorú állategészségügyi szabályokat, a sertéstartók úgy járhatnak, mint Grúziában, ahol tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag felszámolták az ország teljes házisertés-állományát, illetve kilőttek minden elérhető vaddisznót, csak így tudták megállítani a sertéspestis pusztítását.

Ma Románia nincs egyedül a térségben a fertőzéssel, hiszen a balti államok mellett Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Ukrajnában és Moldovai Köztársaságban is számos gócpontot tartanak nyílván a hatóságok. A védekezés hatékonysága dönti el, mennyire lehet féken tartani, illetve felszámolni a vírus terjedését. A kelet-európai uniós tagállamokban ez többé-kevésbé sikerül, Moldovában és Ukrajnában azonban igen komoly gondok vannak a betegség terjedésével.

A háromszéki állatorvos szerint tavaly éppen Ukrajnából hozták be a betegséget böllérkedő magánszemélyek, akik olcsón kínálták a környező romániai megyékben hústermékeiket. Nem lehet azonban hanyagolni a vaddisznóállomány szerepét sem a vírus terjedésében.

– magyarázza Sikó Barabási Sándor.
A betegség időben történő felismerését nehezíti, hogy az afrikai sertéspestisnek nincs jól körülhatárolható tünetegyüttese: a magas láz, a kiütés vagy a véres hasmenés más, gyógyítható sertésbetegségekre is jellemző, így bizonyossággal csak boncoláskor, illetve laborvizsgálatokból derül fény a pestisre.

így a megbetegedett állatok többsége elpusztul, amelyik viszont életben marad, az vírushordozó. Ezért bevett gyakorlat, hogy ha egy tenyészetben egyetlen sertéspestises állatot is felfedeznek, az egész állományt elaltatják és megsemmisítik. De megsemmisítésre kerül a gazda hűtőszekrényében lefagyasztott disznóhús is, akárcsak a disznófarmok és vágóhidak lefagyasztott áruja.

Minden a megelőzésért

Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerdai rendelete újabb szigorításokat ír elő a sertéspestis terjedésének megelőzéséért. Azokon a településeken, ahol felütötte fejét a vész, szakemberek veszik számba, hogy a beteg állatok milyen mezőgazdasági terményekkel érintkeztek. Ezeket meg kell semmisíteni, nem szabad betakarítani és tárolni. Ugyanez érvényes a fertőzött vaddisznók jelenlétére is: a sertéspestises vadállatok által látogatott termőföldeken ki kell jelölni azokat a részeket, ahol a vad megfordult, onnan szintén nem lehet semmit betakarítani. A fertőzésgócokat tartalmazó megyékből csak külön engedéllyel lehet élő állatot vagy húskészítményt szállítani más megyékbe.