Kelemen levélben világosítja fel Buquicchiót

A szövetségi elnök ebben a romániai nemzeti kisebbségi jogok terén észlelt visszásságokat ismertette, a csütörtökön a román külügyminisztérium és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem által szervezett konferencián elhangzottakra reagálva.

A kolozsvári rendezvényt abból az alkalomból szervezték, hogy húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács (ET) által kidolgozott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt.

A Velencei Bizottság elnökének írt levelében Kelemen Hunor leszögezi: a romániai magyarok jelentik a legnagyobb nemzeti közösséget az országban, sőt az Európai Unióban is, ennek ellenére képviseletük nem kapott meghívást a fórumra, ahogy a Romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet is elfelejtették meginvitálni.

„Úgy véljük, ez a hozzáállás teljes mértékben sértő és antidemokratikus, és nagyon komolyan megkérdőjelezi a romániai kormányzat elkötelezettségét a nemzeti közösségekkel folytatott párbeszéd és együttműködés terén. Határozott álláspontunk az, hogy nem az államnak kell eldöntenie, és elmondania azt, hogy Románia modellértékű kisebbségpolitikát folytat, hanem a kisebbségi szervezeteknek kell meghatározniuk a saját sorsukat érintő intézkedések milyenségét\" – fogalmaz levelében az RMDSZ elnöke.

Hangsúlyozza: fontosnak tartja, hogy az Európai Unió egyik legfontosabb intézménye ne csak kirakatkonferenciákon értesüljön a nemzeti kisebbségek helyzetéről, hanem a kisebbségi szervezetektől is tájékoztatást kapjon. Éppen ezért levelében 14 pontban foglalja össze a nemzeti kisebbségeket ért jogsértéseket, és az illető jogszabályok betartására vonatkozó jelenlegi helyzetet.

Többek között megemlíti a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyét, ahol évek óta nem sikerül beindítani az önálló magyar kart, a nemzeti szimbólumok használata miatti bírságokat, a kétnyelvűség hiányát, az autonómiatörekvések ellehetetlenítését, az egyházi és közösségi ingatlanok restitúciójának akadályoztatását, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását.

„Úgy véljük, a magyar nemzeti közösség és a román állam között az együttműködés keretei sérültek, ezért kérjük az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi intézményeit, kiemelt figyelemmel kövessék a kisebbségi jogok alkalmazását Romániában\" – fogalmaz Kelemen Hunor.

Rámutat, az RMDSZ olyan kisebbségi jogszabályozást kér, amelyet más, uniós államokban sikeresen alkalmaznak. Kifejti, a szövetség az európai kisebbségeket összefogó Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen kéri az Uniót, alkosson egy, a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó, kötelező érvényű jogszabályt a tagállamok számára, amelynek alkalmazását egy aktív monitoringrendszerrel követi.

Az állam és a kisebbségek közötti kapcsolatban a párbeszédnek, a jóhiszeműségnek és a bizalomnak kell érvényesülnie, nem úgy, mint a kolozsvári konferencián, ahol a román állam egyszerűen nem létezőnek tüntette fel a magyar kisebbséget, zárja levelét az RMDSZ elnöke.

A kolozsvári konferencián Gianni Buquicchio egyébként arról beszélt, hogy a Velencei Bizottság pozitív és építő jellegű megközelítést tapasztal Románia részéről a kisebbségvédelemben. Az ET konzultatív szervét vezető jogász, akit az egyetem díszdoktorává avattak, előadásában kijelentette: a Velencei Bizottságnak nem feladata, hogy monitorozza az országok kisebbségvédelmét, de azt tapasztalja, hogy a román hatóságok kiemelten figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más normák betartására.

Azt is megemlítette, hogy Románia kezdeményezően járult hozzá a Velencei Bizottság általános kisebbségvédelmi jelentéseinek az elkészítéséhez, és 2005-ben véleményeztette kisebbségi törvénytervezetét a bizottsággal, amely kiegészítéseket javasolt. A Tăriceanu-kormány által beterjesztett tervezet nyolc éve várja elfogadását a parlamentben.

A jogászbizottság elnöke a konferencia előtt az MTI kérdésére elmondta, sem az országok kormányai, sem a kisebbségek képviselői nem illetékesek annak a megítélésében, hogy egy országban betartják-e a kisebbségek jogait. Szerinte ez az ET, és a keretegyezményt ellenőrző szakértői bizottságnak a tiszte.

Hozzátette, 1991 óta jár rendszeresen Romániába, és személyesen is tapasztalta, milyen fejlődésen ment át a kisebbségi jogok biztosítása. „Mindig vannak viták, mindenki egy kicsit többet akar, de a dolgok nagyjából rendeződtek, jó az együttműködés a román többség és a magyar kisebbség között\" – állapította meg. Arra a felvetésre, hogy a konferenciára nem hívták meg a magyar kisebbség képviselőit, kijelentette: úgy tudja, a konferencia nyitott, bárki részt vehet rajta.

Bogdan Aurescu külügyminiszter előadásában kiemelte, csak a kultúrák párbeszéde vezethet el a társadalom fejlődéséhez. Úgy vélte, a magukat elszigetelő kultúrák nem képesek fejlődni, így az etnikai alapú területi autonómia sem lehet jó megoldás a kisebbségvédelemben. Elmondta, hogy Románia kialakította saját kisebbségvédelmi modelljét, amelynek alapja a kisebbségek bevonása a politikai döntéshozatalba. A modell nem tökéletes, szükség van a folyamatos fejlesztésére, de jobb megoldást nyújt a kisebbségi kérdésre, mint más modellek, vélte Aurescu.

A konferencián hívatlanul vett részt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki a sajtónak kijelentette: a rendezvénnyel Románia tulajdonképpen azt ünnepli, hogy húsz éve folyamatosan megszegi a kisebbségvédelmi keretegyezmény előírásait. „Ezen a konferencián sok szép dolgot mondtak, épp csak a valóságról nem esett szó\" – jelentette ki. Az SZNT küldöttei angol nyelvű dokumentumot nyújtottak át Bogdan Aurescunak, és Gianni Buquicchio munkatársának, amelyben listázták, hogy Románia miképpen szegi meg a keretegyezmény előírásait.

A külügyminisztérium és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szervezte konferencián kérdéseknek sem volt helye, pedig a kolozsári Muszáj–Musai civil kezdeményező csoport két kérdéssel is készült.

Bethlendi András, a csoport aktivistája elmondta: azt szerették volna megkérdezni a Velencei Bizottság elnökétől, nem találja-e ironikusnak, hogy épp Kolozsváron emlékeznek meg a keretegyezmény elfogadásáról, ahol a városvezetés figyelmen kívül hagyja ennek a többnyelvűség biztosítására vonatkozó pontját. Azt szerették volna, hogy Buquicchio figyelmeztesse a kincses város vezetőit: az egyezmény rendelkezései nem opcionálisak.