Kelemen Hunor
Fotó: Jakab Mónika
Ha erős, életképes közösségnek látja a román állam a romániai magyarokat, másképp viszonyul hozzájuk, ezért fontos, hogy minél többen vegyenek részt a romániai népszámláláson és vallják magukat magyarnak – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az M1 aktuális csatornán hétfőn.
2022. május 02., 11:292022. május 02., 11:29
A politikus közölte: mindenkit arra biztatnak, hogy éljen a népszámlálási kérdőív online kitöltésének lehetőségével, erre május 16-áig van lehetőség.
Azt mondta, tíz évvel ezelőtt 1 millió 260 ezren vallották magukat magyarnak, ez „irányadó szám”, most ki fog derülni, hányan vannak, ami meghatározza a következő tíz év etnikumhoz köthető közpolitikai kérdéseit, a nyelvhasználatot, az anyanyelvi oktatást vagy az állami támogatás mértékét.
– jegyezte meg. Vannak az önkormányzatok mellett szakemberek, akik segítenek a hozzájuk fordulóknak kitölteni a kérdőívet, de az egyházak és az RMDSZ is segít – mondta a politikus. Felhívta a figyelmet arra: fontos, hogy minden kérdésre válaszoljanak, mert a kérdőív utolsó részében vannak az etnikai, vallási identitásra vonatkozó kérdések.
Az RMDSZ elnöke azt kérte, mindenki vallja magát magyarnak, és jelezte, a kérdőíven „alkategóriaként” lehetőség van annak megvallására is, hogy valaki székely, partiumi, kalotaszegi, vagy például széki.
– tette hozzá. Kelemen Hunor szerint ugyan minden településre figyelnek, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet, de most a városban élőkre kell koncentrálniuk. A kisebb településeken várhatóan elérik, hogy az ott élő magyarok 45-50 százaléka online töltse ki a kérdőívet, és ezeken a kisebb településeken a kérdezőbiztosok majd a személyes megkeresés időszakában könnyebben elérik az embereket.
A politikus vendége volt a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is, ahol szintén arról beszélt, nagyon fontos, hogy mindenki kitöltse a népszámlálási kérdőívet. Indoklásként azt is megemlítette, hogy annak az adatait, aki nem tölti ki az ívet online, és nem érik el a kérdezőbiztosok sem, majd „beemelik” más adatbázisokból, de azok nem tartalmazzák az etnikumra vonatkozó adatot.
Elmondta: tíz éve, az utolsó népszámláláskor a romániai lakosság 91-92 százalékát számolták meg, a többi lakos adatait „beemelték”, etnikai identitás nélkül, és akkor így jött ki az 1 millió 260 ezer magyar. Jelezte: jelenleg 30-35 százalékos a részvétel, ezt az online kitöltés végére szeretnék 45 százalékra emelni.
A népszámlálás online szakaszának hajrájában egyre jobban teljesítenek a jelentős magyar lakosságú megyék, már átlag feletti a részvétel a legtöbb helyszínen. Még a sereghajtók között lévő Hargita megye is túllépte az országos átlagot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!