Kelemen Hunor: bármikor felmondhatjuk az együttműködést

– Miért döntöttek úgy az RMDSZ-frakciók, hogy a szövetség támogatja a Grindeanu-kormányt?

– Ez hosszabb elemzés következménye. A kormányprogramnak vannak olyan elemei, amelyek a mi programunkban is benne vannak. Ilyenek többek között a gyermekvállalás ösztönzését segítő családi adókedvezmények, az új vállalkozások támogatása, a minimálbér növelése, a helyi közigazgatásban, közszférában dolgozók bérének növelése, az üdülési kedvezmények. Emellett a kisebbségi ügyekben is sokat átvettek a mi programunkból.

Úgy értékeltük, hogy az elmúlt években sok lemaradás, visszalépés történt számos területen, ennek fényében mérlegeltünk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az obstruktív ellenzéki pozíciónak akkor van értelme, ha egy párt váltópárttá tud válni, vagyis a parlamenti ciklus végére képes 30-40 százalékos támogatottságot elérni. Ez az RMDSZ esetében nem életszerű lehetőség, így a konstruktív együttműködés mellett döntöttünk, amelynek részeként a parlamentben egyeztetünk a különféle törvényjavaslatokról, köztük a magyar kisebbséget érintő kezdeményezésekről is, mint a nyelvi jogok, az oktatás vagy a regionalizáció. Olyan kezdeményezésekben működünk majd együtt, amelyek a közösségünk érdekeit szolgálják. A 6-7 százalékos RMDSZ-nek valamibe bele kell kapaszkodnia a parlamentben, hiszen nem valószínű a 30-40 százalékos támogatottság.

– Milyen eszközei vannak az RMDSZ-nek arra, hogy a kormányprogram kisebbségekre vonatkozó elemeinek megvalósulását számon kérje? Hiszen nélküle is kényelmesen megvan a kormánytöbbség.

– Ma igaz, hogy kényelmesen megvan, holnap már problémás lehet. Sokszor láttunk már ilyesmit Romániában. Számtalan olyan helyzet lehet majd, amikor nekik van ránk szükségük – például az alkotmány módosításakor – és olyan is, amikor nekünk rájuk. Abban állapodtunk meg, hogy ülésszakonként vizsgáljuk újra az együttműködési megállapodást. Vannak olyan, kisebbségi témájú módosító javaslataink, amelyeket még a tavaszi ülésszakban be akarunk terjeszteni, ilyen például a nyelvi küszöb csökkentése. Ha a tavaszi ülésszak végére úgy látjuk, hogy nem működik, nem támogatják a kezdeményezéseinket, ott a lehetőség az együttműködés felmondására.

Ugyanakkor ha komolyan gondolják, hogy normális országot akarnak, ahhoz szükséges az etnikumok közötti bizalom helyreállítása is. A kormányról szóló bizalmi szavazáson is elmondtam, hogy a kisebbségi jogok szavatolása, a nyelvi jogok biztosítása, a nyelvi charta alkalmazása, az oktatás és a restitúció mind fontos eleme annak, hogy a romániai társadalomban a bizalom szintje nőjön. Ha azonban mindez nem működik, akkor felmondjuk az együttműködést. Volt már erre is példa.

– Ha a művelődési minisztériumban tényleg létrejön a kisebbségekért felelős államtitkári tisztség, van arra esély, hogy azt az RMDSZ kapja meg?

– Erről konkrétan nem esett szó. Azt mondtam a koalíciós pártokkal folytatott kedd esti egyeztetésen, hogy létre kell hozni egy ilyen struktúrát. Az ugyanis, hogy megváltoztatták a minisztérium nevét, és művelődésért és nemzeti identitásért felelős tárcának hívják, kizárólagosságot sugall, rossz üzenet. Ezt akkor van esély megváltoztatni, ha elmondják, milyen szándék vezérelte őket a névadásnál, és a kisebbségi identitás megőrzésére is létrehoznak egy struktúrát a tárcán belül.

Mindennek a tartalma akkor derül ki, ha a minisztérium kidolgozza és a kormány elé terjeszti a tárca szerkezeti és működési szabályzatát. A parlamenti meghallgatást követően mindenesetre külön jeleztük a művelődési minisztérium élére kiszemelt jelöltnek: kiemelt figyelmet fordítunk ennek a tisztségnek a létrehozására.

– Vannak azért problémás miniszterek: először is a Nagy-Románia Pártból érkezett, magyarellenes megnyilvánulásairól hírhedt Lia Olguţa Vasilescu...

– A koalíciós pártokkal folytatott egyeztetésen elmondtam, hogy ez nagy gond, és nem tudunk átsiklani fölötte. Persze Románia már látott ilyet is, olyat is, emlékezetes, hogy a másik oldalon is van ilyen, Valeriu Tabără a Román Nemzeti Egységpártból lépett át a Demokrata Pártba, amellyel együtt is kormányoztunk. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke ezen aggályunk kapcsán azt mondta, ami a múltban volt, az a múlt része, ő pedig garantálja, hogy egyik minisztere sem képvisel majd magyarellenes attitűdöt. Mindemellett jeleztük, hogy ha nem listára kellett volna szavazni, hanem egyenként voksolhattunk volna a miniszterjelöltekről, akkor Vasilescut biztosan nem szavaztuk volna meg.

– Teodor Meleșcanu kijelölt – azóta már beiktatott – külügyminiszter a bizottsági meghallgatáson „erkölcsi kötelességének” nevezte a magyar–román diplomáciai viszony javítását. Valóban lehet erre esélye? Mikor számítana jónak a magyar–román viszony? Ha a magyar diplomaták részt vennének a december elsejei román ünnepségeken?

– Nem ez a kulcskérdés, december elseje mindenkinek mást jelent, ezt már többször is elmondtam. Lehetett volna sokkal rosszabb jelölt is, például George Ciamba vagy Bogdan Aurescu. Meleșcanu viszont az egyik legdörzsöltebb, legtapasztaltabb külügyi szakember, akiről el is hiszem, hogy tényleg célja a magyar–román viszony javítása. Mint ahogy azt is, hogy az apparátuson is át tudja ezt vinni. Megtapasztaltuk, milyen az, amikor a külügyi apparátus obstruktívan dolgozik, hiszen azóta bebizonyosodott, hogy a külügyi és a művelődési minisztérium együttes erővel szabotálta el, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára. Az egyértelmű, hogy szükség lenne a román–magyar államközi viszony javítására, és Meleșcanu képes lehet ezt megvalósítani.