HIRDETÉS

Kelemen az ET-szakértők jelentéséről: ez az igazság, nincs rendezve a kisebbségi kérdés

Hírösszefoglaló 2018. február 21., 22:51

Az Európa Tanács szakértői testületének véleményezése az igazságról szól, koránt sincs rendezve a magyar kérdés Romániában – hangsúlyozta szerdán, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, miután az ET-testület jelentést tett közzé a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény betartásáról. 

Az ET-jelentésben példaként hozzák fel a gyulafehérvári Batthyáneum restitúciós folyamatának leállítását

Románia nem modellértékű ország a kisebbségi közösségek védelmének tekintetében. Ezt a sokszor, sok helyen ismételt valóságot az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló szakértői testületének legfrissebb jelentése is alátámasztja – mondta az elnök az RMDSZ közleménye szerint.

„Ez azt jelenti, hogy a mi következtetéseink helyesek: koránt sincs rendezve a kisebbségi közösségek, a magyar emberek helyzete Romániában.

HIRDETÉS
A 2007-es uniós csatlakozást követően Románia már nem felel meg azoknak a vállalásoknak, amelyeket feltételként szabtak meg számára. Ha ezeket egy ország nem teljesíti, azt a kisebbségek érzik meg a leginkább”

– tette hozzá az Agerpres szerint Kelemen Hunor.

Románia a mintaország képét közvetíti kifelé, ettől hangos a diplomácia, de a tények mást mutatnak, és ez most már egyértelmű Európában. A ködösítés helyett Romániának a többség és kisebbség közötti párbeszédére, a kölcsönös tiszteletre kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie – nyomatékosított a közlemény szerint Kelemen.

A jelentés sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és Bánság nem ütközik hasonló akadályokba.

A szakértői testület nehezményezi, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését.

A testület azt javasolja, hogy a hatóságok teremtsék meg a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos egységes és koherens jogi keretet annak érdekében, hogy a magyar közösség megőrizhesse és használhassa nemzeti identitásának elengedhetetlen elemeit. Tegyék ezt valós konzultációt folytatva Hargita, Kovászna és Maros megyei nemzeti kisebbségek képviselőivel.

A közlemény szerint a dokumentum kitér az anyanyelvhasználatra a közigazgatási intézmények szintjén:

kétnyelvű dokumentumok és adminisztratív formanyomtatványok biztosítását sürgeti azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékos anyanyelvhasználati küszöböt.

Felhívja a figyelmet a restitúciós folyamat leállítására, konkrét számokat említve arról, hogy a visszaszolgáltatásra váró épületek jelentős része a magyar kisebbség tulajdonát képezi

– példaként hozta fel a gyulafehérvári Batthyáneum római katolikus alapítású könyvtárt és tudományos gyűjteményt. A szakértői testület sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy dolgozzák fel a függőben lévő, ingatlanokkal kapcsolatos visszaszolgáltatási ügyeket.

A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény az egyik legátfogóbb szerződés, amelynek célja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme. A keretegyezmény alkalmazásáról az RMDSZ két árnyékjelentést is benyújtott 2016 júniusában, illetve 2017 áprilisában – jelzi a közlemény.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS