Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint alakulata közel 500 ezer szavazatot szerezhetett az EP-választáson, ami elegendő lehet a küszöb átlépéséhez
Fotó: Rostás Szabolcs
Nagyon szép kerek számot jósolnak az exit-poll-felmérések az RMDSZ-nek, amely reményeink szerint meghaladja az öt százalékos bejutási küszöböt az európai parlamenti választáson – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az urnazárás, valamint a közvélemény-kutatások eredményeinek közzététele után.
2024. június 09., 22:452024. június 09., 22:45
2024. június 09., 23:482024. június 09., 23:48
A szövetség vezetője az újrázni készülő Vincze Loránt és Winkler Gyula EP-képviselőkkel, Csoma Botond parlamenti képviselővel, Vákár Istvánnal, a Kolozs Megyei Tanács alelnökével, Póka András Györggyel, Kalotaszentkirály polgármesterével és Balázs Attila ügyvezető elnökkel állt ki az újságírók elé az RMDSZ központi, kolozsvári székházában berendezett eredményvárón.
A politikus közölte, számításaik alapján az RMDSZ megszerezte a bejutási küszöb átlépéséhez szükséges 500 ezer szavazatot az európai parlamenti választáson. (Összehasonlításképp: a szövetség a 2019-es EP-megmérettetésen 476 777 szavazatot kapott, ami az érvényes voksok 5,26 százalékát jelentette).
Az ugyancsak vasárnap rendezett helyhatósági megmérettetésre kitérve Kelemen Hunor elmondta, a szövetség várhatóan meg tudja őrizni a négy évvel ezelőtti választáson megszerzett tisztségeket, mindenekelőtt a 200 polgármesteri mandátumot. Az RMDSZ elnöke külön kitért Marosvásárhely esetére, közölve: bízik benne, hogy Soós Zoltán polgármesternek sikerül elnyernie második mandátumát. Kelemen reményének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy az alakulat megőrzi négy megyei tanácselnöki tisztségét is – Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében. (Az RMDSZ a 2020-as helyhatósági választáson 4 tanácselnöki, 92 megyei tanácsosi, 2360 helyi tanácsosi, továbbá 199 polgármesteri mandátumot szerzett).
Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ elnöke szerint nagyon nehéz kampányon van túl az RMDSZ, megkockáztatta, hogy a legnehezebb korteshadjáraton fennállása óta. Megállapította, bebizonyosodtak a választásokat megelőző előrejelzések, miszerint magas lesz a részvétel a két megmérettetésen. „Köszönöm azoknak, akik megértették a választás tétjét, és akik szavazatukkal támogatták az RMDSZ jelöltjeit” – zárta szavait az RMDSZ elnöke.
Szerinte nehéz megválaszolni, mi eredményezte az erőteljes mozgósítást a romániai magyar választók körében is, de hozzá járulhatott ehhez adott településeken a magas önkormányzati tét, máshol ennek hiányában azt értették meg az emberek, hogy tétje van az európai törvényhozási megmérettetésnek. „Nem csak a Székelyföldön, hanem a Partiumban, Szilágyságban, Szatmárban is sok olyan önkormányzat volt, ahol nem volt kihívója a polgármesternek, és mégis 50 százalék fölötti részvétellel tudunk számolni, tehát nem az önkormányzat vitte ott a szavazókat, hanem az EP-választás, valamint ennek a politikai tétje” – emelte ki a szövetségi elnök.
Megkérdeztük azt is, miként vélekedik arról, hogy több megyében – például Marosban és Szatmárban – bizonyos román pártok és jelöltek azzal a jelszóval hívogatták urnák elé híveiket, hogy „ki kell penderíteni a magyarokat az intézményekből”. „A jelek szerint egyeseknek 34 év sem volt elegendő, hogy ne vegyék elő a magyarkártyát. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez ma már csak a román választók kis részét mozgósítja, amennyiben igazak az exit-poll adatok és az AUR szavazatarányát nézzük, amely globálisan nem olyan magas, mint amire korábban számítottak” – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ elnöke.
A politikus ugyanakkor szerencsétlen politikai kombinációnak nevezte, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – többek között Szatmár megyében – összefogott a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
Az exit-poll felmérés szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a szavazatok öt százalékát szerezte meg, és várhatóan bejut az Európai Parlamentbe. A megyei tanácsosjelölti listákra leadott szavazatoknál is öt százalékot ért el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!