Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint alakulata közel 500 ezer szavazatot szerezhetett az EP-választáson, ami elegendő lehet a küszöb átlépéséhez
Fotó: Rostás Szabolcs
Nagyon szép kerek számot jósolnak az exit-poll-felmérések az RMDSZ-nek, amely reményeink szerint meghaladja az öt százalékos bejutási küszöböt az európai parlamenti választáson – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az urnazárás, valamint a közvélemény-kutatások eredményeinek közzététele után.
2024. június 09., 22:452024. június 09., 22:45
2024. június 09., 23:482024. június 09., 23:48
A szövetség vezetője az újrázni készülő Vincze Loránt és Winkler Gyula EP-képviselőkkel, Csoma Botond parlamenti képviselővel, Vákár Istvánnal, a Kolozs Megyei Tanács alelnökével, Póka András Györggyel, Kalotaszentkirály polgármesterével és Balázs Attila ügyvezető elnökkel állt ki az újságírók elé az RMDSZ központi, kolozsvári székházában berendezett eredményvárón.
A politikus közölte, számításaik alapján az RMDSZ megszerezte a bejutási küszöb átlépéséhez szükséges 500 ezer szavazatot az európai parlamenti választáson. (Összehasonlításképp: a szövetség a 2019-es EP-megmérettetésen 476 777 szavazatot kapott, ami az érvényes voksok 5,26 százalékát jelentette).
Az ugyancsak vasárnap rendezett helyhatósági megmérettetésre kitérve Kelemen Hunor elmondta, a szövetség várhatóan meg tudja őrizni a négy évvel ezelőtti választáson megszerzett tisztségeket, mindenekelőtt a 200 polgármesteri mandátumot. Az RMDSZ elnöke külön kitért Marosvásárhely esetére, közölve: bízik benne, hogy Soós Zoltán polgármesternek sikerül elnyernie második mandátumát. Kelemen reményének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy az alakulat megőrzi négy megyei tanácselnöki tisztségét is – Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében. (Az RMDSZ a 2020-as helyhatósági választáson 4 tanácselnöki, 92 megyei tanácsosi, 2360 helyi tanácsosi, továbbá 199 polgármesteri mandátumot szerzett).
Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ elnöke szerint nagyon nehéz kampányon van túl az RMDSZ, megkockáztatta, hogy a legnehezebb korteshadjáraton fennállása óta. Megállapította, bebizonyosodtak a választásokat megelőző előrejelzések, miszerint magas lesz a részvétel a két megmérettetésen. „Köszönöm azoknak, akik megértették a választás tétjét, és akik szavazatukkal támogatták az RMDSZ jelöltjeit” – zárta szavait az RMDSZ elnöke.
Szerinte nehéz megválaszolni, mi eredményezte az erőteljes mozgósítást a romániai magyar választók körében is, de hozzá járulhatott ehhez adott településeken a magas önkormányzati tét, máshol ennek hiányában azt értették meg az emberek, hogy tétje van az európai törvényhozási megmérettetésnek. „Nem csak a Székelyföldön, hanem a Partiumban, Szilágyságban, Szatmárban is sok olyan önkormányzat volt, ahol nem volt kihívója a polgármesternek, és mégis 50 százalék fölötti részvétellel tudunk számolni, tehát nem az önkormányzat vitte ott a szavazókat, hanem az EP-választás, valamint ennek a politikai tétje” – emelte ki a szövetségi elnök.
Megkérdeztük azt is, miként vélekedik arról, hogy több megyében – például Marosban és Szatmárban – bizonyos román pártok és jelöltek azzal a jelszóval hívogatták urnák elé híveiket, hogy „ki kell penderíteni a magyarokat az intézményekből”. „A jelek szerint egyeseknek 34 év sem volt elegendő, hogy ne vegyék elő a magyarkártyát. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez ma már csak a román választók kis részét mozgósítja, amennyiben igazak az exit-poll adatok és az AUR szavazatarányát nézzük, amely globálisan nem olyan magas, mint amire korábban számítottak” – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ elnöke.
A politikus ugyanakkor szerencsétlen politikai kombinációnak nevezte, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – többek között Szatmár megyében – összefogott a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
Az exit-poll felmérés szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a szavazatok öt százalékát szerezte meg, és várhatóan bejut az Európai Parlamentbe. A megyei tanácsosjelölti listákra leadott szavazatoknál is öt százalékot ért el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!