2011. november 14., 06:592011. november 14., 06:59
A raktár az Országos Urántársaság tulajdonát képezi. A rendőrség, illetve a nukleáris tevékenységet felügyelő szakhatóság akkor kijelentette, az ércrudak urántartalma mindössze három százalék, a sugárzás pedig nem jelent veszélyt a környezetre. Az ércből ráadásul nem kis feladat az uránt kivonni, így az sem valószínű, hogy a tolvaj hadászati célokra használná fel az ellopott anyagot.
Az uránraktárt egyébként az urántársaság egy magáncéggel őriztette, ami Mihai Togor szerint túlságosan kockázatos. Az elnök ezért arra szólította fel az Országos Urántársaságot, hogy a jövőben az összes romániai uránbánya és -raktár őrzését a hadseregre bízzák. Togor az urántársaság vaskohsziklási vezetőjének leváltását is kéri, illetve arra szólította fel a Bihar Megyei Közegészségügyi Hatóságot, hogy közleményben tisztázza, menynyi a radioaktív sugárzás egészségügyi határértéke, és ahhoz képest mekkora veszélyt jelent az ellopott ércben található háromszázaléknyi tiszta urán.
Mihai Togor a Sebes-Körös nagyváradi partszakaszának kiépítéséről is kifejtette véleményét. Mint elmondta, a Körösök Vízügyi Igazgatósága (KVI) nem a CRSE által kibocsátott engedélynek megfelelően járt el. Elsősorban azt kifogásolja, hogy az informatikai központ és a Vitéz (Decebal) utcai híd között fákat vágtak ki, illetve betongerendákkal erősítették meg a partot. Togor most azt kéri az Országos Vízügyi Hatóságtól, vonja vissza a KVI ennek a partszakasznak a kezelésére szóló engedélyét, és kötelezze az igazgatóságot, hogy állítsa vissza a partot eredeti állapotába.
Amennyiben ez nem történik meg, a CRSE közigazgatási bíróság elé viszi az ügyet. Mihai Togor szerint ugyanis a 2010-ben kiadott engedély alapján azon a szakaszon idén már nem is kellett volna dolgozni, a fakivágásokat pedig helyszíni vizsgálatnak kellett volna megelőznie. Az elnök kétségbe vonja a part megerősítésének fontosságát is, hiszen, mint mondja, Nagyvárad fölött hat gát is van a Körösön, így árvízveszélyről nem beszélhetünk a város területén.
Togor ugyanakkor nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy a folyópart többi szakaszának rendezésekor miért nem lépett közbe. Mint ismeretes, a Sebes-Körös nagyváradi szakaszának partjain a helyi önkormányzat és a Körösök Vízügyi Igazgatósága közösen alakított ki a vízhez közeli sétányokat. Jelenleg már csak a környezetvédők által kifogásolt szakasz hiányzik ahhoz, hogy az újonnan felépült, Őssi és Rogériusz negyedeket összekötő hídtól a városházáig a folyóparton sétálva vagy biciklivel lehessen eljutni.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?