Vetési Imola kifejtette, bár a román diákszervezetekkel nem vették fel a kapcsolatot, őket is szívesen látják akcióikon, s egyes iskolákban csatlakoztak is az akcióhoz. A Krónika kérdésére, hogy mit szándékoznak tenni akkor, ha sem a japánsztrájk, sem a felvonulás nem hozza meg a várt eredményt, Borzási Sarolta, a Makosz oktatási alelnöke elmondta: „Bízunk abban, hogy működik annyira a társadalom, hogy figyelembe vegye a diákok véleményét.”

Vetési Imola szerint a megmozdulást figyelemfelkeltő akciónak szánják, és kérik a minisztériumot, módosítsa rendeletét, mivel az negatívan befolyásolja az oktatási folyamatot. Ugyanakkor arra is fel szeretnék hívni a figyelmet, hogy miközben a szaktárca decentralizációról beszél, sem a diákszervezetekkel, sem a tanfelügyelőségekkel nem egyeztetett a módosításról. „Ha el akarjuk mondani a véleményünket, utcára kell vonulnunk. Nincs olyan fórum, ahol ezt megtehetnénk” – kifogásolta az ifjúsági szervezet elnöke.

Rövidebb órákat kérnek

A középiskolások szerint az óraszámok csökkentése ugyan elengedhetetlen a diákok túlterheltségének megszüntetéséhez, viszont mit sem ér, ha a tananyag és a követelmények ugyanazok maradnak. Emellett azt is kifogásolják, hogy a szaktárca éppen a testnevelés, osztályfőnöki és idegennyelv-órák számát csökkentené, holott állításuk szerint ezek a legfontosabbak a diákok egészsége és a közösségépítés szempontjából, az idegen nyelv tanulása pedig elengedhetetlen az Európai Unióban. „Naponta 10-12 órát ülünk a tankönyv, számítógép előtt, most még az amúgy is elégtelen számú testnevelésórákat is ki akarják venni” – érvelt Borzási Sarolta, a Makosz oktatási alelnöke.

Vetési Imola szerint a Makosz a túlterheltség, az óraszám csökkentése mellett foglal állást, de ezt az órák időtartamának csökkentésével kellene elérni. „40-45 perces órák kellenének, Magyarországon és Németországban ez a modell működik” – javasolta a Makosz-elnök.
A Makosz vezetői az RMDSZ oktatási szakbizottságának tagjaival, többek között Pető Csilla Bihar megyei RMDSZ-es képviselővel tárgyaltak az akcióról, aki úgy vélte, az órák időtartamának csökkentése járható út, hiszen így tanárokat sem kell elbocsátani, válaszolták a Krónika kérdésére.

Mint mondták, a többi illetékes érdekvédelmi szervezettel folyamatban van az egyeztetés, és tanáraik is egyetértenek az akcióval. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) tegnap közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe, melyben leszögezi: támogatják a Makosz figyelemfelkeltő kampányát a középiskolás tanórák csökkentésének ügyében.

„A tanügyminisztérium ismét tanúbizonyságát adja a szakmai inkompetenciának. Az át nem gondolt, koncepció nélküli intézkedések súlyos következményekkel járnak” – olvasható a dokumentumban, amelynek szerzői felhívják Ecaterina Andronescu tanügyminiszter figyelmét, hogy „amit cselekszik az nem reform, hanem káoszteremtés”. A Makosz korábban már szervezett egy sikeres tiltakozó akciót: akkor sikerült elérniük, hogy a kormány továbbra is folyósítsa a gyermekpótlékot a 18. életévüket betöltött diákok számára.

Nem győzik

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tegnap jó hangulatban zajlott a japánsztrájk, a gyerekek többségi viselte a fehér karszalagot. A kisiskolások nevetve rohangásznak, őket nem érdekli a kerettanterv, a nagyok viszont jól értesültek, markáns véleményük van a témáról, amit szabatosan el is mondanak. Rangyák Zsuzsa-Kincsem, az iskola diáktanácsának elnöke szerint kedden kihirdették az osztályokban, hogy kétnapos japánsztrájkot szerveznek, a készülő kerettanterv ellen tiltakozva.

Meglepően sokan csatlakoztak, szinte valamennyi   középiskolás felkötötte a fehér szalagot. „Az oszióra fontos a közösségnevelés szempontjából, a tornaórát a fizikumunk, az egészségünk érdekében nem kellene csökkenteni” – magyarázta a tizenegyedikes diáklány. Hozzátette, a második idegennyelv-órák csökkentése őket nem érinti, hiszen a gimnáziumokban nem változik az óraszám.

Zsuzsa szerint olyan tantárgyak is vannak, amelyek esetében akkora a tananyag, hogy a tanárok sem győzik leadni, és ők sem győzik megtanulni. A tananyagot és az órák hosszát kellene csökkenteni, így lehet eredményesen tehermentesíteni a diákokat, hiszen ha elvesznek néhány órát, tanári állások szűnhetnek meg, vélte a diáktanács vezetője. 

Igazgatói támogatás és elmaradt sztrájk

Biró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta: engedélyezte a diákok megmozdulását, mivel ő sem tartja jónak a tanügyi reformnak nevezett alkalomszerű módosításokat. Az igazgató szerint is a tananyagot kellene csökkenteni, esetleg a tantárgyak, a tanórák száma is módosulhat, de mindenképpen nagyobb odafigyeléssel. A tanügyi rendszer egészére kell rálátni, nem úgy, hogy egyik nap valakinek eszébe jut, hogy kivegye a tornaórákat, majd másnap csökkenti a nyelvórák, majd harmadnap esetleg a kémiaórák számát.

A gazdasági kényszer szülte, tűzoltásszerű, át nem gondolt megoldások nem vezetnek sehova, vélte Biró Béla. Az igazgató azzal sem ért egyet, hogy a diák elsősorban szórakozzon az iskolában. Szerinte az iskola munkaterep, és a tanügyi rendszernek nem abban kell segítenie, hogy a diák végiglazulja az iskolaéveket, mert később rádöbbenhet, hogy nincs elég ismeretanyaga, és pótolnia kell.

Marosvásárhely két magyar gimnáziumában, a Bolyai Farkas Gimnáziumban és a Református Kollégiumban tegnap nem léptek japánsztrájkba a diákok. „Nem tudok a sztrájkról, nekem sem a tanulók nem szóltak, sem a tanárok nem jelezték” – pontosított a Krónika kérdésére Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója. Hozzátette: amennyiben a diákság követelései a tananyag fellazításáról szólnak, ő maga is egyetért ezzel.

Az Unirea Főgimnázium egyik végzős tanulója neve elhallgatása mellett lapunknak elárulta, hogy sem ő, sem osztálytársai nem hallottak a japánsztrájk lehetőségéről. „Ha a testnevelési órákért kell tiltakozni, akkor bármire kapható vagyok, a többi nem érdekel, az sem bántana, ha holnaptól kiiktatnák a mateket vagy a fizikát” – mondta a diák.

Kifogásolt rendelet

Mint arról beszámoltunk, a március 16-án elfogadott, a középiskolai oktatásra vonatkozó 3410-es minisztériumi rendelet értelmében a jelenlegi heti 34-33-ról 30-ra csökkentenék a tanórák számát azáltal, hogy redukálnák a testnevelés-, az idegennyelv-, a történelem, és az osztályfőnöki órákat. Ecaterina Andronescu miniszter hangsúlyozta, a rendelet előnye, hogy nem vonatkozik a szakosodás szempontjából fontos tantárgyakra.

Az intézkedés nem talált kedvező fogadtatásra a pedagógusok körében, de a civil szervezetek és a politikum is kifogásolta. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentbe, amelyet hétfőn este kezdett el tárgyalni a képviselőház. Ebben kérik a torna-, idegennyelv és történelemórák számának visszaállítását. Kifejtik: a rendelet „a közoktatásra vonatkozó egységes stratégia hiányát bizonyítja”, azt, hogy a Boc-kormány nem képes véghezvinni a tanügyi reformot. A PNL-s honatyák közmeghallgatás szervezését javasolják, ahol a szakemberek és az érintettek is kifejthetik a véleményüket a minisztériumi rendelettel kapcsolatban.

A logika- és a tornaórát hiányolják

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Filozófia Tanszékének oktatói kedden beadványnyal fordultak az elnöki hivatalhoz, a parlament két házához, a kormányhoz és a tanügyminisztériumhoz az ellen tiltakozva, hogy a szaktárca „el akarja nyomni” a logikaórákat a középiskolákban. Kifejtik, a terület szakértőiként úgy vélik, hogy a logikaórák kiiktatásával sérül a racionális és kritikus gondolkodás kialakulásának folyamata, és a diákok érvelési képessége.

„Egy ilyen intézkedés a modern oktatás stratégiája ellen irányul, ugyanakkor ártalmas a szabad gondolkodás kialakulásához vezető kognítiv képességek kifejlődésére, és a személyes vélemény kialakítására” – vélik az egyetemi oktatók.

A tornaórák számának csökkentése szintén civil ellenállásba ütközött, a Sportoldal hírportál internetes aláírásgyűjtést kezdeményezett az ügyben, és a napokban számos rendezvénnyel szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét a mozgás fontosságára. A Boc-kormány intézkedésének abszurditását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy miközben az oktatási minisztérium csökkenti a testnevelésórák számát, az ifjúsági és sportminisztérium kampányt indít a testmozgás népszerűsítése céljából. A Románia mozgásban nevet viselő programot – amelynek során a tömegsportokat népszerűsítenék a gyerekek körében – ma mutatják be Bukarestben.