Mikor tér vissza Erdélybe Károly király? Gróf Kálnoky Tibor a brit uralkodó terveiről, zalánpataki napjairól, az évek óta tartó kötődésről

„Hagyománya van annak, hogy évente ellátogat hozzánk, általában május végén vagy június elején. Ez a látogatás rendszerint biztos pont a programjában” – fogalmazott. Mint felidézte, 2023. május 6-ai megkoronázása után nem sokkal, június elején III. Károly még ellátogatott Erdélybe, sőt ez volt az első teendőinek egyike uralkodóként. A következő években azonban előbb betegsége, majd a nemzetközi helyzet és az uralkodói feladatok akadályozták meg abban, hogy ismét időt szakítson az útra.

„Nem tud rendelkezni már annyira szabadon az idejével, mint ahogy eddig lehetséges volt” – jegyezte meg az ősei földjére, a háromszéki Miklósvárra a kilencvenes évek elején a nyugat-európai arisztokrata köröket hátrahagyva hazatelepedett arisztokrata.

Éppen ellenkezőleg: III. Károly továbbra is figyelemmel követi az itt zajló eseményeket, érdeklődik az általa támogatott kezdeményezések sorsa felől, és kapcsolatban maradt azokkal az emberekkel is, akiket az évek során ismert meg, illetve akikkel együtt dolgozott.

„Körülbelül negyedévente vagy találkozunk, személyesen beszélünk, vagy hívjuk egymást” – tudtuk meg az uralkodó székelyföldi barátjától.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a kötődés túlmutat az itt található ingatlanokon vagy a rendszeres látogatásokon. Kálnoky gróf szerint III. Károly folyamatosan érdeklődik az erdélyi projektek, kezdeményezések és fejlesztések iránt, figyelemmel követi azok alakulását, és továbbra is fontosnak tartja azokat az ügyeket, amelyek miatt annak idején kapcsolatba került a térséggel.

Zalánpatak, Károly király „kis fészke”

A brit uralkodó erdélyi jelenlétének legismertebb szimbóluma kétségkívül Zalánpatak. A háromszéki település neve ma már szinte automatikusan összekapcsolódik III. Károllyal, Kálnoky szerint azonban sokan félreértik a hely szerepét.

– fogalmazott a gróf, leszögezve, hogy a zalánpataki ház nem valamiféle látogatóközpont vagy turistalátványosság. Amikor a király nincs jelen,

• a vendégház látogatókat fogad,
• a szobák foglalhatók – őfelsége szobája is –,
• de a hely lényege továbbra is a nyugalom és a visszavonultság.
  
  „Ez nem egy turistaattrakció” – hangsúlyozta az erdélyi nemes, rámutatva, hogy miközben Szászfehéregyháza az évek során egyre inkább bekerült a turisztikai köztudatba, Zalánpatak megőrizte azt a visszafogott hangulatot, amely III. Károly királyt évekkel ezelőtt megragadta.

A király jelenléte ugyanakkor kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy a térség nagyobb figyelmet kapjon. Az örökségvédelmi kezdeményezések, a hagyományos falukép megőrzése, valamint az infrastruktúra fokozatos fejlődése egyaránt szerepet játszott abban, hogy Erdővidék ma jóval ismertebb legyen, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

A jobb megközelíthetőség és a hagyományos településkép védelme itt nem egymást kizáró célként, hanem egymást kiegészítő szempontként jelenik meg.

Négy nap távol a nyilvánosságtól

Bár a közvélemény elsősorban a nyilvános programokat látja, a király erdélyi látogatásainak jelentős része mindig is a nyugalomról szólt. „Amikor idelátogat, akkor magunkban vagyunk három-négy napig” – mesélte Kálnoky, hozzátéve, hogy Sepsikőröspatakon és Miklósváron telik az együtt töltött idő jelentős része.

Ilyenkor rendszerint Erdővidék településeit járják be, helyi emberekkel találkoznak, műhelyeket, gazdaságokat, kulturális vagy örökségvédelmi kezdeményezéseket keresnek fel.

korábban írtuk

A gyapjúfeldolgozó műhely, ahol Károly király is megfordult: a baróti Józsa testvérpárnál jártunk

A baróti Józsa testvérpár lassan egy évszázados családi hagyomány tovább örökítőjeként működteti Erdővidék, sőt talán egész Székelyföld egyetlen gyapjúfeldolgozó műhelyét.

Őfelsége erdélyi útjainak záróállomása rendszerint Szászfehéregyháza, ahol a korábbi napok visszafogottabb programjai után már nagyobb szerepet kapnak a nyilvános találkozások. „Szászfehéregyházára általában meghív néhány olyan közéleti vagy szakmai szereplőt is, akikkel személyesen szeretne találkozni”– mondta a gróf.

Kálnoky Tibor külön kiemelte ezek közül a Műemlékek Mentőszolgálata (Ambulanța pentru Monumente) elnevezésű szervezetet, amely olyan történelmi épületek megmentésén dolgozik, amelyek közvetlenül az összeomlás veszélyével néznek szembe.

A koronázás után is megmaradt a közvetlenség

Sokan arra számítottak, hogy a trónra lépés után III. Károly erdélyi látogatásai gyökeresen megváltoznak. Kálnoky Tibor szerint azonban a lényeg ugyanaz maradt: a király továbbra is azért érkezik Erdélybe, amiért korábban is: hogy néhány napot viszonylagos nyugalomban tölthessen el a számára kedves helyeken.

korábban írtuk

Minőségi zene és gyertyafény – a miklósvári Kálnoky-kastély izgalmas módon nyit a nagyközönség felé

Gyertyafény, zene és egy ódon kastély – vidéki nyugalommal meg egy pohár itallal megfűszerezve. Nem egy Loire-menti nemesi rezidencia hívogató üzenete ez, hanem a miklósvári Kálnoky-kastély Candlelight Castle elnevezésű rendezvénysorozatának bemutatása.

„Ez nagyon fontos szempont, hogy ezt meg tudjuk tartani” – fogalmazott a gróf.

„Ez nagyon szigorú, és nagyon be is tartják, ugyanakkor teljesen profi módon csinálják” – mondta Kálnoky.

– jegyezte meg nevetve.

Kálnoky gróf szerint a fokozott biztonsági intézkedések ellenére sikerült megőrizni azt a közvetlenséget, amely hosszú évek óta jellemzi a király erdélyi látogatásait.

A gróf szerint ebben a sajtónak is fontos szerepe van. Úgy látja, hogy az uralkodó romániai látogatásait mindig nagy érdeklődés övezi, az újságírók ugyanakkor többnyire tiszteletben tartják azt a visszafogott légkört, amelyet az uralkodó erdélyi útjai során keres.

„A sajtó is nagyon jóindulatú és kedves. Nem az a cél, hogy mindenáron képet vagy interjút szerezzenek” – fogalmazott. Kálnoky szerint éppen ez az egyik oka annak, hogy III. Károly király mindig szívesen tért vissza Erdélybe.

Arra a kérdésre pedig, hogy van-e esély egy újabb látogatásra a következő évben, Kálnoky bizakodó választ adott.

– árulta el a Krónikának a székelyföldi arisztokrata.

korábban írtuk

Látogatóban Nagy György olaszteleki kovácsmesternél, akit Károly király is számontart

Nagy György Háromszék, illetve Erdély legismertebb kovácsmestere, sőt egész Romániáé, hisz, amikor gróf Kálnoky Tibor egy eseményen be akart őt mutatni Nagy-Britannia uralkodójának, Károly király nemes egyszerűséggel közbeszólt: „De hát ismerem!"