Fotó: Biró István
2008. december 18., 09:322008. december 18., 09:32
A háromszékieknek is megéri portékájukat például a fővárosba vinni, onnan ugyanis az otthoninál jóval nagyobb nyereséggel térhetnek haza. Külföldről behozni sokkal gazdaságosabb, mint az itthoniakat értékesíteni – fejtette ki a Hargita megyei homoródi erdészet vezetője.
Marosvásárhelyen a bevásárlóközpontokban a normandiai fenyők bizonyultak a legkelendőbbnek, ezek ára 50 és 250 lej között váltakozik. A városban egyébként legelőször a központi zöldségpiacon jelentek meg a fenyők, de most már minden piacon jelen vannak az árusok. A piacot főként a Moldvából érkező kereskedők lepték el, akik az aránylag szépnek mondható kétméteres ezüstfenyőért szemrebbenés nélkül elkérik a száz lejt. Alkudozni lehet, de legfeljebb öt-tíz lejt sikerül lefaragni az árból. Akadnak azonban olyanok is, akik Hargita és Beszterce megyéből származó árut kínálnak, elvétve a Németországból, Dániából, Finnországból származó fenyők is feltünedeznek. Az árak csökkenésére számítva, a vásárhelyiek nagy többsége a hétvégére hagyta a fenyővásárlást. Az eladók viszont a vásárlói dömpingre alapozva, akár még többet is kérhetnek portékáikért – vélik a piaci igazgatóság felügyelői.
A marosvásárhelyi nagyáruházak, kertészetek természetesen kiültethető, úgynevezett földlabdás fenyőket, illetve műanyag árut is kínálnak. A Maros megyei csendőrség a megyehatárokon szinte állandó szolgálatot teljesít annak érdekében, hogy elfogják az illegális forgalmazókat.
Kovászna megyében idén 8000 karácsonyfának való fenyő kivágására kértek engedélyt. A fenyőket a méretüktől függően 30 és 50 lej közötti áron lehet megvásárolni. A becslések szerint a háromszéki igényeket hatezer karácsonyfa is kielégítené. Több százat azonban bevisznek a fővárosba, mert Bukarestben sokkal drágábban lehet eladni a fenyőt.
Évről évre kevesebb karácsonyfa kivágását hagyják jóvá. Két évvel ezelőtt az állami erdőkből kétezer, a magánerdőkből tízezer kisfenyő került a piacokra. Tavaly már csak összesen tízezer csemetét vágtak ki. Így is minden évben szenteste után több száz fenyő marad az árusok nyakán, és ez általában a szemétre kerül. Háromszéken is egyre elterjedtebb a műfenyő, amit a méret függvényében 30 és 500 lej közötti áron lehet beszerezni, több színben és minőségben kapható. A cégek általában műfenyőt díszítenek, de egyre több család dönt a műfa mellett, környezetvédelmi meggondolásból. A háromszéki rendőrök és erdészek több ellenőrző csoportja razziázik, hogy tetten érjék a fenyőfatolvajokat. Buzsi Andrea rendőrségi szóvivő közölte, Gelencén, Zabolán és Zágonban ellenőriztek. Eddig összesen 140 törvénytelenül kivágott fát koboztak el. A karácsonyfalopás bűncselekmény, hat hónaptól négy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, de a tolvajokra a fenyőfa elkobzása mellett még 1000–3000 lej közötti pénzbírságot is szabhatnak.
Sem a székelyudvarhelyi, sem a homoródi erdészet nem árusít karácsonyi fenyőt az idén. János Levente, az udvarhelyi erdészet vezetője szerint azoknak a beerdősült kaszálótulajdonosoknak lenne joga fenyőt igényelni, akiknek birtokán van ilyen minőségű fa, ám a gondozásukban lévő területeken jobbára lombhullató erdők vannak, kevés a fenyő, ezért nem is volt ilyen igénylésük. „Csak a rendőrség által elkobzott fenyőfákat értékesítjük” – mondta Ioan Bănucu, a homoródi erdészet vezetője. „A magánerdőtulajdonosoknak, ha igénylik, mi állítjuk ki a kitermeléshez és a szállításhoz szükséges engedélyeket hat lejért, de karácsonyfának kitermelt fenyőre egyetlen igénylésünk volt az idén Libánból. Külföldről, Németországból hoznak be karácsonyfának nevelt fenyőt, ez gazdaságosabb, mint az esetleges vágásokból származók nálunk” – mondta Bănucu. Székelyudvarhelyen német és holland importból származó másfél-két méter magas karácsonyi fenyőt hatvan és hetvenöt lej közötti áron lehet vásárolni, gyengébb minőségű, hazai termésből származót már harminc lejért is lehet kapni, de az extra minőségű, három méter magas fenyők is itthoniak, ezekért már százötven lejt kérnek a piacon.
Nagyváradon a nagy bevásárlóközpontok parkolóiban a magyarországi fenyők közül lehet válogatni. Az árak a fa méretétől függően változnak, egy 1–1,5 méter magasságú fa 60 lejbe kerül, 1,5–2 méter között 80 lejt kérnek értük. A 2–2,5 m magasságú fák átlagban 120 lejbe, a 2,5–3 méteresek pedig 150 lejbe kerülnek. A 3 méternél magasabb fenyőfák ára 180 lejtől kezdődik.
A piacokon is feltűntek a karácsonyfák, az árak itt is a fa méretétől függenek. Átlagban 10 és 100 lej között változnak az árak, ennek ellenére a legtöbben nézelődnek, egyelőre kevés a vásárló. Legtöbben csak tájékozódnak, keresik az előnyösebb árú fenyőfákat és tűlevelűeket. A nyugdíjasok legtöbbje nem fát, csak fenyőágat vásárol, ezt már 1,5 lejért is megkaphatják, egy dúsabb ágért pedig 5 lejt kérnek. Az egyik hölgy azonban „az illata miatt” vásárolt néhány ágat, mint mondta, ők évek óta műfenyőt díszítenek.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.