Kapu Tibor köszönti a kolozsvári közönséget
Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok
Keresni kell azt, ami felébreszti bennünk a belső erőt, motivációt, és akkor elérkezünk oda, hogy a munka hobbivá válik, és onnantól fogva tudunk nagyokat alkotni – tanácsolta több száz fős kincses városi közönségének Kapu Tibor, aki vasárnap a Kolozsvári Magyar Napokon rendezett pódiumbeszélgetésen számolt be húsznapos űrutazása tapasztalatairól, életéről. A magyar űrhajós a Krónika kérdésére elárulta, mit gondol, valamint lát másként a küldetését követően, illetve szerinte a mostani expedíció milyen szempontból jelent előrelépést az emberiségnek.
2025. augusztus 24., 21:092025. augusztus 24., 21:09
2025. augusztus 25., 13:432025. augusztus 25., 13:43
Óriási érdeklődés övezte Kolozsváron Kapu Tibor látogatását, rengetegen voltak kíváncsiak a második magyar hivatásos űrhajósra a kincses városban. Kapu Tibor vasárnap délután közönségtalálkozóval egybekötött pódiumbeszélgetésen vett részt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal közösen Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának udvarán, amely zsúfolásig megtelt az esemény idejére. A könnyed, remek hangulatú, humorral fűszerezett beszélgetés – amelynek felvétele visszanézhető a Kolozsvári Magyar Napok Facebook-oldalán – során a közönség nagyon sok információval gazdagodott az űrutazásról, az arra való felkészülésről, a világűrről, ugyanakkor az űrhajós emberi oldaláról, érzelmeiről is.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Kapu Tibor válaszolt a moderátor és újságírók kérdésére
Fotó: Rostás Szabolcs
Birtalan Albert kolozsvári televíziós újságíró kérdéseire válaszolva Kapu Tibor bevallotta, lenyűgözőnek tartja, hogy mennyire képes alkalmazkodni az emberi test a világűrbe való utazás, az ott tartózkodás, valamint a Földre térés során egyaránt. „Húsz nap űrben tartózkodás után még egy mobiltelefont is trükkösebb tartani, mint ahogy azt gondoltam, leesnek a végtagjaim, ha fel kell emelni valamit. Az izmoknak ismét meg kell szokniuk a gravitációs környezetet, de már attól sokkal jobban lesz az ember, ha pár órát fekszik. A több hetes rehabilitációs időszak után már egészen jól vagyok” – válaszolta a hogylétét firtató kérdésre a Kolozsvári Magyar Napok sztárvendége.
A közönség megtudhatta, hogy Kapu Tibor egyetemi tanulmányait követően lett „rakéta rajongó”, már akkor ellátogatott egy rakétafelbocsátásra (amiből a sűrű köd miatt semmit sem látott), amikor egy autóipari vállalat alkalmazottjaként kiküldetésben járt az Egyesült Államokban. Egyrészt a roppant izgalmas munka vonzotta, mindig nyitott szemmel tekintett a lehetőségekre, ugyanakkor mivel sok olyan ember van az életében, akiről példát vett – köztük az édesapjáról –, számára az is motivációt jelent, hogy másokat inspiráljon. Egyébként a magyar kormány éppen azzal a céllal szervez nyilvános fellépéseket a magyar űrhajós számára, hogy elsősorban a fiatalok érdeklődését felkeltse a tudomány iránt.
Kapu Tibor több száz autogramot osztott ki Kolozsváron
Fotó: HUNOR - Magyar Űrhajós Program
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos az egyik legfontosabb célnak azt nevezte, hogy a fiatalokhoz eljusson, milyen érdekes és hatalmas a világ, a természettudományok mennyire csodálatosak. „És hogy megértsék, ennek az évszázadnak az egyik legfontosabb tudományterülete a technológiai kihívásai miatt a világűr, hiszen mindannyian használjuk a különböző navigációs, kommunikációs szolgáltatások révén. Már az elején látszott, hogy a gyerekek körében komoly hatása lesz az űrkutatási programnak, de amióta Tibor fent járt a világűrben, 15 millió űrkutató nemzete lettünk” – fogalmazott a miniszteri biztos.
A végül kiválasztott űrhajós elmondta, emberi, baráti a kapcsolata a tartalékosnak jelölt Cserényi Gyulával, fel sem merült, hogy keresztbe tegyenek egymásnak, sőt társa végig támogatta őt az Egyesült Államokban tartózkodásuk során is. Az élet írta legjobb forgatókönyvnek nevezte, hogy éppen május 26-án 20 órakor közölték velük a végső döntést a magyar űrhajós kiválasztásáról, hiszen 1980-ban ugyanekkor bocsátották fel a világűrbe az első magyar űrhajóst, Farkas Bertalant.
Fotó: Rostás Szabolcs
Kapu Tibor elárulta, nagy izgalom és izgatottság volt benne a felbocsátáskor (ezen a ponton Ferencz Orsolya pontosított: nem kilövésnek nevezzük, mert kilőni a vadat szokás), bizonyítási vággyal, vizsgadrukk várta a többször is elhalasztott pillanatot. Elmesélte, odafent, a súlytalanság állapotában az űrhajós kevésbé éhes, hiszen még a gyomortartalom is lebeg, változik az ízérzékelés, a folyadékeltolódás során fölfelé tör a vér és víz a testben, ezért jelentkezik a szédülés, fejfájás. Mégis sikerült adaptálódni, és magyar egyetemek, kutatóintézetek, cégek kísérletein, 25 magyar fejlesztésű projekten dolgozott tíz tudományágban a Nemzetközi Űrállomáson, gyakorlatilag éjjel-nappal, pedig ott 90 percenként felkel a nap. Gyakorlati kihívást jelentett többek között az elsősorban gyermekek számára tartott fizikai bemutatók során a súlytalanság miatt ide-oda lebegő vízcseppek „összeterelése”, ugyanakkor lehetetlen küldetésnek bizonyult számára a ruhahajtogatás.
„Nem feltétlenül az, amin a legtöbbet kell dolgozni. Amikor forgatott, gömb formát felvett vízbe fehér nyomkövető részecskéket helyeztünk, azt vizsgálva, miként mozognak, ezáltal algoritmusok segítségével magyar kutatók meg tudják állapítani, hogy bizonyos forgási sebességek miként befolyásolják a bolygók globális időjárását. Ugyanakkor gépészmérnökként hatalmas élmény volt rádöbbenni, hogy talán egy következő életemben vagy B-tervként kertész leszek, hiszen az űrállomás fedélzetén retket, répát, búzát nevelgettem” – számolt be Kapu Tibor. Leírása szerint a 360 fokos kupolából leírhatatlanul gyönyörű látványt nyújt a Föld, nagyon fényes, szép színei vannak, a légkör első pillantásra hártyavékonynak tűnik, de amikor eltekintett mellette, bátorságot, erőt érzett. „Szoktuk is mondani, hogy a Föld a mi űrhajónk, ami megküzd minden külső és belső bajjal. Azt éreztem, hogy a Föld a mindenség a semmi közepén” – fogalmazott a 33 éves űrhajós.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ferencz Orsolya és Kapu Tibor a pódiumbeszélgetésen egyetértett abban: a technológia még messze áll attól, hogy az ember eljusson a Marsra. Ennek ellenére Kapu Tibor azt a missziót is vállalná, noha miközben a nemzetközi űrállomásról baj esetén 24 óra alatt földi kórházba szállítható az űrhajós, a Marsra utazás esetén minden problémát maguknak kellene megoldaniuk, ráadásul legkevesebb két éves küldetésről lenne szó, miközben a leghosszabb űrutazás eddig egy éves volt. A magyar űrhajós végezetül arról is beszélt, űrutazása után a legfontosabb üzenete – elsősorban a fiatalok számára – az: keresse mindenki azt, amit a legjobban szeret, ami a leginkább érdekli.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Ha az ember űrhajós szeretne lenni, nem kifejezetten az szükséges, hogy bizonyos tudományterületeken legyen jó, vagy adott munkahelye legyen korábban. A lényeg, bármit is elért korábban, azt a legnagyobb elszántsággal és kitartással tudta megtenni, és azon a területen kiemelkedő volt. Maga a terület szinte teljesen mindegy, az a fontos, hogy mit ért el az ember, számomra például ilyen volt a kosárlabda és az ejtőernyőzés. Keresni kell azt, ami a belső erőt, motivációt felébreszti bennünk, és akkor elérkezünk oda, hogy a munka hobbivá válik, és onnantól fogva tudunk nagyokat alkotni” – tanácsolta kincses városi közönségének Kapu Tibor.
Lapunk felidézte Neil Armstrong amerikai űrhajósnak a Holdra szálláskor, 1969-ben elhangzott legendás mondatát: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”. Ennek kapcsán azt kérdeztük Kapu Tibortól, mit gondol, valamint lát másként az űrutazását követően, mint azelőtt, illetve szerinte a mostani expedíció milyen szempontból jelent előrelépést az emberiségnek.
Fotó: HUNOR - Magyar Űrhajós Program
Kapu Tibor először is egy Széchenyi Istvántól származó idézettel válaszolt: „egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen”. Bevallotta: a magyar kísérletek végrehajtása közben a büszkeség volt a fő érzés, ami áthatotta, aminek az volt az oka, hogy nem csak űrhajóst kiválasztani, felkészíteni és a világűrbe felküldeni nehéz, hanem ott kísérleteket is elvégezni.
„Olyan csapatmunka áll egy ilyen program mögött az űripar és -kutatás területén tapasztalt szakemberek által, ami számomra szinte pótolhatatlan és megismételhetetlen. Az ő vállán állunk, amikor fölkerülünk a világűrbe. Amikor a kísérleteket végeztem, láttam, hogy minden a legapróbb részletekig ki van dolgozva, minden szinte tökéletesen működik, ráadásul ezek a kísérletek hatalmas tudományos nóvummal rendelkeznek, hiszen olyanokat választottunk ki, amelyeknek valóban rengeteg értelme van, főleg a hosszú távú űrutazás kapcsán. Akkor azt éreztem, hogy ezeket mi, a magyarok csináltuk. És megmondom őszintén, az a legnagyobb büszkeségem, amikor a tapasztaltabb űrhajós társaim ott álltak mellettem, és árgus szemekkel követték, mi, magyarok miket hoztunk oda az űrállomás fedélzetére” – válaszolta a Krónika kérdésére Kapu Tibor.
A pódiumbeszélgetést követően a magyar űrhajóst még nehezebb kihívás fogadta: nekiállt autogramokat osztogatni a több száz fős közönségnek, a #FŐTÉR23 elnevezésű magyarnapos programhelyszínen apró gyerekektől a nagyszülőkig tömött sorokban várta mindenki, hogy aláírást kapjon Kapu Tibortól, és kezet foghasson vele. Az asztronauta ugyanakkor este felszólalt a Kolozsvári Magyar Napok zárógáláján is.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!