Kampányrégiók?

Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjének nyilatkozata afféle vezérgondolata volt a szövetség és az Európai Néppárt által rendezett kétnapos tanácskozásnak. Az előadók és felszólalók sorra emelték ki a jelenlegi fejlesztési régiók működésképtelenségét, illetve szorgalmazták azok átrajzolását és közigazgatási hatalommal való felruházását.

A leginkább Markó Béla bírálta az ország jelenlegi regionális felosztását, mondván, hogy az a ’89 előtti rendszer politikai elképzeléseit folytatja, csak más eszközökkel. A szövetségi elnök szerint a tíz évvel ezelőtti regionális felosztásnak is ugyanaz volt a célja, akár a négy évtizeddel ezelőtti megyésítésnek: a homogenizálás. „A fejlesztési régiók is ugyanolyan mesterséges, központosító és homogenizáló szempont szerint jöttek létre, akárcsak 1968-ban a megyék. Azt állítani, hogy a központosítás lebontását azonosképpen kell megoldani Csíkszeredában és Călăraşon, csak részben helyes. Egy darabig valóban el lehet jutni a decentralizáció útján, de távlatokban gondolkodva ez nem helyes szemlélet. El kell ismerni a régiók és a hagyományok különbségét” – hangoztatta Markó, aki szerint ettől még egységes marad az ország. Az elnök továbbá leszögezte: az RMDSZ soha nem fog egyetérteni azzal, hogy a fejlesztési régiók a jelenlegi felosztásban maradjanak.

Markó ugyanakkor belátta, hogy a szövetségnek nem lesz könnyű feladata közvitát kezdeményezni e téma kapcsán – sem a politikai partnerekkel, és még kevésbé az ellenfelekkel. Csutak István, az RMDSZ regionális politikájának szakértője még szkeptikusabban vélekedett, amikor egy sejtésének adott hangot, miszerint Románia új régiós behatárolásának majdani vitáiban nem a szakmai érvek fognak dönteni.

Csutak István eredeti előadásmóddal próbálta érzékeltetni, mennyire esetlegesen működnek a jelenlegi gazdasági régiók. A politikus nem véletlenül választotta a tíz évvel ezelőtti felosztás „szakszerűségének” hangsúlyozására a Tévémacinak szóló Esti mese zenéjét. A következő képsorból és hangeffektusból már is kitűnt, hogy a 90-es évek vége felé miért volt oly sürgős az ország régiókra való felosztása, hogy már idő sem jutott a téma megvitatására. Figyelem, az ajtók záródnak! – hallhattuk a budapesti metróból ismerős szöveget.

Csutak István számadatokkal is szolgált, melyekből a teljes logikátlanságra derül fény. Például nem tudni, hogy a különböző fejlesztési régiókhoz benyújtott pályázatokat miért nem azonos kritériumok szerint bírálják el, vagy a GDP-növekedés és a támogatások között nem mutatható ki semmiféle kapcsolat. Azon kívül, hogy az eltelt egy évtized alatt a gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények pedig még szegényebbek, kitűnik, hogy a pénzosztásnál a székelyföldi térséget egyáltalán nem kényeztették el. Az alultámogatottak listáján például Maros megye az élen áll – mutatott rá Csutak.

A mostani nyolc régióval más gondok is vannak. Markó Béla szerint azon kívül, hogy nincs nagy jelentőségük, majdhogynem láthatatlanok, a közösségek egy évtized után sem ismerik őket. Azonos véleményt fogalmazott meg a szövetség fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztere, Borbély László is, aki szerint a jelenlegi régiók mindössze statisztikai régiók, amelyek tartalommal való megtöltése elmaradt. Az RMDSZ álláspontja az, hogy átrajzolásukon kívül csakis közigazgatási hatalommal való felruházásukkal lehetne életképessé tenni őket. A régiók erősödésének szükségességét Winkler Gyula EP-képviselő abban látja, hogy a jelenlegi nemzetállam egyben túl kicsi és túl nagy. „Túl kicsi a közösség gondjainak orvoslására, és túl nagy az egyén kérdéseinek megoldására” – fejtette ki a rendezvény házigazdája.

Ugyancsak a régiók megerősítésének fontosságára tért ki Gerardo Galeote, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke. A konferencia spanyol díszvendége nagy kihívásnak tartja az uniós alapok ésszerű felhasználását. A pénzek lehívásának és célszerű elköltésének feltétele a közigazgatási egységek olajozott működése. Ehhez viszont fokozni kell a romániai gazdasági régiók fejlődését – figyelmeztetett a brüsszeli vendég.

Sz. E.

Árus: az MPP nyitott az együttgondolkodásra

A Magyar Polgári Párt (MPP) akár partnere is lehet az RMDSZ-nek a gazdasági fejlesztési régiók átalakításában. Erről Árus Zsolt, az MPP alelnöke beszélt a Krónikának. „Elképzeléseim szerint ezt jelenti a pluralizmus. Helyi szinten megmérkőzünk, a közösség egészét érintő nagy kérdésekben pedig megpróbálunk közös álláspontra jutni” – tette hozzá Árus, aki azt is megemlítette, egyelőre csak a személyes véleményét közölheti, hiszen a párton belül még nem jutott idő a régiókkal kapcsolatos vélemények megvitatására. Árus Zsolt azt is megjegyezte, az RMDSZ minden bizonynyal a tíz évvel ezelőtti botlását próbálja leplezni a régiós álláspontjával. 1998-ban ugyanis az a kormány alakította ki a nyolc gazdasági fejlesztési régiót, amelyikben az RMDSZ miniszterei is ott voltak. Akkor a szövetség hallgatott a régiós elképzeléseiről. „Kevés rosszindulattal azt is lehetne mondani, most is csak azért mondják ezt, mert kampány van” – vélte Árus.

Hozzátette, maga is szükségesnek tartja a régiók átalakítását, hiszen a mostani régiók túlságosan nagyok, nem alkalmasak a támogatások hatékony lehívására. Elismerte, a régiók átszabása segítheti a Székelyföld területi autonómiájának az ügyét, de mégsem a legjobb út ez irányban. Megőrzi ugyanis a jelenlegi megyéket. Árus álláspontja szerint a Székelyföld területi autonómiáját a jelenlegi megyehatárok felülírásával lehetne megvalósítani. Szerinte ez a cél helyi népszavazásokkal is megvalósítható. „Ezért fontos, hogy olyan emberek kerüljenek az önkormányzatokba, akik maguk is szívügyüknek tekintik a Székelyföld autonómiáját” – zárta gondolatait Árus.

G. Á.