Fotó: Krónika
Fotó: Gândul
Mint kiderült, a gyógyszerészek attól tartanak, hogy a szerdától érvénybe lépett rendelkezés miatt nem lesz majd elég pénz valamenynyi, ingyenes vagy kedvezményes árú gyógyszer költségének fedezésére. Clara Popescu, az Országos Gyógyszerészkamara alelnöke az Agerpresnek úgy nyilatkozott, félő, hogy a patikákat egyszerűen nem fogják kifizetni, mert hiába törölte el a plafont a kormány, a költségvetésben az erre fordítandó öszszeg behatárolt.
Székely Ervin, az egészségügyi minisztérium államtitkára a Krónika érdeklődésére elmondta, az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekre alkalmazott „plafon” eltörlésére vonatkozó döntést „számítások előzték meg”, és ha a biztosítópénztárnak a pénze nem lesz elegendő, akkor a kormány is segíteni tud. „Egyeztettem Vasile Chiurcheával, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnökével, és azt mondta, megpróbálnak kidolgozni olyan eljárási rendszert, melynek alkalmazásával nem lesz fennakadás a gyógyszerellátásban – részletezte az államtitkár. – Van valamelyes bizonytalansági tényező, az egészségbiztosítási pénztár tart attól, hogy a plafon eltörlését követően sokkal több gyógyszert írnak majd fel, de véleményem szerint az ellenőrzések szigorításával ki lehet szűrni a szubjektív tényezőket.”
Kampányra felújított terv
Bár az intézkedést bejelentő Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter cáfolta, hogy választási kampányfogásról lenne szó, mondván, már májusban bejelentették, hogy megszüntetik a pénzügyi korlátozást, Székely Ervin ezt másképp látja. „Köztudott, hogy a lépést korábban is fontolgattuk, de nem tagadható, hogy a választási kampány sürgetően hat az olyan intézkedésekre, amelyek révén javul az emberek közérzete” – fogalmazott az egészségügyi államtitkár.
Elégedetlenek a gyógyszerforgalmazók is. Arra panaszkodnak, hogy míg a gyógyszerkészítményeket jelenlegi árfolyamon szerzik be, a kormány 2007 áprilisi árfolyamon fizet nekik. Mint mondják, fennáll a veszélye annak is, hogy az elkövetkező hetekben nem importálnak több gyógyszert, így nem tudják ellátni a patikákat sem. Székely Ervin szerint azonban a gyógyszerforgalmazók a 2007-es évet megelőzően elégséges profitot halmoztak fel, hogy ez az intézkedés ne érintse súlyosan őket. „Ha ők nem akarják majd forgalmazni a már meglévő, alacsonyabb áron felvásárolt készítményeket, vagy nem akarják ellátni a patikákat, akkor emiatt csakis ők vonhatók felelősségre” – mondta Székely Ervin.
„Jó a rendelet, de még változhat”
„Nem hiszem, hogy bármit is változtatna a gyógyszertár forgalmán, hogy megszüntették az ártámogatott gyógyszerek keretösszegét” – jelentette ki a Krónika kérdésére Farkas Zsuzsánna gyógyszerész, a Richter2 Hargita gyergyószentmiklósi kirendeltségének vezetője. A gyógyszerésznő a rendelkezést amúgy nem tekinti véglegesnek: „Az egészségügyi törvényt számtalanszor módosították az utóbbi néhány év alatt, ezután sem lesz másképp” – fogalmazott.
A székelyudvarhelyi patikákban egyelőre változatlan a gyógyszervásárlás rendje. A Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár ugyanis semmilyen változtatásról nem értesítette a gyógyszertárakat, ezért a korábban megállapított keret alapján válthatók ki a kedvezményes árú gyógyszerek. Augusztusban nem volt fennakadás, elég volt a megállapított keret az igényelt gyógyszerekre, de ez leginkább annak köszönhető, hogy az orvosok nagyobb része is szabadságát töltötte, és ezért a krónikus betegségekre korábban felírták az orvosságot. „Ha legalább egy fél évre bevezetnék a keret nélküli kedvezményes árú gyógyszerellátást, stabilizálódna a helyzet” – véli Abrán Tünde főgyógyszerész. „Ha a beteg biztonságosnak tudná az ellátást, nem váltaná ki sokszor fölöslegesen a gyógyszert. Többen mondják: még van ugyan otthon néhány hétre való orvosságom, de ki tudja, lesz-e a jövő hónapra keret, ezért inkább bebiztosítják magukat. Meggyőződésem, hogy az eddigi nagyságrendnél nem lenne magasabb a kedvezményes gyógyszerigény, akkor sem, ha nem állapítanának meg felső keretet, viszont megszűnne a sorban állás” – mondta a főgyógyszerész.
A kezelőorvosok öröme
Simon Katalin Gyöngyi Szatmár megyei háziorvos szerint az új rendelkezésnek a kezelőorvosok örülnek legjobban, mert így a rendelőkben megszűnik majd a hónap eleji tolongás. „A páciensek így egész hónapban jöhetnek receptet íratni, nem kell hónap elején a gyógyszertárak előtt sorban állniuk attól félve, hogy lekésik a támogatást. Az eddigi rendszer nem volt jó az orvosoknak sem, hiszen sok beteget kellett ellátnunk rövid idő alatt. A betegek azonban szkeptikusak. Szerintük ez az állapot nem tart sokáig” – nyilatkozta a háziorvos.
Nem szóltak az újdonságról
„Hallottam valamit, hogy ezután mindig lesz ingyenes orvosság a patikában, de ígérni sok mindent lehet, nem tudom, pénz honnan lesz rá” – mondta egy idős úr az egyik nagyváradi gyógyszertárból kijövet. A gyógyszerészek viszont kevésbé tájékozottak és beszédesek. Három gyógyszertárba tértünk be: az első kettőben nem tudtak a kormány döntéséről, s javasolták, keressük meg a főnököt. A harmadik patikában ez egyik gyógyszerész elmondta, hogy a vásárlóktól hallottak ezt-azt a térítéses árú gyógyszerekről, részleteket egyelőre nem tudnak.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.