A háromszéki Bölönben kalákáznak idén a székelyföldi fürdőépítők. A magyarországi Ars Topia Alapítvány által gondozott Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákamozgalom tagjai a napokban a bölöni Büdösfürdőt „öltöztetik új köntösbe”.
2016. július 26., 19:432016. július 26., 19:43
Az önkénteseket a helyi Vinca Minor Egyesület, a Csomád–Bálványos Natura 2000 terület gondnoka hívta meg a településre, július 20-án kezdték el a munkát, és szombaton tartják az avatóünnepséget. A tervek szerint felújítják a Büdösferedő medencéjét, napozóteraszt, öltözőt és pihenőházat építenek, felújítják a forrást, megszépítik a környezetét, utakat és erózióvédelmi létesítményeket alakítanak ki, információs táblákat készítenek, de a kreativitásukat latba vetve fűzkápolnát, játszóteret is kialakítanak.
Az Ars Topia felhívására a terveket magyarországi tájépítészek, egyetemi hallgatók készítik, a munkát is ők szervezik meg, de a kivitelezésbe a helyieket is bevonják, a falubéliek biztosítják az önkénteseknek a szállást és az ellátást. A tíznapos kaláka alatt a résztvevők különböző előadásokat hallgatnak meg, például a háromszéki borvizekről, a fürdőkultúráról, vízimalom-rekonstrukcióról, építészeti és örökségvédelemről, a biogazdálkodásról, esténként pedig táncházat vagy sporttevékenységeket szerveznek.
Büdösfürdő a falutól két kilométer távolságra van, kénes vizét már a 19. században gyógyításra használták, több orvos próbálta népszerűsíteni és gyógyászati célokra felhasználni, a közeli forrás édes-kénes vizét két éve a Borvizek útja program részeként megnyílt kezelőközpontba is bevezették.
A székelyföldi kalákamozgalom tizenöt évvel ezelőtt indult, tíz évig Hargita megyében, hatodik éve Kovászna megyében is újítanak fel egykor gyógyerejükről híres, de azóta feledésbe merült vagy lepusztult népi fürdőket.
Háromszéken a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka program keretében 2011-ben elsőként Oltszemen a sütei borvízforrást, 2012-ben Csernátonban a Malom- és Csókásferedőt, majd a kisbaconi fürdőt építették ki kalákában, két évvel ezelőtt Zalánpatakon alakítottak ki népi feredőt, majd tavaly Bálványoson az Apor lányok feredője újult meg az önkéntes munka nyomán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!