
Fotó: Ilusztráció
2012. június 05., 08:582012. június 05., 08:58
A tanügyi törvény tartalmazza ugyan a differenciált érettségit, de az a jogszabály értelmében csak 2016-tól lép érvénybe, amikor azok a diákok vizsgáznak, akik a 2012–2013-as tanévben kezdik a 9. osztályt, emlékeztetnek az érdekvédelmi szervezetek. „Az idei érettségire már nem lehet bevezetni a módosítást, hiszen játék közben nem változtathatunk a szabályokon, de reméljük, jövő évtől már érvénybe léphet” – olvasható a nyílt levélben. A tanügyi törvény értelmében 2016-tól az érettségi tárgyak száma nem változna, vagyis a román, a magyar, az idegen nyelv és a számítógépes ismereteken kívül a végzősök a szak függvényében még két tantárgyból vizsgáznak. A szakszervezetek ezt a módosítást hoznák előre 2013-ra, ugyanakkor javasolják, hogy románnyelv- és az anyanyelvvizsga is a szaktól függően differenciált legyen.
Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter elmondta, elfogadhatónak tartja a szakszervezetek javaslatát, szerinte a záróvizsga a jelenlegi formájában már nem felel meg. A többszintű érettségi vizsga előrehozását megvitatják a kormányban és a diákokkal is, ígérte a tárcavezető. Ugyanakkor kifejtette, hogy az idei érettségin sem számít a tavalyinál jobb eredményekre, hiszen a vizsgatételeket nem a tanórákon elsajátított anyag alapján állítják össze. Mint ismertes, tavaly a záróvizsgán országosan 45,72 század százalékos volt az átmenési arány, ez volt az elmúlt két évtized legrosszabb eredménye.
Liviu Pop ugyanakkor azt is eldöntötte, hogy a pedagógusok fizetéséből levonják a szakszervezeti tagsági díjat. A miniszter elmondta, a tanügyi szakszervezetek jelezték, hogy a közszférában minden területen levonják a tagsági díjat a bérekből, csupán a tanügyben nem, és mint mondta, ezt a hátrányos megkülönböztetést akarta orvosolni. A tárcavezető az Országos Diszkriminációellenes Tanács erre vonatkozó döntésére hivatkozott, Asztalos Csaba, a testület elnöke azonban a Hotnews.ro portálnak azt nyilatkozta, a miniszter félreértelmezte határozatukat, hiszen ebben az esetben nem állapítottak meg diszkriminációt.
| Nem mond le a szolidaritási adó bevezetéséről a közszférában, azonban a 4500 lej feletti keresettel rendelkező egyetemi tanárok mentesülnének ez alól – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök. Mint arról beszámoltunk, a kormány a jelenlegi adón kívül újabb 16 százalékos adó bevezetését tervezi azok számára, akiknek havi fizetése meghaladja a 4500 lejt, az új illetéket jövő évtől alkalmaznák a közszférában. |
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő évek óta szorgalmazza a többszintű érettségi bevezetését. A Krónika megkeresésére kifejtette, a szaktárgyból nem is kellene érettségizni, hiszen az uniós munkaerőpiacon elismert szakmai bizonylat megszerzése feltételezi a szakvizsgát. Az érettséginek az általános műveltséget kellene tükröznie, a főtanfelügyelő szerint az emelt szintű érettségi vizsga abszolválása után bármilyen egyetemre jelentkezhetne a diák, míg a középszintű érettségivel csak bizonyos szakokon folytathatná tanulmányait. Például, ha mezőgazdasági szakiskolát végzett, a középszintű érettségivel az agrártudományi egyetemen tanulhatna tovább. Mindenképpen biztosítani kell az átjárhatóságot, úgy kell szabályozni a vizsgát, hogy a normál szintű érettségi oklevéllel rendelkező diák bármikor megszerezhesse az emelt szintűt is. A különbségeknek nemcsak a tételek nehézségi szintjében, hanem a tantervben is tükröződniük kell, szögezte le a főtanfelügyelő.
Kiss Imre, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont igazgatója szerint feltétlenül szükség van az érettségi módosítására, hiszen a jelenlegi forma nem méltányos. Például román nyelv és irodalomból nem lehet ugyanazt a szintet elvárni az elméleti és a szakiskolákban tanuló diákoktól, mondta lapunknak a pedagógus. Az igazgató egy harmadik szint bevezetését is javasolja, amely csak posztlíceális tanulmányok folytatására jogosít fel, ám igazolja a 12 osztályos tanulmányok lezárását. „A szaklíceumokban is motiváltabbak lennének a diákok, ha nagyobb esélylyel indulnának a vizsgán. Komolyabban tanulnának ahelyett, hogy a segédeszközök használatára keressék a megoldást” – szögezte le Kiss Imre.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.