Ünneplőben pompázott a falu apraja-nagyja, az elszármazottak messzi földről is hazajöttek, sőt még a szomszédos falvakból is sokan felkerekedtek, hogy megnézzék, miféle dínomdánom hallatszik Mérából.
Volt amit látni és hallani. Szombaton például a kodályi örökség hordozójaként a Szeged Honvéd téri református gyülekezet vegyes kórusa, a budakeszi vegyes kórus, a helyi, mérai református egyházközség kórusa, valamint Farkasné Major Annamária operaénekes, néhai Szabó Géza mérai református lelkész unokája lépett fel. A művelődési otthonban a kisbácsi, valamint a mérai gyermek- és felnőtttáncegyüttes népi táncokkal aratott óriási sikert, és még mindig nem volt vége, mert a Csűrös zenekar húzta a talpalávalót hajnalig. „Amikor megalakult a zenekar, nem hittük, lesz valami belőle. Most már túlzás nélkül a Csűrös az utolsó hiteles kalotaszegi magyar vonósbanda, és a legjobbak közé tartoznak” – magyarázta érdeklődésünkre Varga Zoltán türei református lelkész, aki családjával együtt látogatott haza a jeles napokra.
Édesapja, Varga György iskolaigazgató szerint az államfő leváltásáról szóló szombati népszavazás megzavarta az idei ünnepséget, hiszen szombatról vasárnapra kellett átütemezni a rendezvények zömét. Nem maradt el azonban a szokásos díszfelvonulás, a fogathajtó verseny, az íjászbemutató, az állatkiállítás, a kézművesműhely és helyi ételkóstolás sem.
A Mérai Napokat 2002 óta a helyi református egyházközséggel és RMDSZ-szel közösen szervező Kankalin Egyesület elnöke elmondta: máskor mindig tartottak ismeretterjesztő előadásokat is, idén a program sűrítése miatt ez elmaradt. „Kárpótolni fogjuk a közönséget jövőre, amikor reményeink szerint felavatjuk a mérai bivalymúzeumot” – magyarázta Varga György. A biológia szakos tanár régi terve ugyanis, hogy az e célra már megszerzett ingatlanban összegyűjtsék és kiállítsák mindazokat a tárgyakat és eszközöket, amelyeket a falut híressé tevő bivalytenyésztésben ősidők óta használnak, ekét, boronát, szekeret, igát, vajköpülőt.
Addig is akad látnivaló Mérán. Ott van például a kalotaszegi népművészetet őrző tájház, és ott vannak Balázs Varga Dániel és Horváth András fafaragó remekei. Mérán található továbbá a Kelemen Anna, közismertebb nevén Kondor Nusi által valóságos néprajzi múzeumnak berendezett Sándor-porta.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.