Vendégfogadó porta. A jó helyekre szívesen visszajár a vendég
Fotó: Makkay József
Jó évet zárt 2022-ben az erdélyi idegenforgalom, és ígéretesen indult az idei esztendő is. A Krónika által megkérdezett turisztikai szakemberek szerint változatlanul sok magyarországi vendég látogat Erdélybe, akik nem csak – az egyre több román turista által felkeresett – Székelyföldet, hanem az egész régiót becserkészik. Az erdélyi vendéglátás fontos szeletének számító falusi turizmust azonban bürokratikus rendelkezések sújtják. A vendégfogadó gazdák azt szeretnék elérni, hogy saját konyhájukon is főzhessenek ételt a vendégeknek.
2023. március 02., 09:082023. március 02., 09:08
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások 2020-ban és 2021-ben keményen megviselték az erdélyi turizmust. A falusi vendéglátással foglalkozók közül sokan visszaadták vállalkozói engedélyüket, sok panzió bezárt, a szállodák takaréklángon működtek. A 2019-es csúcsforgalom után jött tehát egy-két évnyi visszaesés, de akinek volt türelme és anyagi tartaléka a kitartáshoz, az a tavalyi esztendőt a korlátozások nélküli újraindulás éveként könyvelhette el.
A kirobbant orosz–ukrán háború újabb megpróbáltatás elé állította a vendégfogadókat – elsősorban az energia- és az élelmiszerárak elszabadulása miatt –, azonban
Ezzel magyarázható, hogy az erdélyi idegenforgalom számára kiemelkedően jó esztendő volt 2022, amiből szép szeletet hasított ki a falusi turizmus is. Mindez annak ellenére, hogy a két évnyi korlátozások miatt a vendéglátásnak ez a szegmense jelentősen átalakult.
Az erdélyi magyar falusi turizmus alapját jelentő magyarországi vendégek szállásfoglalását közvetítő portálok – elsősorban az Erdelyiturizmus.hu – a koronavírus-járvány „mellékhatásaként” felszámolódtak. A keletkezett űr egy részét a holland székhelyű, multinacinonális óriáscég, a Booking.com igyekezett átvenni, azonban törekvése csak részben sikerült, hiszen a tömegturizmusra alapozó világportál távol áll a tőkeszegény erdélyi falusi vendéglátók igényeitől.
Falusi vendéglátás. Sok turista kedveli az egyszerű tisztaszobákat
Fotó: Makkay József
Felértékelődött viszont a magyarországi utazási irodák szerepe, amelyek a turisták többségét szervezett körülmények között, autóbuszos kirándulások keretében szállítja Erdélybe. Ez a fajta turizmus tavaly csúcsot döntött, és a hírek szerint idén is jól indult. A Csíkszeredában megszervezett februári központi farsangtemetésen ,,hemzsegtek” a magyarországi turistacsoportok.
Kedvelik Erdélyt a magyarországi turisták
A Nyíregyházán székelő Nyírség utazási iroda egyike a Magyarországot behálózó utazási irodáknak, amelyek rendszeres turistautakat szerveznek Erdélybe. Asztalos Zoltán, a kelet-magyarországi turisztikai vállalkozás vezetője a Krónikának elmondta, az Erdély iránti érdeklődés olyan nagy, hogy az Európa különböző országait célzó útjaik közül kiemelkedően vezet Erdély.
,,Nem csak Székelyföld vonzó, hanem Dél- és Észak-Erdélybe is számos utat szervezünk. A magyarok szeretik Máramaros vidékét is, de a legnagyobb vonzerő változatlanul a csíksomlyói búcsú. Akkora az érdeklődés, hogy az autóbuszos kirándulásainkra idén már csak székelyudvarhelyi szállásokat tudtunk foglalni, a Csíki-medencében hónapokkal a búcsú előtt betelt minden hely” – fogalmazott portálunknak a magyarországi turisztikai szakember.
Szerinte a minőségi szállások árai nálunk is beilleszkedtek az európai trendekbe. Ami valóban olcsó, azt nem szívesen foglalják a turisztikai irodák, mert gyenge a minősége. Aki Erdélybe jön, az nem az olcsóság miatt választja a helyi szállásadókat, hanem szereti a környezetet, az egyházi vagy világi rendezvényeket és a gyönyörű hegyvidéki tájat.
A húsz éve turistautak szervezésével foglalkozó magyarországi cég szerint ügyfeleik elégedettek az erdélyi vendéglátással. A Vaskaputól Kolozsváron és a Mezőségen át a máramarosi fatemplomokig szervezett útjaikra is sok a visszatérő turista, így egyre gyakrabban lépik át megtelt buszokkal a magyar–román határt.
Kalotaszentkirályi vendégház. A magyarországi turisták közül sokan megszállnak Kalotaszeg falvaiban
Fotó: Makkay József
Érdekes színfoltja az erdélyi turizmusnak az Erdelyivendeghazak.ro portál. A vállalkozás saját, fából készült vendégházai mellett Székelyföld több vidékéről is kínál kulcsos házakat, amit turistacsoport vagy család bérelhet. A cég vezetője, Nagy Árpád szerint közkedvelt ez a vendéglátási forma is.
A szakember portálunknak arról is beszélt, hogy Székelyföld iránt egyre nagyobb az érdeklődés a Kárpátokon túli román turisták körében is.
Nem biztos azonban, hogy ennek a vidéknek jót tesz a megnövekvő tömegturizmus” – magyarázta a vállalkozó. A Székelyföldre irányuló turizmusnak jelenleg mintegy 60-70 százaléka Magyarországról érkezik, és 30-40 százaléka a romániai vendég.
A vendéglátó szerint igyekeznek kiszűrni a csendháborító vendégeket. Foglaláskor kizáró feltételként határozzák meg, hogy a szálláshelyen és környékén nem szabad zenét bömböltetni, így megválogatják az érdeklődőket. Nagy Árpád szerint az idegenforgalom a szállásadók szempontjából is vonzerő. Az utóbbi években sokan építettek turisztikai, vendéglátói céllal ingatlant, de egy elkészült, berendezett vendégház önmagában még nem jelenti azt, hogy holnaptól tömegesen jönnek a turisták. Nagy Árpád tapasztalatai szerint
,,Ha a vendégház mellett folyik egy patak és erdő közelében fekszik, az már fél siker. De mégsem ez az egyetlen meghatározó tényező. Ha a vendégház gyenge, lerobbant, akkor nem tudja ellensúlyozni a szép környezetet sem” – érvelt portálunknak a székelyföldi vállalkozó.
Turistacsemege. Kilátás a toroczkószentgyörgyi várból
Fotó: Makkay József
A székelyföldi vendégfogadókhoz hasonlóan a ,,tranzitturizmusban” fontos szerepet játszó kalotaszegi falusi vendéglátók is jó évet zártak tavaly. A Kolozsvár közeli Magyarlóna szerepe felértékelődött, mert a Székelyföld irányába tartó turistabuszok egy éjszakára itt állnak meg, és a vendégeket házaknál szállásolják el. A magyarlónai vendégfogadást szervező Ugrai Ilona több falubelivel dolgozik együtt. Családja kilenc kiadó szobát üzemeltet. Több magyarországi turistaügynökséggel dolgozik, ezért egész évben folyamatos a forgalom.
2022-ben a magyar kormány által finanszírozott Határtalanul diákcsereprogram volt a falusi turizmus fő vonzereje az erdélyi városok vonzáskörzetében. Az olcsóbb szállásokat kereső magyarországi iskolák számára ideálisnak bizonyult a magyarlónai vendéglátás is, ahonnan könnyű volt bejutni Kolozsvára.
Ugrai Ilona azonban nem az egyre sűrűbb foglalásokkal elégedetlen, hanem a romániai falusi turizmus hivatalos megítésével.
,,Abszurdnak tartom, hogy éttermekkel, vendéglőkkel sorolnak egy kategóriába, amikor a konyha engedélyeztetését kérjük. Egy falusi vendéglátónak nincs annyi tőkéje, hogy a román hatóságok által megkövetelt ultramodern konyhát építsen és üzemeltessen. A húsoknak, zöldségeknek és gyümölcsöknek mind külön hűtőszekrény kell, ami öltözővel és egyéb helyiségekkel egy vagyonba kerül. Mivel nem kapunk közétkeztetésre engedélyt, hivatalosan reggelit sem szolgálhatunk fel a vendégeknek saját készítményeinkből. A nálunk elszállásolt turista hivatalosan csak akkor kaphat reggelit, ha catering cégtől vásároljuk meg az előre csomagolt menüt” – panaszolja a romániai bürokrácia útvesztőjét a magyarlónai vendéglátó.
Úgy véli, ma ez az erdélyi falusi turizmus legnagyobb kerékkötője. Ha az élelmiszer-biztonsági hatóság rajtakapja a falusi vendéglátókat, hogy ételt szolgálnak fel az elszállásolt vendégeknek, hatalmas büntetést kockáztatnak. Ugrai Ilona azt szeretné, ha a román kormány tagjaként az RMDSZ ezzel is foglalkozna. A falusi turizmus sok erdélyi magyar gazdát is érint, akik a bürokratikus előírások miatt abbahagyják, vagy hozzá sem fognak a vidéki megélhetést biztosító falusi vendéglátásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!