Vendégfogadó porta. A jó helyekre szívesen visszajár a vendég
Fotó: Makkay József
Jó évet zárt 2022-ben az erdélyi idegenforgalom, és ígéretesen indult az idei esztendő is. A Krónika által megkérdezett turisztikai szakemberek szerint változatlanul sok magyarországi vendég látogat Erdélybe, akik nem csak – az egyre több román turista által felkeresett – Székelyföldet, hanem az egész régiót becserkészik. Az erdélyi vendéglátás fontos szeletének számító falusi turizmust azonban bürokratikus rendelkezések sújtják. A vendégfogadó gazdák azt szeretnék elérni, hogy saját konyhájukon is főzhessenek ételt a vendégeknek.
2023. március 02., 09:082023. március 02., 09:08
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások 2020-ban és 2021-ben keményen megviselték az erdélyi turizmust. A falusi vendéglátással foglalkozók közül sokan visszaadták vállalkozói engedélyüket, sok panzió bezárt, a szállodák takaréklángon működtek. A 2019-es csúcsforgalom után jött tehát egy-két évnyi visszaesés, de akinek volt türelme és anyagi tartaléka a kitartáshoz, az a tavalyi esztendőt a korlátozások nélküli újraindulás éveként könyvelhette el.
A kirobbant orosz–ukrán háború újabb megpróbáltatás elé állította a vendégfogadókat – elsősorban az energia- és az élelmiszerárak elszabadulása miatt –, azonban
Ezzel magyarázható, hogy az erdélyi idegenforgalom számára kiemelkedően jó esztendő volt 2022, amiből szép szeletet hasított ki a falusi turizmus is. Mindez annak ellenére, hogy a két évnyi korlátozások miatt a vendéglátásnak ez a szegmense jelentősen átalakult.
Az erdélyi magyar falusi turizmus alapját jelentő magyarországi vendégek szállásfoglalását közvetítő portálok – elsősorban az Erdelyiturizmus.hu – a koronavírus-járvány „mellékhatásaként” felszámolódtak. A keletkezett űr egy részét a holland székhelyű, multinacinonális óriáscég, a Booking.com igyekezett átvenni, azonban törekvése csak részben sikerült, hiszen a tömegturizmusra alapozó világportál távol áll a tőkeszegény erdélyi falusi vendéglátók igényeitől.
Falusi vendéglátás. Sok turista kedveli az egyszerű tisztaszobákat
Fotó: Makkay József
Felértékelődött viszont a magyarországi utazási irodák szerepe, amelyek a turisták többségét szervezett körülmények között, autóbuszos kirándulások keretében szállítja Erdélybe. Ez a fajta turizmus tavaly csúcsot döntött, és a hírek szerint idén is jól indult. A Csíkszeredában megszervezett februári központi farsangtemetésen ,,hemzsegtek” a magyarországi turistacsoportok.
Kedvelik Erdélyt a magyarországi turisták
A Nyíregyházán székelő Nyírség utazási iroda egyike a Magyarországot behálózó utazási irodáknak, amelyek rendszeres turistautakat szerveznek Erdélybe. Asztalos Zoltán, a kelet-magyarországi turisztikai vállalkozás vezetője a Krónikának elmondta, az Erdély iránti érdeklődés olyan nagy, hogy az Európa különböző országait célzó útjaik közül kiemelkedően vezet Erdély.
,,Nem csak Székelyföld vonzó, hanem Dél- és Észak-Erdélybe is számos utat szervezünk. A magyarok szeretik Máramaros vidékét is, de a legnagyobb vonzerő változatlanul a csíksomlyói búcsú. Akkora az érdeklődés, hogy az autóbuszos kirándulásainkra idén már csak székelyudvarhelyi szállásokat tudtunk foglalni, a Csíki-medencében hónapokkal a búcsú előtt betelt minden hely” – fogalmazott portálunknak a magyarországi turisztikai szakember.
Szerinte a minőségi szállások árai nálunk is beilleszkedtek az európai trendekbe. Ami valóban olcsó, azt nem szívesen foglalják a turisztikai irodák, mert gyenge a minősége. Aki Erdélybe jön, az nem az olcsóság miatt választja a helyi szállásadókat, hanem szereti a környezetet, az egyházi vagy világi rendezvényeket és a gyönyörű hegyvidéki tájat.
A húsz éve turistautak szervezésével foglalkozó magyarországi cég szerint ügyfeleik elégedettek az erdélyi vendéglátással. A Vaskaputól Kolozsváron és a Mezőségen át a máramarosi fatemplomokig szervezett útjaikra is sok a visszatérő turista, így egyre gyakrabban lépik át megtelt buszokkal a magyar–román határt.
Kalotaszentkirályi vendégház. A magyarországi turisták közül sokan megszállnak Kalotaszeg falvaiban
Fotó: Makkay József
Érdekes színfoltja az erdélyi turizmusnak az Erdelyivendeghazak.ro portál. A vállalkozás saját, fából készült vendégházai mellett Székelyföld több vidékéről is kínál kulcsos házakat, amit turistacsoport vagy család bérelhet. A cég vezetője, Nagy Árpád szerint közkedvelt ez a vendéglátási forma is.
A szakember portálunknak arról is beszélt, hogy Székelyföld iránt egyre nagyobb az érdeklődés a Kárpátokon túli román turisták körében is.
Nem biztos azonban, hogy ennek a vidéknek jót tesz a megnövekvő tömegturizmus” – magyarázta a vállalkozó. A Székelyföldre irányuló turizmusnak jelenleg mintegy 60-70 százaléka Magyarországról érkezik, és 30-40 százaléka a romániai vendég.
A vendéglátó szerint igyekeznek kiszűrni a csendháborító vendégeket. Foglaláskor kizáró feltételként határozzák meg, hogy a szálláshelyen és környékén nem szabad zenét bömböltetni, így megválogatják az érdeklődőket. Nagy Árpád szerint az idegenforgalom a szállásadók szempontjából is vonzerő. Az utóbbi években sokan építettek turisztikai, vendéglátói céllal ingatlant, de egy elkészült, berendezett vendégház önmagában még nem jelenti azt, hogy holnaptól tömegesen jönnek a turisták. Nagy Árpád tapasztalatai szerint
,,Ha a vendégház mellett folyik egy patak és erdő közelében fekszik, az már fél siker. De mégsem ez az egyetlen meghatározó tényező. Ha a vendégház gyenge, lerobbant, akkor nem tudja ellensúlyozni a szép környezetet sem” – érvelt portálunknak a székelyföldi vállalkozó.
Turistacsemege. Kilátás a toroczkószentgyörgyi várból
Fotó: Makkay József
A székelyföldi vendégfogadókhoz hasonlóan a ,,tranzitturizmusban” fontos szerepet játszó kalotaszegi falusi vendéglátók is jó évet zártak tavaly. A Kolozsvár közeli Magyarlóna szerepe felértékelődött, mert a Székelyföld irányába tartó turistabuszok egy éjszakára itt állnak meg, és a vendégeket házaknál szállásolják el. A magyarlónai vendégfogadást szervező Ugrai Ilona több falubelivel dolgozik együtt. Családja kilenc kiadó szobát üzemeltet. Több magyarországi turistaügynökséggel dolgozik, ezért egész évben folyamatos a forgalom.
2022-ben a magyar kormány által finanszírozott Határtalanul diákcsereprogram volt a falusi turizmus fő vonzereje az erdélyi városok vonzáskörzetében. Az olcsóbb szállásokat kereső magyarországi iskolák számára ideálisnak bizonyult a magyarlónai vendéglátás is, ahonnan könnyű volt bejutni Kolozsvára.
Ugrai Ilona azonban nem az egyre sűrűbb foglalásokkal elégedetlen, hanem a romániai falusi turizmus hivatalos megítésével.
,,Abszurdnak tartom, hogy éttermekkel, vendéglőkkel sorolnak egy kategóriába, amikor a konyha engedélyeztetését kérjük. Egy falusi vendéglátónak nincs annyi tőkéje, hogy a román hatóságok által megkövetelt ultramodern konyhát építsen és üzemeltessen. A húsoknak, zöldségeknek és gyümölcsöknek mind külön hűtőszekrény kell, ami öltözővel és egyéb helyiségekkel egy vagyonba kerül. Mivel nem kapunk közétkeztetésre engedélyt, hivatalosan reggelit sem szolgálhatunk fel a vendégeknek saját készítményeinkből. A nálunk elszállásolt turista hivatalosan csak akkor kaphat reggelit, ha catering cégtől vásároljuk meg az előre csomagolt menüt” – panaszolja a romániai bürokrácia útvesztőjét a magyarlónai vendéglátó.
Úgy véli, ma ez az erdélyi falusi turizmus legnagyobb kerékkötője. Ha az élelmiszer-biztonsági hatóság rajtakapja a falusi vendéglátókat, hogy ételt szolgálnak fel az elszállásolt vendégeknek, hatalmas büntetést kockáztatnak. Ugrai Ilona azt szeretné, ha a román kormány tagjaként az RMDSZ ezzel is foglalkozna. A falusi turizmus sok erdélyi magyar gazdát is érint, akik a bürokratikus előírások miatt abbahagyják, vagy hozzá sem fognak a vidéki megélhetést biztosító falusi vendéglátásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megalakulásának 80. és önállósodásának 50. évfordulóját ünnepelte a
Marosvásárhely-Felsővárosi Református Egyházközség. Az immár évek óta hagyományos Felsővárosi Napok idei mottója: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr.”
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
Nem mindennapi eseménynek lehettek szemtanúi a Szatmár megyei Vámfalu lakosai: láthatták, amint az alpolgármester egy robogón „végigszáguld” a településen, kezében egy tüzérségi lövedékkel.
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!