
Fotó: Pál Árpád
Differenciált tételekből vizsgázhatnak a nyolcadikos és a tizenkettedikes magyar diákok a román nyelv és irodalom próbán, az RMDSZ erre vonatkozó kezdeményezését ugyanis kedden döntéshozó kamaraként elfogadta a szenátus – közölte a szövetség közleményében.
2017. június 27., 18:422017. június 27., 18:42
2017. június 27., 22:432017. június 27., 22:43
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője rámutatott: a magyar tannyelvű iskolában tanuló végzősök
Novák Csaba Zoltán, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke arról számolt be: jogszabály írja elő, hogy a kisebbségi oktatásban résztvevő diákoknak speciális tanterv alapján kell tanítani a román nyelvet. Ennek kidolgozása az elemi szinttel kezdődött, a magyar kisiskolások már speciális tanterv alapján készült tankönyvekből tanulják a román nyelvet.
A tantervreform a gimnáziumi és a középiskolai szinttel folytatódik, így mire a folyamat lezárul, az oktatás minden szintjén, előkészítő osztálytól tizenkettedikig minden magyar diák speciális tanterv alapján tanulja a román nyelvet és irodalmat.
„Az erről szóló jogszabály mostanáig csak a román nyelv oktatásáról rendelkezett, a cikluszáró vizsgákról nem, ami azt jelenti, hogy a magyar diákok ugyanazt a tételsort kapták, mint román társaik, holott tantervük eltér az övéktől” – hívta fel a figyelmet Novák Csaba Zoltán.
A kezdeményezés a 2016/68-as számú sürgősségi kormányrendeletet módosítja, hatályba lépéséhez pedig már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie.
A felsőház által elfogadott másik kezdeményezés szerint ugyanakkor immár
A román közoktatási rendszer a pedagógusok számára különböző továbbképzéseket ír elő, ezek elvégzését bizonyos pontszámmal honorálja. A magyar továbbképző központ lehetőséget teremt a magyar pedagógusoknak, hogy a képzéseket anyanyelvükön végezzék. Az itt megszerzett pontok a pedagógusok szakmai előmenetelét segítik.
A magyar továbbképző központ megszervezésére két éve biztosított az anyagi keret, de az intézmény beindításához szükség volt a jogi háttér tisztázásra – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
A szenátus az oktatási törvényt is módosította kedden az RMDSZ által beterjesztett módosító indítvány révén. Eszerint
Cseke Attila kifejtette: jelenleg az ortodox papképzés szinte teljes egészében állami egyetemek keretében zajlik és támogatásban részesül, míg a katolikus papképzés kettős rendszerben, állami és felekezeti szemináriumi formában történik.
A magyar protestáns egyházak lelkészképzője, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet azért nem részesült eddig állami támogatásban, mert nem állami, hanem egyházi rendszerben szerveződött – magyarázta.
A szenátus által megszavazott módosító indítványokat Klaus Johannis államfőnek kell még kihirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjenek.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
szóljon hozzá!