Fotó: Agerpres
Az új jogszabály szerint ugyanakkor november elsejétől angol, német és francia nyelven is elérhetők lesznek a tesztkérdések azokban a megyékben, ahol már bevezették a számítógépes vizsgáztatási rendszert.
Szatmár megye:
„A jelentkezőnek ezentúl minden előzetes bejelentés nélkül joga van magyarul vizsgázni, ennek érdekében csupán annyit kell tennie a gépkocsivezető-jelöltnek, hogy a vizsgáztató számítógép képernyőjén a magyar zászlócskára kattint – tájékoztatta a Krónikát Zamfir Moza, a gépkocsivezetői jogosítványokat kiállító osztály Szatmár megyei vezetője. Mint mondta, eddig azért ütközött akadályokba a magyar nyelvű vizsgáztatás, mert „nem volt megfelelő infrastruktúra”. „A nagyszámú vizsgakérdés lefordítása több mint két hónapot vett igénybe” – magyarázta az osztályvezető, aki arról is beszámolt, hogy a vizsgakérdések a fővárosból, egy központi szerverből, szigorúan zárt rendszeren keresztül érkeznek a vizsgázó gépére, így minden törvénytelen próbálkozás eleve kizárt. „A közeljövőben módosulhat a városi, gyakorlati vizsgáztatás menete is. A jelenlegi egy helyett két esélyt biztosítanak majd a jelentkezőknek” – részletezte Zamfir Moza.
„Nagy segítség az anyanyelvi vizsgázás lehetősége a tanulóimnak, hiszen mindenki saját nyelvén képes csak maximális teljesítményre. Eddig erőn felül kellett teljesíteniük a jelentkezőknek – számol be tapasztalatairól egy nevét elhallgatni kívánó szatmárnémeti gépkocsivezető-oktató. – Eddig tízből négynek sikerült románul letennie a vizsgát. Régebb, amikor még magyarul is volt papíralapú vizsgáztatás, a jelentkezők 80-90 százaléka sikeresen szerepelt.”
Mint ismeretes, augusztus végén több mint kétszáz szatmári tiltakozott a törvény visszássága miatt, tudniillik minden olyan megyeközpontban, ahol a kisebbség meghaladja a lakosság 20 százalékát, biztosítani kell az illető nyelven történő vizsgáztatást. Szatmár megyében eddig nem lehetett magyarul vizsgázni, mert nem fordították le a kérdéseket. Az aláírt petíciót először a megyei tanács elé terjesztették az elégedetlen vizsgázók. A tanács arra hivatkozott, hogy a kérdés megoldása az önkormányzat hatáskörén kívül esik, így átküldte a prefektúrának. Később az iratcsomó a belügyminisztérium asztalára került.
Háromszék:
Mától Sepsiszentgyörgyön is beindítják a számítógépes vizsgáztatási rendszert. Eugen Deaconu forgalomrendészeti főfelügyelő lapunknak elmondta, a hat számítógéppel felszerelt vizsgaterem már februárban készen állt, a számítógépes rendszer bevezetése azonban azért késett, mert a tesztkérdéseket le kellett fordítani magyarra. A főfelügyelő érdeklődésünkre elmondta: a számítógépes rendszer bevezetésével több jelentkezőt tudnának fogadni az elméleti vizsgákra, de gyakorlati próbákra sokkal kevesebbet, hiszen a vizsgáztató rendőrök létszáma nem emelkedett. Deaconu szerint év végéig még mintegy negyvenen számíthatnak arra, hogy az új jogszabály előnyeit kihasználják.
Idén Kovászna megyében közel tízezren vizsgáztak, az elmúlt év hasonló időszakához képest 2300-zal többen. Ugyanebben az időszakban 10 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik meg is szerzik a jogosítványt: közel tízezer pályázóból 2344-en kaptak gépkocsi-vezetői jogosítványt, tehát a sikeresen vizsgázók aránya 24,4 százalékos. Ezzel Kovászna megye az országban a leggyengébben teljesít. Deaconu elmondta, a többség az elméleti vizsgán bukik el, eddig azzal magyarázták a sok sikertelen próbálkozást, hogy a magyarok nem értik a kérdéseket. Deaconu szerint a vizsgázók nem tanulnak, az oktatók pedig túl könnyen átengedik a tanulókat az iskolavizsgán.
„Rendszerváltás?
A Hargita megyei gépjármű-bejegyzési és jogosítványokat kibocsátó hivatalnál annyit sikerült megtudnunk, hogy néhány napon belül ebben a megyében is számítógépen történik a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti vizsga. Az új rendszer bevezetése pedig továbbra is lehetővé teszi a román és magyar nyelven történő vizsgáztatást.
A Maros megyei prefektúra alárendeltségében működő, a gépkocsi-vezetői jogosítványokat kibocsátó ügyosztály vezetője, Gherghe Ioan Băcilă a Krónikának elmondta: Marosvásárhelyen, kérdőíves formában már 2007 decemberétől lehet magyar nyelven is vizsgázni, viszont még nem készült el az a kabinet, ahol ugyanezt számítógépes formában is meg lehet tenni. „Valószínűleg jövő hétfőtől már mi is vizsgáztatunk román és magyar nyelven, számítógép segítségével” – tette hozzá Băcilă. Az ügyosztályvezető arról is tájékoztatott, hogy az egész ország számára Marosvásárhelyen fordították le a sofőrvizsgateszteket románról magyarra.
Nem tanulnak,
Kolozsváron tegnaptól már lehet magyarul vizsgázni a gépkocsi-vezetői jogosítvány megszerzése érdekében a számítógépes rendszerrel, míg Bihar megyében mától lehet élni a magyar vizsgázás lehetőségével.
Alexandru Laza, a Bihar megyei gépjármű-bejegyzési és jogosítványokat kibocsátó hivatal vezetője elmondta: a számítógépes elméleti vizsgáztatást az országban elsőként Bihar megyében indították be, július végén. A sikeresen vizsgázók aránya azóta 60 százalékról 27-re csökkent. „Hasonlóak az eredmények azokban a megyékben is, amelyekben már áttértek az új rendszerre. Az a baj, hogy legtöbben a tesztminták eredményeit próbálják bemagolni, és nem fordítanak kellő hangsúlyt a forgalmi jogszabályok elsajátítására” – magyarázta Alexandru Laza.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.