
A Trianon előtt festett falkép Salamon királyt ábrázolta, nyeregtartóján a magyar címerrel
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Salamon királyt ábrázoló, Trianon előtt festett falkép pusztult el Brassóban, ugyanis összeomlott az épület, amelynek a falán a városhoz több mondaszállal köthető uralkodó volt látható. Kovács Lehel István barcasági helytörténész, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) brassói részlegének elnöke, a Sapientia marosvásárhelyi kara informatika szakának egyetemi oktatója a Krónika megkeresésére részletesen beszélt az épületről, a falképről, valamint arról, hogy miként köthető mondákon keresztül Salamon király alakja a Cenk alatti városhoz.
2025. október 11., 19:012025. október 11., 19:01
Elpusztult egy magyar emlék Brassóban, egy Salamon királyt ábrázoló, valamikor Trianon előtt festett falkép (szekkó), mert az egyre romosodó ház fala leomlott, amelyen a festmény látható volt. Az épület pusztulásáról Allen Coliban városi tanácsos is beszámolt, aki Brassót 2020 és 2024 közt vezette polgármesterként.
A brassói épület malomként, postaként és vendéglőként is működött
Fotó: Sántha Imre Géza
az eredetileg malomként használt ingatlan a napokban leomlott, így megsemmisült a falkép, amely a városhoz számos mondán keresztül köthető Salamon magyar királyt (ur. 1063–1074 között) ábrázolta. Kovács Lehel István barcasági helytörténész, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) brassói részlegének elnöke, a Sapientia marosvásárhelyi kara informatika szakának egyetemi oktatója a Krónika megkeresésére beszélt az épületről, a falképről, valamint arról, hogy miként köthető mondákon keresztül Salamon király alakja a Cenk alatti városhoz.
Három nyelven – románul, magyarul és németül – szerepelt a Salamon királyról elnevezett panzió, étterem felirata
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
A négyfalusi Kovács Lehel István, aki az EKE országos elnöke is volt, mélyrehatóan foglalkozik Barcaság történetével, több könyve is megjelent a témában. A Krónika megkeresésére elmondta,
Eredetileg malomként működött az épület, 1900-ban nyitottak itt vendéglőt, amely hosszú ideig vendéglátóipari egységként működött. Kovács Lehel István a falképről elmondta: úgynevezett szekkóról van szó:
A falkép a mondának azt a történetét ábrázolta, amikor Salamon király a lovával egyik szikláról a másikra ugratott át Brassó mellett
Fotó: Sántha Imre Géza
A barcasági helytörténész, valamint Sántha Imre Géza sepsiszentgyörgyi művészettörténész egybehangzó véleménye szerint a falkép mindenképp Trianon előtti lehetett, az 1920-as évek közepén nem tűrtek volna meg Brassóban egy olyan új kültéri festményt, melyen megjelenik a magyar címer, ahogyan az látható volt a lovas király nyeregtakaróján. Sántha Imre Géza a Krónikának elmondta, ő maga 2014-ben járt az épületnél, amely már akkor romos állapotban volt, fotókat is készített a helyszínen.
Régi képeslap, amelyen magyarul és németül szerepel a város és a Salamon-szikla neve
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
1929-ben az éttermet Johann Olescher vette meg, aki teljesen felújította. Kezdetben az étterem neve Salamon sziklái volt, de amikor Johann Olescher átvette, Salamon király névre változtatta az elnevezést. A vendéglő nevét három nyelven, németül, románul és magyarul írták fel az épület homlokzatára, az elülső részen volt látható a falkép, amely Salamon királyt ábrázolja, amint egyik szikláról a másikra ugrik.
A Brassóhoz számos mondán keresztül köthető Salamon magyar királyt (ur. 1063–1074 között) ábrázolta a szekkó
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
„Az épületben eredetileg malom, aztán vendéglő és posta is működött. Volt mellette medence is, de nagyon hideg lehetett ott a víz.
így az épület állapota folyamatosan romlott, aztán beszakadt a tető és most a fal is, amelyen a Salamon király ábrázolása volt látható. A brassói EKE Encián című, természetjáróknak szóló folyóirata számára több képet is összegyűjtöttünk, amelyeken látható, hogyan nézett ki a ház, és aztán hogyan romlott fokozatosan az állapota” – ecsetelte Kovács Lehel István.
Télen is népszerű lehetett az egykori vendéglő
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Kovács Lehel István kérdésünkre kifejtette, melyek a Salamon királyhoz fűződő monda brassói vonatkozásai. „Onnan kell kiindulni, hogy Brassó latin elnevezése az a corona, illetve német neve az ebből származó Kronstadt. A monda alapján ez a korona nem más, mint Salamon király koronája. Egyébként a korona megjelenik Brassó és a Barcaság címerében is: Brassó címerében ma is egy fagyökereken nyugvó korona látható” – emlékeztetett a helytörténész. Kifejtette: a monda arról szól, hogy amikor Salamon király elveszítette a trónt, elűzték Magyarországról, és tervei szerint a bolgárokhoz szeretett volna menni, hogy hadsereget gyűjtsön, amelynek segítségével vissza tudná venni a trónját, de csak Brassóig ért el.
A kommunizmus időszakában Bufetul Piatra néven működött az épületben vendéglő
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
A monda szerint a ló megcsúszott, és Salamon király az egyik változat szerint leesett. A másik változat szerint már betegen érkezett Brassóba. Tény, hogy nem ment tovább, hanem a Salamon-kőnél található barlangokban húzódott meg, és amikor a halálát elérkezni látta, akkor az egyik nagy tölgyfa odvába rejtette a koronáját” – elevenítette fel a mondát Kovács Lehel István. Mint mondta, később,
A jobb napokat látott épület elülső fala összeomlott
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Az épület leomlásáról egyébként Sántha Imre Géza művészettörténész, valamint román civilek is beszámoltak a közösségi oldalon. Mint minden városhoz, Brassóhoz kötődő Facebook-csoportok is működnek, ezekben a helytörténet iránt érdeklődő civilek osztják meg a helyi nevezetességekkel kapcsolatos híreket, az egyes ikonikus épületek sorsáról, állapotáról szóló információkat.
Fürdőmedencét is létesítettek az épület mellett
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Több román nyelvű Facebook-csoportban is részletezték a napokban az épület történetét és beszámoltak összeomlásáról.
Az államosított épületet 1989 után nem igényelték vissza, állapota fokozatosan romlott
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE

A Prahova-völgyi üdülőhelyek zsúfoltságát elkerülendő a román Business Magazin a Brassó környéki településeket, Barcaság térségét ajánlja az országot felfedezni vágyó turistáknak.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
szóljon hozzá!