A Trianon előtt festett falkép Salamon királyt ábrázolta, nyeregtartóján a magyar címerrel
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Salamon királyt ábrázoló, Trianon előtt festett falkép pusztult el Brassóban, ugyanis összeomlott az épület, amelynek a falán a városhoz több mondaszállal köthető uralkodó volt látható. Kovács Lehel István barcasági helytörténész, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) brassói részlegének elnöke, a Sapientia marosvásárhelyi kara informatika szakának egyetemi oktatója a Krónika megkeresésére részletesen beszélt az épületről, a falképről, valamint arról, hogy miként köthető mondákon keresztül Salamon király alakja a Cenk alatti városhoz.
2025. október 11., 19:012025. október 11., 19:01
Elpusztult egy magyar emlék Brassóban, egy Salamon királyt ábrázoló, valamikor Trianon előtt festett falkép (szekkó), mert az egyre romosodó ház fala leomlott, amelyen a festmény látható volt. Az épület pusztulásáról Allen Coliban városi tanácsos is beszámolt, aki Brassót 2020 és 2024 közt vezette polgármesterként.
A brassói épület malomként, postaként és vendéglőként is működött
Fotó: Sántha Imre Géza
az eredetileg malomként használt ingatlan a napokban leomlott, így megsemmisült a falkép, amely a városhoz számos mondán keresztül köthető Salamon magyar királyt (ur. 1063–1074 között) ábrázolta. Kovács Lehel István barcasági helytörténész, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) brassói részlegének elnöke, a Sapientia marosvásárhelyi kara informatika szakának egyetemi oktatója a Krónika megkeresésére beszélt az épületről, a falképről, valamint arról, hogy miként köthető mondákon keresztül Salamon király alakja a Cenk alatti városhoz.
Három nyelven – románul, magyarul és németül – szerepelt a Salamon királyról elnevezett panzió, étterem felirata
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
A négyfalusi Kovács Lehel István, aki az EKE országos elnöke is volt, mélyrehatóan foglalkozik Barcaság történetével, több könyve is megjelent a témában. A Krónika megkeresésére elmondta,
Eredetileg malomként működött az épület, 1900-ban nyitottak itt vendéglőt, amely hosszú ideig vendéglátóipari egységként működött. Kovács Lehel István a falképről elmondta: úgynevezett szekkóról van szó:
A falkép a mondának azt a történetét ábrázolta, amikor Salamon király a lovával egyik szikláról a másikra ugratott át Brassó mellett
Fotó: Sántha Imre Géza
A barcasági helytörténész, valamint Sántha Imre Géza sepsiszentgyörgyi művészettörténész egybehangzó véleménye szerint a falkép mindenképp Trianon előtti lehetett, az 1920-as évek közepén nem tűrtek volna meg Brassóban egy olyan új kültéri festményt, melyen megjelenik a magyar címer, ahogyan az látható volt a lovas király nyeregtakaróján. Sántha Imre Géza a Krónikának elmondta, ő maga 2014-ben járt az épületnél, amely már akkor romos állapotban volt, fotókat is készített a helyszínen.
Régi képeslap, amelyen magyarul és németül szerepel a város és a Salamon-szikla neve
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
1929-ben az éttermet Johann Olescher vette meg, aki teljesen felújította. Kezdetben az étterem neve Salamon sziklái volt, de amikor Johann Olescher átvette, Salamon király névre változtatta az elnevezést. A vendéglő nevét három nyelven, németül, románul és magyarul írták fel az épület homlokzatára, az elülső részen volt látható a falkép, amely Salamon királyt ábrázolja, amint egyik szikláról a másikra ugrik.
A Brassóhoz számos mondán keresztül köthető Salamon magyar királyt (ur. 1063–1074 között) ábrázolta a szekkó
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
„Az épületben eredetileg malom, aztán vendéglő és posta is működött. Volt mellette medence is, de nagyon hideg lehetett ott a víz.
így az épület állapota folyamatosan romlott, aztán beszakadt a tető és most a fal is, amelyen a Salamon király ábrázolása volt látható. A brassói EKE Encián című, természetjáróknak szóló folyóirata számára több képet is összegyűjtöttünk, amelyeken látható, hogyan nézett ki a ház, és aztán hogyan romlott fokozatosan az állapota” – ecsetelte Kovács Lehel István.
Télen is népszerű lehetett az egykori vendéglő
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Kovács Lehel István kérdésünkre kifejtette, melyek a Salamon királyhoz fűződő monda brassói vonatkozásai. „Onnan kell kiindulni, hogy Brassó latin elnevezése az a corona, illetve német neve az ebből származó Kronstadt. A monda alapján ez a korona nem más, mint Salamon király koronája. Egyébként a korona megjelenik Brassó és a Barcaság címerében is: Brassó címerében ma is egy fagyökereken nyugvó korona látható” – emlékeztetett a helytörténész. Kifejtette: a monda arról szól, hogy amikor Salamon király elveszítette a trónt, elűzték Magyarországról, és tervei szerint a bolgárokhoz szeretett volna menni, hogy hadsereget gyűjtsön, amelynek segítségével vissza tudná venni a trónját, de csak Brassóig ért el.
A kommunizmus időszakában Bufetul Piatra néven működött az épületben vendéglő
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
A monda szerint a ló megcsúszott, és Salamon király az egyik változat szerint leesett. A másik változat szerint már betegen érkezett Brassóba. Tény, hogy nem ment tovább, hanem a Salamon-kőnél található barlangokban húzódott meg, és amikor a halálát elérkezni látta, akkor az egyik nagy tölgyfa odvába rejtette a koronáját” – elevenítette fel a mondát Kovács Lehel István. Mint mondta, később,
A jobb napokat látott épület elülső fala összeomlott
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Az épület leomlásáról egyébként Sántha Imre Géza művészettörténész, valamint román civilek is beszámoltak a közösségi oldalon. Mint minden városhoz, Brassóhoz kötődő Facebook-csoportok is működnek, ezekben a helytörténet iránt érdeklődő civilek osztják meg a helyi nevezetességekkel kapcsolatos híreket, az egyes ikonikus épületek sorsáról, állapotáról szóló információkat.
Fürdőmedencét is létesítettek az épület mellett
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Több román nyelvű Facebook-csoportban is részletezték a napokban az épület történetét és beszámoltak összeomlásáról.
Az államosított épületet 1989 után nem igényelték vissza, állapota fokozatosan romlott
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
A Prahova-völgyi üdülőhelyek zsúfoltságát elkerülendő a román Business Magazin a Brassó környéki településeket, Barcaság térségét ajánlja az országot felfedezni vágyó turistáknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!