Bukarest és Budapest között. Kelemen Hunor két miniszterelnök, Ilie Bolojan és Orbán Viktor társaságában az RMDSZ-kongresszuson
Fotó: Orbán Orsolya
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
2025. október 10., 16:272025. október 10., 16:27
2025. október 10., 18:522025. október 10., 18:52
A Kolozs megyei Zsukiménesben pénteken elhangzott visszatekintése szerint a diktatúra után „látszólag a semmiből kellett kezdeni”, de a gyökerek éltek, és ebből nőtt ki az a szervezeti és intézményi háló, amelynek üzenete: itthon vannak és itthon is maradnak. Úgy fogalmazott, a reziliencia azt is jelenti, hogy
A szövetség legnagyobb erényének az egységet tartotta, amely szerinte nemcsak politikai eszköz, hanem az erdélyi magyar közösség „életbiztosítása”. Kijelentette, a közösség az elmúlt évtizedekben nem sodródott, hanem irányt mutatott, a kivívott jogok és a visszaszerzett intézmények pedig azt üzenik: Erdélyben van magyar jövő.
Úgy vélte, a figyelmeztetések ellenére elmaradtak a döntések, és ezzel a közösség bizalma is sérült. Hangsúlyozta: az RMDSZ „a felelősség kultúrájában hisz”, ahol „nem a hódokra, nem a természetre, nem az esőre” mutogatnak, hanem szembenéznek a valósággal.
Az országos politikai helyzet kapcsán a tavalyi elnökválasztás megismétlését a befejezetlen rendszerváltás következményének minősítette. Arról beszélt, hogy a Securitate-hálózatok átmentése, a háborús pszichózis és a gazdasági bizonytalanság, valamint a korábbi kormány stratégiai vaksága teremtette meg a mai válság feltételeit. A magyar közösség szerepéről kijelentette:
Kormányzati szerepvállalásukat közösségvédelmi kötelességként írta le: szerinte amíg az asztalnál ülnek, addig kisebb az esélye, hogy „az étlapon is szerepeljenek”. A költségvetési helyzetet súlyosnak nevezte, de állította: az RMDSZ a koalíción belül „garancia” arra, hogy a magyar családok, iskolák és önkormányzatok ne váljanak a megszorítások aránytalan veszteseivé.
Úgy fogalmazott, a valódi reform nem adóemelés, hanem igazságosabb társadalom, amelyben megszűnnek a kiváltságos nyugdíjak, és a méltányos teherviselés érvényesül. Célként „kisebb, de erősebb államot” jelölt meg, amely nem önmagára, hanem „bölcsődékre, iskolákra, kórházakra” költi az erőforrásokat.
Fotó: Orbán Orsolya
Programjában hat irányt nevezett meg:
Szervezeti megújulásként stratégiai igazgatói poszt létrehozását jelentette be, amelyet Antal Árpád tölt be; feladata a közép- és hosszútávú célok összehangolása és a 2028-as választási felkészülés koordinálása. A jövőről azt mondta: nem ígéret, hanem feladat, és az RMDSZ-nek továbbra is „a józan ész politikáját” kell visszavinnie az emberek közé.
Zárásként a munkára és önbizalomra hívta fel a közösséget:
Úgy fogalmazott, az RMDSZ a Kárpát-medence egyik legsikeresebb politikai innovációja volt az elmúlt 35 évben, és annak is kell maradnia – mert „mi nem sodródunk – mi irányt mutatunk”.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány csütörtöki ülésén határozattal jóváhagyta több település turisztikai erőforrásokkal rendelkező területté minősítését.
Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára.
Négy házkutatási parancsot hajtottak végre csütörtökön egy kereskedelmi társaság székhelyén és telephelyén, valamint képviselőjének lakóhelyén, a Bihar megyei Szalárdon.
Egy nepáli vendégmunkást két személy támadott meg és rabolt ki Szeben megyében – elvették a telefonját, és késsel fenyegetve arra kényszerítették, hogy elárulja banki alkalmazásának jelszavát.
A Nagybozinta melletti zagytározó okozta lég- és környezetszennyezés továbbra is problémát jelent a közösség és a mezőgazdaság számára – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Máramaros megyei Miszmogyorós polgármestere.
Mától hivatalos Csíkmadaras címere, az RMDSZ javaslatára erről döntött a kormány – jelentette be Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Országszerte a vége felé tart az arab országokba irányuló élőbárány-export: a felvásárlók élősúlykilogrammonként 15 lejt kínálnak, amivel elégedettek a gazdák. Szakemberek szerint a romániai juhászat jövője a közel-keleti és észak-afrikai kiviteltől függ.
Őrizetbe vették szerdán egy lugosi iskola pedagógusát, miután azzal gyanúsítják, hogy tanítás közben felpofozott két tízéves diáklányt. A városi rendőrséget a gyerekek szülei értesítették a történtekről.
Hat kategóriában osztották ki szerda este a Kincses Város Kiválóságai díjakat a sétatéri Kaszinóban.
Az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarzsombor–Vaskapu közötti szakasza 90 százalékban elkészült – jelentette be szerdán a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!