Bukarest és Budapest között. Kelemen Hunor két miniszterelnök, Ilie Bolojan és Orbán Viktor társaságában az RMDSZ-kongresszuson
Fotó: Orbán Orsolya
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
2025. október 10., 16:272025. október 10., 16:27
2025. október 10., 18:522025. október 10., 18:52
A Kolozs megyei Zsukiménesben pénteken elhangzott visszatekintése szerint a diktatúra után „látszólag a semmiből kellett kezdeni”, de a gyökerek éltek, és ebből nőtt ki az a szervezeti és intézményi háló, amelynek üzenete: itthon vannak és itthon is maradnak. Úgy fogalmazott, a reziliencia azt is jelenti, hogy
A szövetség legnagyobb erényének az egységet tartotta, amely szerinte nemcsak politikai eszköz, hanem az erdélyi magyar közösség „életbiztosítása”. Kijelentette, a közösség az elmúlt évtizedekben nem sodródott, hanem irányt mutatott, a kivívott jogok és a visszaszerzett intézmények pedig azt üzenik: Erdélyben van magyar jövő.
Úgy vélte, a figyelmeztetések ellenére elmaradtak a döntések, és ezzel a közösség bizalma is sérült. Hangsúlyozta: az RMDSZ „a felelősség kultúrájában hisz”, ahol „nem a hódokra, nem a természetre, nem az esőre” mutogatnak, hanem szembenéznek a valósággal.
Az országos politikai helyzet kapcsán a tavalyi elnökválasztás megismétlését a befejezetlen rendszerváltás következményének minősítette. Arról beszélt, hogy a Securitate-hálózatok átmentése, a háborús pszichózis és a gazdasági bizonytalanság, valamint a korábbi kormány stratégiai vaksága teremtette meg a mai válság feltételeit. A magyar közösség szerepéről kijelentette:
Kormányzati szerepvállalásukat közösségvédelmi kötelességként írta le: szerinte amíg az asztalnál ülnek, addig kisebb az esélye, hogy „az étlapon is szerepeljenek”. A költségvetési helyzetet súlyosnak nevezte, de állította: az RMDSZ a koalíción belül „garancia” arra, hogy a magyar családok, iskolák és önkormányzatok ne váljanak a megszorítások aránytalan veszteseivé.
Úgy fogalmazott, a valódi reform nem adóemelés, hanem igazságosabb társadalom, amelyben megszűnnek a kiváltságos nyugdíjak, és a méltányos teherviselés érvényesül. Célként „kisebb, de erősebb államot” jelölt meg, amely nem önmagára, hanem „bölcsődékre, iskolákra, kórházakra” költi az erőforrásokat.
Fotó: Orbán Orsolya
Programjában hat irányt nevezett meg:
Szervezeti megújulásként stratégiai igazgatói poszt létrehozását jelentette be, amelyet Antal Árpád tölt be; feladata a közép- és hosszútávú célok összehangolása és a 2028-as választási felkészülés koordinálása. A jövőről azt mondta: nem ígéret, hanem feladat, és az RMDSZ-nek továbbra is „a józan ész politikáját” kell visszavinnie az emberek közé.
Zárásként a munkára és önbizalomra hívta fel a közösséget:
Úgy fogalmazott, az RMDSZ a Kárpát-medence egyik legsikeresebb politikai innovációja volt az elmúlt 35 évben, és annak is kell maradnia – mert „mi nem sodródunk – mi irányt mutatunk”.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.
Közleményben jelentette be csütörtök délután az aradi önkormányzat, hogy a megyeszékhelyen megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állategészségügyi igazgatóság intézkedéseket foganatosított a sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében.
A Richter-skála szerint 3,3-ss erősségű földrengés történt csütörtökön 10 óra 7 perckor Brassó megyében, a Fogaras–Câmpulung szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!