Bukarest és Budapest között. Kelemen Hunor két miniszterelnök, Ilie Bolojan és Orbán Viktor társaságában az RMDSZ-kongresszuson
Fotó: Orbán Orsolya
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
2025. október 10., 16:272025. október 10., 16:27
2025. október 10., 18:522025. október 10., 18:52
A Kolozs megyei Zsukiménesben pénteken elhangzott visszatekintése szerint a diktatúra után „látszólag a semmiből kellett kezdeni”, de a gyökerek éltek, és ebből nőtt ki az a szervezeti és intézményi háló, amelynek üzenete: itthon vannak és itthon is maradnak. Úgy fogalmazott, a reziliencia azt is jelenti, hogy
A szövetség legnagyobb erényének az egységet tartotta, amely szerinte nemcsak politikai eszköz, hanem az erdélyi magyar közösség „életbiztosítása”. Kijelentette, a közösség az elmúlt évtizedekben nem sodródott, hanem irányt mutatott, a kivívott jogok és a visszaszerzett intézmények pedig azt üzenik: Erdélyben van magyar jövő.
Úgy vélte, a figyelmeztetések ellenére elmaradtak a döntések, és ezzel a közösség bizalma is sérült. Hangsúlyozta: az RMDSZ „a felelősség kultúrájában hisz”, ahol „nem a hódokra, nem a természetre, nem az esőre” mutogatnak, hanem szembenéznek a valósággal.
Az országos politikai helyzet kapcsán a tavalyi elnökválasztás megismétlését a befejezetlen rendszerváltás következményének minősítette. Arról beszélt, hogy a Securitate-hálózatok átmentése, a háborús pszichózis és a gazdasági bizonytalanság, valamint a korábbi kormány stratégiai vaksága teremtette meg a mai válság feltételeit. A magyar közösség szerepéről kijelentette:
Kormányzati szerepvállalásukat közösségvédelmi kötelességként írta le: szerinte amíg az asztalnál ülnek, addig kisebb az esélye, hogy „az étlapon is szerepeljenek”. A költségvetési helyzetet súlyosnak nevezte, de állította: az RMDSZ a koalíción belül „garancia” arra, hogy a magyar családok, iskolák és önkormányzatok ne váljanak a megszorítások aránytalan veszteseivé.
Úgy fogalmazott, a valódi reform nem adóemelés, hanem igazságosabb társadalom, amelyben megszűnnek a kiváltságos nyugdíjak, és a méltányos teherviselés érvényesül. Célként „kisebb, de erősebb államot” jelölt meg, amely nem önmagára, hanem „bölcsődékre, iskolákra, kórházakra” költi az erőforrásokat.
Fotó: Orbán Orsolya
Programjában hat irányt nevezett meg:
Szervezeti megújulásként stratégiai igazgatói poszt létrehozását jelentette be, amelyet Antal Árpád tölt be; feladata a közép- és hosszútávú célok összehangolása és a 2028-as választási felkészülés koordinálása. A jövőről azt mondta: nem ígéret, hanem feladat, és az RMDSZ-nek továbbra is „a józan ész politikáját” kell visszavinnie az emberek közé.
Zárásként a munkára és önbizalomra hívta fel a közösséget:
Úgy fogalmazott, az RMDSZ a Kárpát-medence egyik legsikeresebb politikai innovációja volt az elmúlt 35 évben, és annak is kell maradnia – mert „mi nem sodródunk – mi irányt mutatunk”.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!