Kelemen Hunor és Faragó Péter a hétfői sajtótájékoztatón
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A költségvetési deficit csökkentésére hozott intézkedések ellenére nemhogy csökkentek volna az állami kiadások, hanem nőttek, mint például a közszférában a bérköltségek – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfői aradi sajtótájékoztatóján. Kelemen Hunor szerint a kormány meghozta a szükséges döntéseket, hogy elkerülje az állam fizetésképtelenségét, de ez még nem nevezhető reformnak.
2025. október 06., 14:572025. október 06., 14:57
2025. október 06., 16:352025. október 06., 16:35
Az október 6-i megemlékezések alkalmából a 13 vértanú városába érkező RMDSZ-elnök a négypári Bolojan-kormány első száz napjának tevékenységét értékelte a kora délutáni sajtótájékoztatón, amelyet Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, a szövetség Arad megyei szervezetének elnöke társaságában tartott. Kelemen Hunor kifejtette: a mostani kormánykoalíció nehéz örökséget vett át volt szociáldemokrata–nemzeti liberális (PSD–PNL) kormánytól a kilenc százalékot meghaladó költségvetési hiánnyal, a túlméretezett állami kiadások fedezésére 11 milliárd euró kellett volna előteremteni.
Kelemen Hunor elismerte: a hivatalban lévő kormány megszorító intézkedései – adók és illetékek emelése, a kiadások lefaragása – mindenkire terhet rónak, elsősorban az adófizető polgárok érzik a negatív hatásait, de ezek szükséges lépések voltak az államcsőd elkerülése érdekében.
A politikus hozzátette: az eddig foganatosított lépések indokoltak voltak, de ezek nem jelentenek reformot. „A reform digitalizációt, színvonalasabb közszolgáltatásokat, állami hivatalok, minisztériumoknak alárendelt intézmények összevonását és hatékonyabbá tételét jelenti. A közigazgatási létszámleépítés, munkahelyek megszüntetése, adók és illetékek növelése szükséges volt, de ez nem reformok” – vélte.
Mindeddig a tanügyben és az igazságszolgáltatásban történtek lépések a valódi reformok érdekében. A bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának emelése 65 évre és a speciális nyugdíjuk felső határának megállapítása a nettó bérük 70 százalékában nem alkotmányellenes Kelemen Hunor szerint, de meg kell várni a szerdát, hogy kiállja-e az alkotmányossági próbát… A központi és a helyi közigazgatás költségcsökkentése szintén ezen a héten kerül napirendre a kormányülés – tette hozzá.
Újságírói kérdésre Kelemen Hunor közölte: meggyőződése, hogy a PSD nem fog kilépni a kormányból, még ha bizonyos kérdésekben nem is osztja a többi koalíciós partner, a PNL, az RMDSZ és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) véleményét.
– utalt arra Kelemen Hunor, hogy 2026 márciusáig például felfüggesztették a kifizetéseket az Anghel Saligny infrastruktúra-fejlesztési projekt keretében.
Kelemen arról is beszélt, hogy a Romániában és más kelet-európai országokban történt drónincidensekkel Oroszország teszteli a régió államainak védelmi képességeit,és a társadalom polarizálására törekszik.
Kifejtette, Moszkva célja egyfelől veszélyérzetet kelteni a NATO keleti tagállamainak polgáraiban,
Kelemen szerint a drónok ellen valóban nehéz védekezni, mert nem éri meg egyenként 500 ezer euró értékű rakétákkal naponta 30 ezer eurós drónokat lelőni. „Az igazság az, hogy sem nekünk, sem a baltiaknak, sem a lengyeleknek nincs drónok elhárítására alkalmas légvédelmi rendszerünk” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy drónok ellen drónokkal lehetne küzdeni, de ilyen légvédelmi rendszert még nem fejlesztettek ki.
Romániának minden alkalommal határozottan kell reagálnia, és meggyőződésem, hogy apránként, minden egyes beruházással egy fokkal növeljük a védelmi képességeinket” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás