Kelemen Hunor és Faragó Péter a hétfői sajtótájékoztatón
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A költségvetési deficit csökkentésére hozott intézkedések ellenére nemhogy csökkentek volna az állami kiadások, hanem nőttek, mint például a közszférában a bérköltségek – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfői aradi sajtótájékoztatóján. Kelemen Hunor szerint a kormány meghozta a szükséges döntéseket, hogy elkerülje az állam fizetésképtelenségét, de ez még nem nevezhető reformnak.
2025. október 06., 14:572025. október 06., 14:57
2025. október 06., 16:352025. október 06., 16:35
Az október 6-i megemlékezések alkalmából a 13 vértanú városába érkező RMDSZ-elnök a négypári Bolojan-kormány első száz napjának tevékenységét értékelte a kora délutáni sajtótájékoztatón, amelyet Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, a szövetség Arad megyei szervezetének elnöke társaságában tartott. Kelemen Hunor kifejtette: a mostani kormánykoalíció nehéz örökséget vett át volt szociáldemokrata–nemzeti liberális (PSD–PNL) kormánytól a kilenc százalékot meghaladó költségvetési hiánnyal, a túlméretezett állami kiadások fedezésére 11 milliárd euró kellett volna előteremteni.
Kelemen Hunor elismerte: a hivatalban lévő kormány megszorító intézkedései – adók és illetékek emelése, a kiadások lefaragása – mindenkire terhet rónak, elsősorban az adófizető polgárok érzik a negatív hatásait, de ezek szükséges lépések voltak az államcsőd elkerülése érdekében.
A politikus hozzátette: az eddig foganatosított lépések indokoltak voltak, de ezek nem jelentenek reformot. „A reform digitalizációt, színvonalasabb közszolgáltatásokat, állami hivatalok, minisztériumoknak alárendelt intézmények összevonását és hatékonyabbá tételét jelenti. A közigazgatási létszámleépítés, munkahelyek megszüntetése, adók és illetékek növelése szükséges volt, de ez nem reformok” – vélte.
Mindeddig a tanügyben és az igazságszolgáltatásban történtek lépések a valódi reformok érdekében. A bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának emelése 65 évre és a speciális nyugdíjuk felső határának megállapítása a nettó bérük 70 százalékában nem alkotmányellenes Kelemen Hunor szerint, de meg kell várni a szerdát, hogy kiállja-e az alkotmányossági próbát… A központi és a helyi közigazgatás költségcsökkentése szintén ezen a héten kerül napirendre a kormányülés – tette hozzá.
Újságírói kérdésre Kelemen Hunor közölte: meggyőződése, hogy a PSD nem fog kilépni a kormányból, még ha bizonyos kérdésekben nem is osztja a többi koalíciós partner, a PNL, az RMDSZ és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) véleményét.
– utalt arra Kelemen Hunor, hogy 2026 márciusáig például felfüggesztették a kifizetéseket az Anghel Saligny infrastruktúra-fejlesztési projekt keretében.
Kelemen arról is beszélt, hogy a Romániában és más kelet-európai országokban történt drónincidensekkel Oroszország teszteli a régió államainak védelmi képességeit,és a társadalom polarizálására törekszik.
Kifejtette, Moszkva célja egyfelől veszélyérzetet kelteni a NATO keleti tagállamainak polgáraiban,
Kelemen szerint a drónok ellen valóban nehéz védekezni, mert nem éri meg egyenként 500 ezer euró értékű rakétákkal naponta 30 ezer eurós drónokat lelőni. „Az igazság az, hogy sem nekünk, sem a baltiaknak, sem a lengyeleknek nincs drónok elhárítására alkalmas légvédelmi rendszerünk” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy drónok ellen drónokkal lehetne küzdeni, de ilyen légvédelmi rendszert még nem fejlesztettek ki.
Romániának minden alkalommal határozottan kell reagálnia, és meggyőződésem, hogy apránként, minden egyes beruházással egy fokkal növeljük a védelmi képességeinket” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás